">
Tápiókakeményítő, tej- és szójafehérje, burgonyakeményítő: mind megtalálhatók egyes sonkákban és felvágottakban, húskészítményekben. A jellegért és az ízért felelősek. Nem a hús, nem a fűszer, hanem ezek. A felvágottak többségében oda nem illő, növényi eredetű fehérjék, összetevők, vagy tej-származékok is lehetnek. Bár első ránézésre a Magyar Élelmiszerkönyv (MÉ) meghatározása szerint a húson és fűszereken túl nem kerülhet egyéb növényi adalék a készítményekbe, a megfogalmazás elég nagy teret enged ezeknek.
Az ipari élelmiszerek...
Tehát a felvágottak:
- különböző, de legalább 40 mm átmérőjű, természetes, vagy mesterséges bélbe töltött homogén húspépbe ágyazott hús és/vagy szalonna mozaikokat tartalmazó, jelleg- és ízkialakító anyagok felhasználásával készült, főzéssel, füstöléssel tartósított, esetlegesen szárítással utóérlelt, jól szeletelhető húskészítmények.
A felvágottak azonban ennél sokkal bonyolultabb élemlmiszerek. Az úgynevezett jelleg- és ízkialakító anyagok felhasználhatósága teszi ugyanis lehetővé, hogy egészen sokféle élelmiszeradalék kerülhessen beléjük. Ezek felhasználhatóságát egyébként egy uniós rendelet határozza meg. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szerint az előírásban nincs felsorolva, hogy mely állag- vagy ízkialakító anyagokat lehet felhasználni.
Tehát hiába csodálkozunk azon, hogy
- szójafehérje,
- tejfehérje, tápiókakeményítő,
- burgonyakeményítő,
- vagy növényi rostok
vannak a felvágottban, ezek szabályosan felhasználhatók. Például abban az esetben, ha szóját, mint jelleg- és ízkialakító anyagot adnak a termékhez, csak olyan mennyiségben tehetik, amennyivel a termék teljesíti az élelmiszerkönyvben meghatározott kötelezően betartandó minőségi jellemzőket. Azaz nem lehet benne annyi szója, amitől a kötelező mennyiségnél kevesebb hús kerülne bele. Az állag és ízkialakítás miatt hozzáadott anyagokat az előírt minőségi jellemzők (pl. hústartalom, fehérje-, zsír-, víz-, sótartalom) betartásával hozzá lehet adni és ezeknek a köre nincs meghatározva az élelmkiszerkönyv előírásban. Az ízesítésre szolgáló jellemzőt (pl. sajt - sajtos párizsi) ki is emelhetik a megnevezésben, de az előírás szerint az állag és ízkialakító anyagokat nem kötelező névvel jelölni, például úgy, hogy szójás párizsi. Ha csak húseredetű fehérjetartalmú termékeket fogyasztanánk, érdemes a jelzőket figyelnünk.
A hivatalos előírás szerint;
a párizsi, a krinolin, a virsli, a Zala felvágott, a nyári turistafelvágott és a csemege debreceni megnevezésében alkalmazható az extra, a príma, az eredeti, a különleges, vagy más egyéb, a kiválóságra utaló jelző, ha:
- a termékek hústartalma legalább 1,3-szorosa a megkülönböztető jelzés nélküli terméknek, azaz azoknak, amiknél nem szerepel a príma, extra, stb. jelző
- a termékek előállításához csak húseredetű fehérjét használnak.
Az adalékanyagok között egyébként ez év decemberétől könnyebb lesz eligazodni, hiszen többek között kötelező lesz minden esetben feltüntetni:
- az allergiát vagy intoleranciát okozó anyagokat fel kell tüntetni
- a tápértékjelölést (azaz a szervezet számára hasznosuló részét az élelmiszernek - Azt mondjuk nem értem, hogy olyat minek raknak bele ami nem hasznosul???) 2016. december 13-tól
- meg lesz határozva, mekkora a jelölésen alkalmazható legkisebb betűméret, hogy az tényleg olvasható legyen
Egy házi felvágott garantáltan adalékmentes
TANULSÁG;
- tehát ezektől a rendeletektől és előírásoktól úgy vélem egészségesebbek nem leszünk. Legfeljebb több információval rendelkezünk a káros és haszontalan, semmi szűkségünk rá - anyagokról, de nem ez a megoldás! A megoldás a vidékben rejlik és a háztájiból manufakturálisan házilag feldolgozott és elkészített termékekben! Abból még baj sose volt és annyi szövődményes betegség sem - orvosi szemmel is nézve, mint a mai ipari élelmiszerektől...
Dr. Madarasi Pál