http://www.hidfo.net/2014/10/11/az-usa-hatalyon-kivul-helyezi-szemelysegi-jogokat

Tápiókakeményítő, tej- és szójafehérje, burgonyakeményítő: mind megtalálhatók egyes sonkákban és felvágottakban, húskészítményekben. A jellegért és az ízért felelősek. Nem a hús, nem a fűszer, hanem ezek. A felvágottak többségében oda nem illő, növényi eredetű fehérjék, összetevők, vagy tej-származékok is lehetnek. Bár első ránézésre a Magyar Élelmiszerkönyv (MÉ) meghatározása szerint a húson és fűszereken túl nem kerülhet egyéb növényi adalék a készítményekbe, a megfogalmazás elég nagy teret enged ezeknek.

Az ipari élelmiszerek...

Tehát a felvágottak:

- különböző, de legalább 40 mm átmérőjű, természetes, vagy mesterséges bélbe töltött homogén húspépbe ágyazott hús és/vagy szalonna mozaikokat tartalmazó, jelleg- és ízkialakító anyagok felhasználásával készült, főzéssel, füstöléssel tartósított, esetlegesen szárítással utóérlelt, jól szeletelhető húskészítmények.

A felvágottak azonban ennél sokkal bonyolultabb élemlmiszerek. Az úgynevezett jelleg- és ízkialakító anyagok felhasználhatósága teszi ugyanis lehetővé, hogy egészen sokféle élelmiszeradalék kerülhessen beléjük. Ezek felhasználhatóságát egyébként egy uniós rendelet határozza meg. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szerint az előírásban nincs felsorolva, hogy mely állag- vagy ízkialakító anyagokat lehet felhasználni.

Tehát hiába csodálkozunk azon, hogy

• szójafehérje,
• tejfehérje, tápiókakeményítő,
• burgonyakeményítő,
• vagy növényi rostok

vannak a felvágottban, ezek szabályosan felhasználhatók. Például abban az esetben, ha szóját, mint jelleg- és ízkialakító anyagot adnak a termékhez, csak olyan mennyiségben tehetik, amennyivel a termék teljesíti az élelmiszerkönyvben meghatározott kötelezően betartandó minőségi jellemzőket. Azaz nem lehet benne annyi szója, amitől a kötelező mennyiségnél kevesebb hús kerülne bele. Az állag és ízkialakítás miatt hozzáadott anyagokat az előírt minőségi jellemzők (pl. hústartalom, fehérje-, zsír-, víz-, sótartalom) betartásával hozzá lehet adni és ezeknek a köre nincs meghatározva az élelmkiszerkönyv előírásban. Az ízesítésre szolgáló jellemzőt (pl. sajt - sajtos párizsi) ki is emelhetik a megnevezésben, de az előírás szerint az állag és ízkialakító anyagokat nem kötelező névvel jelölni, például úgy, hogy szójás párizsi. Ha csak húseredetű fehérjetartalmú termékeket fogyasztanánk, érdemes a jelzőket figyelnünk.

A hivatalos előírás szerint;

a párizsi, a krinolin, a virsli, a Zala felvágott, a nyári turistafelvágott és a csemege debreceni megnevezésében alkalmazható az extra, a príma, az eredeti, a különleges, vagy más egyéb, a kiválóságra utaló jelző, ha:

• a termékek hústartalma legalább 1,3-szorosa a megkülönböztető jelzés nélküli terméknek, azaz azoknak, amiknél nem szerepel a príma, extra, stb. jelző
• a termékek előállításához csak húseredetű fehérjét használnak.

Az adalékanyagok között egyébként ez év decemberétől könnyebb lesz eligazodni, hiszen többek között kötelező lesz minden esetben feltüntetni:

• az allergiát vagy intoleranciát okozó anyagokat fel kell tüntetni
• a tápértékjelölést (azaz a szervezet számára hasznosuló részét az élelmiszernek - Azt mondjuk nem értem, hogy olyat minek raknak bele ami nem hasznosul???) 2016. december 13-tól
• meg lesz határozva, mekkora a jelölésen alkalmazható legkisebb betűméret, hogy az tényleg olvasható legyen

Egy házi felvágott garantáltan adalékmentes

TANULSÁG;

- tehát ezektől a rendeletektől és előírásoktól úgy vélem egészségesebbek nem leszünk. Legfeljebb több információval rendelkezünk a káros és haszontalan, semmi szűkségünk rá - anyagokról, de nem ez a megoldás! A megoldás a vidékben rejlik és a háztájiból manufakturálisan házilag feldolgozott és elkészített termékekben! Abból még baj sose volt és annyi szövődményes betegség sem - orvosi szemmel is nézve, mint a mai ipari élelmiszerektől...

Dr. Madarasi Pál

A lakosság közel egyharmada panaszkodik alvászavarokra az Európai Unióban, különösen az álmatlanságra. Ám ezeknek az embereknek csak 20%-a kap orvosi kezelést. Az alvás minősége romlik az életkorral, a 65 éven felüliek felét már érinti ez a kellemetlenség.

Íme tudósítok, hogy többet megtudjunk a modern társadalomban jelentkező alvási problémákról. Dr. Alain Nicolas pszichiáter 1991-től kizárólag alvászavarokkal foglalkozik. Az alvászavarok száma valóban nőtt-e az utóbbi időben vagy egyszerűen csak jobban odafigyelünk rá? Tehetjük fel a kérdést...

"Az elmúlt 30-40 évben az altatók nagy fejlődésen mentek át, különösen Európában. Emellett egyre több az alvással kapcsolatos panasz, az alvászavarok általában, különösen az álmatlanság. Egyre nagyobb a társadalmi nyomás az alvással kapcsolatban általában is" – Dr. Alain Nicolas alvásspecialista szerint.

Az új technológiák vajon milyen hatással vannak erre a problémára?

A gyötrő, fagyos mesterséges kék...

Az új technológiák közül az egyik legfontosabb a LED-es képernyők használata, amelyek kékesen világítanak. Ennek a fénynek nagy hatása van a biológiai órára: eltolja ugyanis az alvásidőt. Ez hatással van az egész lakosságra, de különösen a fiatalokra, akik egyre később fekszenek le aludni.

Régen az emberek a nap ritmusát követték, mára ez megváltozott.

Az emberi faj alkalmazkodott a nappal és az éjszaka, valamint az évszakok váltakozásához. Gyakran mondjuk, hogy Edison kavarta meg a dolgokat, mert az elektromos világítás feltalálásával eltolta az éjszakát. Így akár dolgozhatunk, akár szórakozhatunk is a nap 24 órájában. Ez hátrányos az alvásra nézve.

Az alvászavarok tanulmányozásához az orvosok elektródákat helyeznek a páciens fejére, hogy analizálják az agyműködést alvás közben. Az elektródák rögzítik a szem mozgását és az áll izommozgását is. Így az orvosok láthatják, hogy az álmatlanságban szenvedők hányszor ébrednek föl éjszakánként, és hogy zavarja-e őket a fény. Olyan problémákra is rávilágít ez a vizsgálat mint az alvásközbeni rövid légzéskimaradások. Egy csendes helyet kell találni, ahol nyugodtan tudunk aludni, pihenni, és rákoncentrálni az alvásra. Másrészt el kell felejteni az ébresztőórát, és saját alvásszükségletünkre kell koncentrálnunk, és arra, hogy az alvás hamarosan elérkezik hozzánk. Ha éjjel fölébredünk, a legjobb, ha fölkelünk, bár ezt kevesen teszik, mert azt gondolják, hogy ettől teljesen fölébrednek. Igazából föl kell kelni, egy nyugodt helyre menni, ahol lágy fény van, és olvasni kell, hogy eltereljük a gondolatainkat. Olvassunk körülbelül öt oldalt vagy egy cikket. Ilyenkor az álom visszatér, és ha lefekszünk, akkor visszaalszunk.

Sokan szeretnek tévézni elalvás előtt a hálószobában. Ezt az elalvás szempontjából hátrányosnak ítéli meg Dr. Nicolas.

Fontos, hogy a tv ne az ágy lábánál legyen. Sokan azt mondják maguknak, hogy 8-kor lefekszem, és három órán keresztül nézem a tévét 11-ig, akkor kikapcsolom, és elalszom. De ez így nem működik. Három órát töltünk vízszintes pozícióban, a test nem érti, hogy miért nem hagytuk elaludni, most viszont el kellene aludnia. Ilyenkor azonban csökken az álmosság. Megemeltük az ágy hőmérsékletét, és minél melegebb van, annál nehezebben alszunk el. Tehát azt javaslom, hogy ne tévézzünk az ágyban.

Öt alapszabályt kell követni:

* legyen sötét,

* csend

* egy stabil és kellemes hőmérsékletű szoba, amelyet teljesen az alvásnak szentelünk,

* rendszeres időpontban feküdjünk

* és keljünk.

Ez utóbbit a legnehezebb megfogadni, mert a rabszolgahajcsár Európában minden ötödik ember dolgozik éjjel és kora hajnalban vagy változó időpontokban.

Dr. Madarasi Pál összeállítása

Gölöncsér Miklós

Nálunk az anyanyelv még szorosabban összefügg a közösség lelki állapotával,

még fontosabb a túlélés szempontjából, mint más nemzeteknél.

Nyelvünk egybefonódik önazonosságunk tudatával.

"Az egészséges nemzetiségnek ... egy főkísérője a nemzeti nyelv, mert míg az fennmarad, a nemzet is él, bármi sínylődve is sokszor ... , de ha az egyszer elnémul, akkor csak gyászfűzt terem a hon, mely a voltakért szomorúan eregeti földre ... lombjait." (Széchenyi István: Hitel)

"Vedd el a nemzet nyelvét, s a nemzet megszűnt az lenni, ami volt: nyom nélkül elenyészik, beleolvad, belehal az őt környező népek tengerébe." (Tolnai Vilmos: Halhatatlan magyar nyelv)

"A különböző nyelvek melegéből keltek ki a különböző népek, melyeket az atyafiság és az együttes érdek alapján a közös szó szervezett nemzetekké. Velünk is ez történt.
A magyarságot is az atyafiság és az együttes érdek alapján a sors verte egybe; hazát a bátorsággal irányzott életösztön szerzett neki, de nemzetté a magyar szó teremtette. Mint jelképes erő és hatalom, a magyar szó nekünk a legnagyobb ereklye. Kegyelet, hűség és becsület illeti őt." (Tamási Áron)

"Csak anyanyelvemen lehetek igazán én. Ennek mélységes mélyéből buzognak föl az öntudatlan sikolyok, a versek. Itt megfeledkezem arról, hogy beszélek, írok." (Kosztolányi Dezső: Erős várunk a nyelv)

"Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható. Nem külsőséges valami, mint a kabátom, még olyan sem, mint a testem. Mélyen bennem van, vérem csöppjeiben, idegeim dúcában, metafizikai rejtélyként." (Kosztolányi Dezső: Ábécé a nyelvről és lélekről).

"Egy népet nem a testi hasonlóság, hanem a közös múlt, a hasonló gond, az egy haza levegője egyesít s választ el egy más múltú és más jelenű néptől.
Magyar az, akinek nyelve és esze magyarul forog. Becsületesen nem lehet más vizsgát találni arra, hogy kit tartsunk igazán magyarnak. Nem könnyű vizsga ez. Sokkal nehezebb annál, ami elé a fajta testi jegyeinek kutatói állítják az embert. Itt a lelket kell kitenni." (Illyés Gyula: Ki a magyar?)

Gyűjtötte: Molnos Angéla