Anzix

Nyisd meg az alábbi linket és írd be  a kívánt címet bárhol a világban, v. az országban és a kép megjelenik ...utca , házszám és épület...

HTTP://SHOWMYSTREET.COM/*

Nehéz lenne vitatni, hogy egy háború nem tesz jót a gazdaságnak. A háborúzó államok a rendelkezésükre álló pénzt fegyverkezésre fordítják, ahelyett, hogy beruházásokra költenék, a munkásokat pedig a gyártósorok helyett a lövegek mellé osztják be. De még a háborúnál is többet árthat egy ország gazdaságának a háború közelsége. A jövő bizonytalansága.

Várhatóan így lesz ez Oroszországban is, ahol a háborús kilátások miatt a devizapiac és a részvénypiac is történelmi mélypontra zuhant. A jövő bizonytalansága visszavonulásra késztette a pénzembereket – hiszen jelenleg lehetetlenség, de legalábbis megfontolatlanság lenne meggyőződéssel állítani bármi biztosat a Kreml következő lépéséről –; ennél már az is tisztább, kezelhetőbb helyzet lenne a számukra, ha a mostani konfliktus nyíltabb háborúvá mélyülne.

Az orosz rubel az 1998-as devizaválság óta nem volt ilyen gyenge, az orosz jegybank beavatkozásai pedig csak a devizakészlet apadásából észlelhetők, az árfolyam korrekciójából nem. Az orosz valutánál csak az újabb államcsődbe sodródott argentin peso teljesít gyengébben az idén. Olyannyira, hogy a Rosszija Bank (az orosz jegybank) minden cáfolata ellenére makacsul tartja magát a pletyka, hogy Oroszország hamarosan korlátozni fogja a tőkekiviteli lehetőségeket.

A tőke valóban menekül az országból (a becslések szerint idén összesen 100-120 milliárd dollárt vonnak majd ki a befektetők az orosz piacról), az egyre valószínűbb kamatemelés pedig még inkább megnehezíti majd a beruházásokhoz szükséges források előteremtését. Az orosz cégek a szankciók miatt nem férnek hozzá a nyugati hitelekhez, így egyre inkább az államra vannak utalva. Az orosz gazdaság idén még fél százalékkal bővülhet ugyan, de a körülmények érdemi változása nélkül jövőre már nyakig fog ülni a válságban.

A kilátások felmérhetetlenek. Nem egyértelmű, Moszkva vállalja-e a nyílt katonai beavatkozást Kelet-Ukrajnában az elszakadásért küzdő térségeket uraló milíciák mellett. Nem kizárható, hogy Vlagyimir Putyin végül úgy dönt, a Krím annektálásakor alkalmazott érvek a Baltikumban is beválhatnak, és oda is kiterjeszti az etnikai alapú konfliktust. Egyáltalán nem valószínű, hogy Kijev feladja az ország keleti részét a szakadárok javára. Sokkal nagyobb az esély arra, hogy a háború legalább tavaszig elhúzódik, de az sem kizárható, hogy az Egyesült Államok hidegháborús fenyegetései válnak valóra, miszerint hosszú gazdasági háborúnak nézünk elébe.

Háborús stratégiák

 

S hogy mi a legjobb befektetési stratégia egy háborús gazdaságban? Ami a legtöbbünknek először eszébe jut, hogy készpénzzé tegyük minden befektetésünket. Sokak szerint azonban épp ez a legrosszabb stratégia, amit követhetünk. A készpénz az első, ami elveszíti az értékét egy háborúban. A háborús infrastruktúra fenntartásához ugyanis rettenetesen sok pénz kell, ezt pedig termelés nélkül csak pénznyomtatással, azaz az ország fizetőeszközének elinflálásával lehet elérni (ennek nagyon halvány jelei már mutatkoznak Oroszországban, ahol az élelmiszerárak idén majdnem 12 százalékkal drágultak) . A háborúban vesztes országok pénze pedig gyakran annyit sem ér, mint a papír, amelyre nyomták.

A válságok pedig a legkevésbé veszik figyelembe az országhatárokat. Az elmúlt száz év háborúiból kiderült: a háborúzó országok szomszédai alig nyújtottak nagyobb biztonságot a vagyonoknak, mint maguk a harcoló felek: a befektetések megtérülése alig 2 százalékkal volt jobb, a piac volatilitása (áringadozása) pedig mindössze 1 százalékkal volt alacsonyabb a háborús országok közvetlen közelében. Így az sem feltétlenül jelent megoldást, ha a határokon túlra menekítjük a pénzt.

---

 

Az ezüst, az arany és a platina – hasonlóan a műtárgyakhoz – sem tűnnek elég jó választásnak, hiszen nehezen értékesíthetők és könnyen ellophatók – és még csak nem is ehetők. Épp ezért lehet viszont jó ötlet egy vidéki birtok, főként, ha művelésre vagy állattartásra is alkalmas. A háborús gazdaságban az élelmiszer-utánpótlás aranyat ér, és a háború végével egy működő birtok nyereséggel értékesíthető. Bizonytalan befektetés lehet viszont az olaj, annak ellenére, hogy az árakon egyelőre nem látszik, hogy a Közel-Keleten háború van. A kínálat és kereslet kényes egyensúlya könnyen megborulhat, ha a szunnita radikálisok szélesebbre nyitják a hadszínteret.

---

 

Az iraki háború mégis megfontolandó tapasztalatokkal szolgál azoknak, akik hisznek az Egyesült Államokkal koalícióra lépett országok Iszlám Állam feletti gyors győzelmében. Az olajipari technológia iránti kereslet a háborút követő újjáépítés során, az olaj árfolyama pedig a háború alatt volt magas.

A békeidőben egyik legbiztonságosabb befektetési lehetőséget kínáló kötvénypiac is jóval az átlag alatt teljesített a háborús időkben. A győztes országok kötvényeinek hozama az inflációval még csak lépést tudott tartani, de a veszteseké akár 90 százalékot is veszíthetett az értékéből. A bátrabbak mellé azonban jóval nagyobb eséllyel társult a szerencse. A második világháborús amerikai tőzsdét tanulmányozó elemzőknek feltűnt, hogy a közvetlenül a háború előtt felkapott szektorok (energiaipari, nehézipari, hadászati cégek részvényei) a háború során sokkal gyengébben teljesítettek; míg azok az iparágak, amelyek a harcok előtt megfeneklettek (szórakoztatóipar, egészségügy, háztartási cikkek), a háborúban feltűnően jól szerepeltek.

Mibe fektessem a pénzem?

A háborús befektetéseket tanulmányozók szerint az elmúlt évszázad legnagyobb tanulsága, hogy sajnos nincs egyetlen biztos hely az unokáinknak szánt megtakarításoknak. A párnacihába varrt bankók éppúgy elértéktelenedhetnek, mint a „tuti” részvénybe fektetett vagyonok.

A 19Az 1914-es amerikai tőzsde tíz legnagyobb cégéből 2014-re mindössze kettő működik még, a GE és a US Steel, de utóbbit már rég nem a blue chipek közt tartják számon (a száz legnagyobb cégből a század végére mindössze 18 maradt fenn). A legnagyobb cégek papírjait összefogó Dow Jones Ipari Indexben már jó ideje nem a gyáripari részvények vannak túlsúlyban, ahogy 1914-ben, az akkor menő cégek 80 százaléka pedig rég bezárt.

A tőke és így a kockázat megosztása tehát nemcsak békeidőben, de háborúban is jó stratégia lehet. A vidéki ingatlanvásárlás mellett a nem ciklikus szektorok – gyógyszeripar, vegyipar, dohányipar – részvényeibe történő befektetés is jó eséllyel értékálló lehet. A hadiipari papírok – bármennyire vonzónak is tűnhetnek egy háború előestéjén – gyorsan értéküket vesztik a háború során, így azoktól jobb távol maradni. A részvénypiaci mélyponton viszont akkor is érdemes bevásárolni, ha még nem látszik a konfliktus vége. A fundamentumaikban meggyengült, de a háború utáni újjáépítés során fontossá váló cégek – például nehézipar, gyáripar, energiaipar, építőipar – részvényei jó eséllyel megtérülő befektetések lehetnek.

Pápai Csaba

A mesterséges intelligencia sokak által fel nem mért veszélyére figyelmeztetett mindenkit a következő Steve Jobs-ként is emlegetett Elon Musk.

A PayPal és a Tesla alapítója a Vanity Fair New Establishment Summit című rendezvényen úgy fogalmazott: nem gondolja, hogy bárki is valóban fel tudja fogni, milyen gyorsan fejlődik a mesterséges intelligencia. (A fejlődés elképesztő sebességéről itt olvashat.) Musk szerint különösen az önmagukat fejlesztő gépekkel lehet probléma, ezek fejlődése kifejezetten káros következményekkel járhat az emberiség számára.

A következő Steve Jobs-ként is emlegetett Elon Musk egy példát is hozott a tiszta logika mentén gondolkodó robotok fejlődésére: ha egy elég intelligens gép funkciója a spam e-mailek minél hatásosabb eltakarítása lesz, minden további nélkül dönthet úgy, hogy a világ összes spamjétől a leghatékonyabb úton úgy tud megszabadulni, ha megszabadul az emberektől. És valljuk be, ha figyelmen kívül hagyjuk a magunkkal szembeni elfogultságunkat, ez egy teljesen logikus lépés lehet: ha nem lesznek emberek, nem lesznek spamek sem.

Ha érdekli, hogy ki is ez az Elon Musk, aki ilyeneket mond, korábbi cikkünkből minden érdekeset megtudhat róla.

HVG

Olyan világban él hét milliárd ember, kik felett a zsigereikben érzett valósággal ellentétes tanokra, dogmákra hivatkozva uralkodik valami megfogalmazhatatlan erő.
Az ember és az őt körülvevő világ kettészakadt.
A valóságtól való szakadás nem természetes folyamat eredménye, hanem egy rettenetesen precízen kiszámított, és nagyon lassú, hatalmi erővel támogatott szellemi támadás.
A "tanok, és dogmák" a hatalmi erő fegyverei. Hatalmi erővel támogatott dogma idővel
valósság-képzetet teremt az egy emberben. Az Ister-folyó rovással írt nevéből származó
Isten-fogalom a hatalmi erővel megváltoztatott rovásírás torzítás eredményeként, a hatalmi erővel kialakított Isten-vallás, napjaink társadalmában alaptörvényi kötelezettséggel van jelen.

" Hatalmi erővel támogatott dogma idővel valósság-képzetet teremt az Egy emberben. "

Az idő a valóságtól eltávolodást szolgálja.
A dogmák oldalán elhelyezkedő fogalmak megosztottsága az egyes emberekben azt a tévképzetet kelti, hogy a megosztott dogmák közötti választással közelebb kerülhetnek a valósághoz. Ezt a téveszmét szolgálja a megosztás.
A valóság érintetlenül marad, nem vesz részt a választás lehetőségében.
Sem én, sem egyetlen ősöm nem hatalmazta fel napjaink hatalmi rendszerét döntési joggal.

A zsidóság önmagát hatezer éves múlttal határozza meg.

Gea-kémiai, és Gea-logikai fogalmak valóságos értelmezése mutat rá a tényre, hogy napjaink társadalmi működésénél sokkal magasabb szintű társadalom teremtette meg a Földi élet minőségének emeléséhez szükséges feltételeket a zsidóság létrejöttét lényegesen megelőző korban.
A minőség emelése, Gea felületére érkező energia lehető leghatékonyabb felhasználásával történt.
Ezek a ténylegesen végrehajtott, ma is látható építmények és körülményeik jelenleg a dogmákkal alátámasztott, hatalmi rendszer védelme alatt álló dogmákkal magyarázható módon nem érintik a valóságot.
A szellemi bukfencet olyan hatalmi erők hozták létre, melyeknek alkotó elemei minden esetben a hatezer éves néphez köthetők. A hatezer éves szakasz megegyezik a valóságtól eltávolodás időszakával. Az energia feletti rendelkezés magam, és népem számára idegen fogalom.

"Sem én, sem egyetlen ősöm nem hatalmazta fel napjaink hatalmi rendszerét döntési joggal."

Az energia kisajátításával tette lehetővé napjaink hatalmi rendszere, hogy erőszakkal hozzon létre olyan helyzetet saját maga számára, hogy minden alapvető emberi jogokra vonatkozó szabályozási lehetőséget nyerjen. Az emberi jogok meghatározásában nem vettek részt az emberek. A dogmák megosztottsága szolgálta cél, hogy a látszólagos választási lehetőség elterelje a figyelmet a valóságról, a tényleges világszemlélet, és az energia feletti jogtalan uralmat leplező dogmatikus hatalmi rendszerről. Mivel a hatalmi rendszereket ma olyan zsidó emberek alkotják, kiknek ősei az energia termelő rendszer létrehozásában nem, de a dogmákkal ezeket meghazudtoló tanok létrejöttében jelentős szerepet játszanak, minden rám vonatkozó hatalmi döntés semmis.

Jásdi Kiss Imre