Anzix

Bíró Dalma összeállítása

NATO - 2001-2014 között a szövetség – és benne Magyarország, Magyarország alig két héttel a koszovói műveletek megkezdése előtt csatlakozott az észak-atlanti szervezethez – volt az atlantista titkosszolgálatok által gerjesztett világméretű terrorizmus elleni harc zászlóshajója - a 2001. szeptember 11-ei New York-i terrortámadás alapjaiban változtatta meg a világ biztonsági környezetét, és egyben adott komoly; a mai napig tartó feladatot a szövetséges tagállamoknak. Az Iszlám Állam kikiáltásával azonban a helyzet némileg megváltozott, hiszen az észak-atlanti szervezet még a látszatát is szeretné elkerülni annak, hogy ez a küzdelem nyugat-kelet; vagy éppen a keresztény és az iszlám vallás harca. Pedig ez elkerülhetetlennek bizonyul a gyakorlatban. "Napjainkban - fogalmaznak a nyugati körök és ez áll Oroszországra is - a normális világrend áll szemben a barbarizmussal, hiszen közel hatvan állam támogatja ezt a harcot. Az Iszlám Állam jelentette kihívás minőségileg nem új, de méreteiben igen.” Az IÁ a nyugati és zsidó titkosszolgálatok legnagyszabásúbb vállalkozása az eddigi világtörténelemben. Aztán elindult az ukrán program is, a viharos gyorsasággal beköszönő ukrajnai események gyakorlatilag teleírták az előzetesen kissé üresnek gondolt európai népekre szerkesztett forgatókönyvet is. Az ukrán válság új korszakot nyitott a NATO-történelmében, a kialakult helyzetre válaszként Walesben - a NATO-csúcson - durván kétféle intézkedéscsoportról született megállapodás. Az első csoportba az úgynevezett megerősítő intézkedések tartoznak, melyek lényege, hogy a szerintük közvetlenül fenyegetett NATO-tagállamok katonai-politikai megerősítést kapjanak a szövetségtől. Nem véletlen, hogy a Közép-kelet-európai térségben rendkívüli módon megemelkedett a nagyszabású hadgyakorlatok száma. A készenléti akcióterv másik csoportjába pedig az adaptációs intézkedések tartoznak. Aztán a meglepetés álomvilága is kitárulkozik előttünk; „Nem kétséges, hogy a hagyományos fegyverek terén a NATO katonai ereje meghaladja Oroszországét, de valljuk be: az utóbbi években szövetségesi szinten elszoktunk az ilyesfajta hadgyakorlatoktól, mert missziós feladatok voltak előtérben." Ez egy kissé elhamarkodott kijelentés szerintünk...



Stratégia - Az ukrajnai helyzetre történő pontos reagálás alapja, hogy a NATO nagy erőket, nagyon gyorsan tudjon mozgatni. Azaz, az eddigi gyorsreagáló képességet egy nagyon gyors reagáló képességgé kell átalakítani. Lefordítva mindezt: dandár-harccsoport méretű erőknek kell, 1-2 napos reakcióidővel készenlétben lenniük. Emiatt találták ki a körülbelül negyvenfős állományú, úgynevezett NATO haderő integrálási egységeket (force integration unit), melyeket első körben a hat leginkább fenyegetett tagállamba telepítenek, de a második körben már hazánk és Szlovákia is jelezte ilyen irányú igényét. A tervek szerint a magyar integrálási egység Székesfehérváron települ majd. Tehát az Oroszország elleni harcokban úgy tűnik a nyugat mellett tettük lke a voksunkat - legalábbis kormányzati szinten, mert a magyar namzet erre tudomásunk szerint nem adott felhatalmazást... Az egyes tagállamok védelmi költségvetésével kapcsolatosan, Walesben továbbra sem született kötelező érvényű megállapodás. A cél ugyanakkor az, hogy a védelmi kiadások az elkövetkezendő tíz évben minden országban közeledjenek a GDP két százalékához; illetve ne csökkenjenek az alá. Ha Európa a közeljövőben nem költ többet saját biztonságára, annak súlyos következményei lehetnek.

Hazánk betöltött szerepe a NATO-ban

Hazánk NATO-tagságából adódó előnyei: amellett, hogy a különböző szövetségesi műveletekben a magyar katonák komoly harctéri tapasztalatot szereztek – és ezáltal nőtt a Magyar Honvédség általános harcképessége -; nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy szerves részévé váltunk a szövetség védelmi tervező rendszerének. Magyarország néhány területen kiemelkedő szerepet tölt be a NATO-ban.

- MH Pápa Bázisrepülőtéren települő, Nehéz Légiszállító Ezred, amely az okos védelem kiváló – és a gyakorlatban is működő – példája,

- Budapesten található NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központ, tudomásul kell venni, hogy egy háborúban megsérült katonákat meg kell gyógyítani,

- mi voltunk az első olyan európai tagállam, amelyik századnyi erővel huzamosabb időre az egyik szövetséges Balti-állam területére települt – utalnánk a 2014. év végén egy magyar lövésszázad hajtott végre különböző feladatokat Litvániában.

- a NATO biztonsági beruházási programjából a Veszprémben működő légiirányító-központ - és ezen keresztül az egész ország is – komolyan profitált.

Mindez persze a magyar katonai küzdőszellemiségnek köszönhető képességek és nem a nagypolitikának álláspontunk szerint.

Várhegyi Kálmán

Kedves devizakárosultak! Most kell összefognunk, és erőt felmutatnunk!

Semmis lesz az adósmentés? Brüsszel vizsgálja a Léhmann-panaszt –írja a SomogyOnline.

Valóban az uniós jog helytelen átültetése, vagy értelmezése állhat fenn – ezt válaszolta Léhmann Györgynek Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke nevében Veronica Manfredi, a brüsszeli Európai Bizottság jogérvényesülési és fogyasztópolitikai főigazgatóságának vezetője.

A siófoki jogász Junckernek írt levelében arra hívta fel a figyelmet: a tavaly nyáron a magyar parlament által elfogadott devizaadós-mentő törvény nemcsak az alkotmányt, hanem az európai uniós jogot is sérti, egyben korlátozza a panaszosok hozzáférését az igazságszolgáltatáshoz.

„A levélben megfogalmazott érvek előzetes értékelése alapján úgy tűnik, hogy valóban az uniós jog helytelen átültetésére vagy értelmezésére vonatkozó, tagállammal szembeni panasz esete áll fenn” – áll a főigazgatóság vezetőjének válaszában. Arról is tájékoztat Veronica Manfredi, hogy Léhmann György levelét a panaszkezelési adatbázisba iktatták, és azt az Európai Bizottság értékelni fogja.

– Hájjal lehet kenegetni – felelte a siófoki ügyvéd arra a kérdésünkre, hogy milyen érzésekkel, gondolatokkal olvasta a válaszlevelet. – Nagyon úgy tűnik, hogy – amint azt kezdettől fogva állítom – az Európai Unió alaptörvényébe ütközik az általam fércműnek titulált adósmentő jogszabályunk, ami az alapja a javában zajló elszámolásnak, forintosításnak. Ha pedig az Európai Bizottság ezt majd egyszer valóban ki is mondja, annak drámai következményei lehetnek.

Én mindenesetre ezen levél birtokában az összes peremben felfüggesztést kérek addig, amíg a bizottsági állásfoglalás meg nem születik. Az adósmentőnek nevezett törvény alapján meg kéne, hogy szüntessék a bíróságok ezeket a pereket (holott fogyasztói szerződésben az igazságszolgáltatást nem lehet akadályozni, ez szintén uniós alapjog), de úgy vélem, mivel immár egyértelmű, hogy a bizottság vizsgálja a panaszomat, szó sem lehet megszüntetésről. Vagyis viszem tovább a pereket. Az a hazai törvényekből is világos: ha a per eldöntése előzetes eljárástól függ, akkor azt addig fel kell függeszteni.

Léhmann György amondó: az Európai Bizottság jövőbeni állásfoglalása az egész adósmentő jogszabályt teheti semmissé visszamenőlegesen. Éppen e törvény alapján zajlik most az elszámolás és forintosítás, a bankoknak e hónap végéig kell megküldeni az elszámolást az adósoknak, majd rövid időn belül csökkentik követelésüket.

– Az uniós jogszabályok megkerülésével nem lehet „erőszakosan” elszámolni, forintosítani – így a siófoki jogász. – Az általam várt európai bizottsági döntés ennek a jogalapját döntheti romba, ez visszamenőlegesen érvénytelenítheti az egész elszámolást, forintosítást. Gondoljunk bele: a bankok néhány hónapon belül fizetnek az adósoknak, az európai bizottsági döntés után azonban nyilván azonnal visszakérnék ezt a pénzt, hiszen ha semmis az egész törvény, akkor a követelés-csökkentésnek is megszűnik a jogalapja.

Blama ide, vagy oda, meg kéne ezt fontolni alaposan a kormánynak és akár most, azonnal felfüggeszteni az elszámolást és forintosítást, ha nem akar hülyét csinálni magából. Most ugyanis nagyon úgy áll, hogy megnőtt az esélye, amit kezdettől mondok: fiúk, ez így nem fog menni, Magyarországon lehet bármilyen törvényt alkotni, azt a bíróságokra kényszeríteni, sőt, akár Alkotmánybírósággal is elfogadtatni, de az emberek százezreit tönkretevő, valójában éppen hogy bankmentő csalássorozathoz az Európai Unió nem fog asszisztálni…

A forintosítás sem garancia semmire

A devizahitel-szerződések tele vannak további, bírósági vizsgálatra váró tisztességtelen pontokkal Léhmann György szerint, egy korrekt elszámolás előtt ezeket mind ki kéne belőle iktatni és azt követően meghatározni, mennyivel tartozik az adós, mit követelhet a bank.

A forintosítással azonban megszűnik a szerződések peresítési lehetősége!

Az ügyvéd arra is felhívja a figyelmet: hiába hangoztatják a kormányzati szereplők, tévesen értelmezik a kúriai állásfoglalást, az árfolyamkockázat sem minden esetben és teljes egészében az adóst terheli. S Léhmann szerint arra sincs semmi garancia, hogy a most forintosított hitelek törlesztőrészlete később nem emelkedik ugyanúgy az egekbe (egy jegybanki kamatemelkedés következtében), mint ahogyan a svájci frank esetében történt.

Mindeközben a kényszerforintosítás kapcsán a Magyarországi hitel károsultak petíciót nyújtottak be, demonstráltak és közmeghallgatáson ismertették valós helyzetüket, amely a kényszerforintosítással teljes kiszolgáltatottságba taszította őket.

Bízzunk benne, hogy az átvert devizakárosult magyarok összefogása és kitartása meghozza a várt eredményt, és az igazság végre a Horvát példa alapján a felszínre tör. A devizahitelnek álcázott befektetési ügyletek megkötésére a magyar károsultak szerződéses akarata nem terjedt ki!

http://www.civilkontroll.com/semmis-lesz-a-forintositas/

Az Iszlám Állam terrorszervezet harcosait egy  súlyos bőrbetegség támadta meg. A Leishmaniasis nevű betegség, amit rágcsálók hordoznak és a pappadácsi szúnyogok terjesztenek, rendkívül gyorsan terjed a rossz higiéniás körülmények és a tisztálkodás hiánya miatt. Brit sajtóértesülések szerint eddig legalább 100.000 esetet jelentettek.

A dzsihádisták visszautasítják az orvosi kezelést, ami tovább fokozta a betegség terjedését.

A helyzetet az is súlyosbítja, hogy számos klinika és rendelő kénytelen volt bezárni, mivel az orvosok és ápolók elmenekültek a terroristák elől.

A “Jerikó rózsája” néven is ismert betegséget a Leishmania fajhoz tartozó paraziták okozzák és a nőstény pappadácsi szúnyogok terjesztik a betegséget hordozó rágcsálók megcsípése után.

A Leishmaniasis leggyakoribb fajtája a bőr Leishmaniasis, amely során az arcon és a karon makacs bőrcsomók keletkeznek, melyek elfekélyesedhetnek, csúnya seb maradhat utánuk és akár 1 évig is megmaradhatnak. A Nyálkahártya-leishmaniasis ennél is súlyosabb, mivel a paraziták a lép, a csontvelő és a máj sejtjeit támadják meg. Gyors kezelést igényel. Gyakran a téves diagnózis miatt halálos kimenetelű, mivel azonban az ISIS harcosok egyáltalán nem fordulnak orvoshoz, erre eleve kevés esély van. A betegség tünetei: hosszan elhúzódó láz, lépnagyobbodás, vérszegénység, nagy súlyvesztés.

A Twittert elárasztották a hírrel kapcsolatos, az alábbihoz hasonló kommentek, amelyekben sokan a sors büntetésének tartják a harcosokat ért csapást.

“Ettől a hírtől jól érzem magam… az ISIS harcosait elsöpörheti a húsevő betegség” – írja a Patriotic Me nevű felhasználó.

Források: jpost.com, ibtimes.com

Thea: A fenti hírt olvasva két Ige jutott eszembe. Az első természetesen Jézus figyelmeztetése, amelyben az idők jelei közé sorolta a betegségeket, járványokat is. (Lásd: Máté 24:7, Lukács 21:11)

A másik, a Jelenések 9:4, csupán részben kapcsolódik ide. Ebben a versben arról van szó, hogy a Nagy Nyomorúság csapásai (a versben konkrétan sáskákról és skorpiókról van szó) csupán azokat az embereket érintik, akiken nincs rajta az Isten pecsétje, ami Isten gyermekeinek védelmet nyújt az ilyen természeti csapások ellen. Természetesen ezektől a napoktól még messze járunk, hiszen nemcsak a Nagy Nyomorúság, de még az Antikrisztus uralma sem kezdődött el, azért talán nem rugaszkodtam el túlságosan, ha némi párhuzamot látok a fenti hír és az utalt Ige között. Mit gondoltok?

Az iráni vezető a nemzethez intézett televíziós beszédében leszögezte, hogy amennyiben a másik fél betartja az ígéreteit, akkor Teherán is eleget fog tenni a vállalásainak. Szerinte országa együttműködhet a nemzetközi közösséggel, a perzsa államnak nem kell választania a harc és a meghunyászkodás között. Róháni hangsúlyozta, hogy csakis akkor születhet meg egy kiegyensúlyozott, átfogó megegyezés, ha a felek betartják az ígéreteiket. „Nem csalunk. Nem vagyunk kétszínűek” – mondta az elnök, hozzátéve, hogy az irániak nem akarják félrevezetni a nemzetközi közösséget. Az elnök beszédében azt is hangoztatta, hogy a csütörtökön kötött egyezség bekerül majd a történelemkönyvekbe, a végleges egyezség pedig új fejezetet nyithat országa és a nemzetközi közösség kapcsolataiban.

Netanjáhú megkongatta a vészharangot

Az iráni atomprogramról kötendő végleges megállapodásnak magában kell foglalnia Izrael létezéshez való jogának elismerését – közölte Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök a pénteki rendkívüli kormányülés után. „A kabinet egységesen és határozottan elutasítja a keretmegállapodást” – jelentette ki. Úgy vélekedett, hogy az súlyos veszélynek teszi ki a térséget és a világot, és létében fenyegeti Izraelt. Ezt azzal indokolta, hogy „az egyezség nem számolt fel egyetlen iráni atomlétesítményt, egyetlen centrifugát sem, és nem állítja meg Irán előrehaladott kutatás-fejlesztési programját”.

„Éppen ellenkezőleg, törvényessé teszi Irán illegális nukleáris programját, és hatalmas nukleáris infrastruktúrát hagy Iránnak. A megállapodás szinte azonnal megszünteti a szankciókat, miközben Irán fokozza agresszióját és terrortevékenységét a térségben és azon túl” – mondta Netanjáhú.

A kormányfő szerint Irán a meghagyott kapacitások birtokában hónapokon belül atombombát hozhat létre. Az alku egyúttal javítja az iszlám köztársaság gazdasági helyzetét, ezzel pedig lehetőséget teremt közel-keleti agressziójának kiterjesztéséhez. Az egyezség „ahelyett, hogy megakadályozná, kikövezi Irán útját az atombombához” – hangsúlyozta.

Az első megszólalás szaúdi részről

Szalmán bin Abdel-Azíz szaúdi király reményét fejezte ki, hogy a vitatott iráni nukleáris programról kötendő végleges megállapodás a közel-keleti térség biztonságának erősödését fogja eredményezni – jelentette az SPA szaúdi hírügynökség ma. Az uralkodó csütörtök este telefonon tárgyalt Barack Obama amerikai elnökkel, s a beszélgetés során a király abbéli reményét fejezte ki, hogy „sikerül olyan kényszerítő erejű végleges megállapodást kötni Iránnal, amely a regionális és globális biztonság és stabilitás erősödéséhez fog vezetni”. Az Irán legfőbb térségbeli riválisának számító Szaúd-Arábia részéről ez volt az első nyilvános megszólalás a Teherán atomprogramjáról előző nap kötött keretmegállapodás óta.

Kína üdvözli a lépést

„Jó hír a világnak” – ezekkel a szavakkal kommentálta a kínai külügyminiszter a keretmegállapodás megszületésének hírét a Hszinhua hírügynökség pénteki jelentése szerint. Kína üdvözli a fontos keretmegállapodást, s úgy véli, hogy a megegyezés szilárd alapot képez egy későbbi átfogó egyezményhez – áll Vang Ji közleményében. Vang, aki maga is jelen volt a tárgyalásokon, úgy vélte, a nemzetközi közösség érdekeivel és az ENSZ-alapokmány szellemiségével összhangban áll az iráni nukleáris kérdés párbeszéd és tárgyalások útján történő megoldása.

Visszafogott német és francia külügyér

Frank-Walter Steinmeier német és Laurent Fabius francia külügyminiszter visszafogottan üdvözölte a keretmegállapodást, a német diplomácia irányítója egyúttal hangsúlyozta, hogy „nincs semmilyen biztosíték” a végső sikerre. Steinmeier, aki pénteken a lengyelországi Wroclawban részt vett a weimari háromszög – Németország, Franciaország, Lengyelország – külügyminiszteri tanácskozásán, reményét fejezte ki, hogy Teherán tartani fogja magát a nagyhatalmak és Irán között Svájcban létrejött alkuhoz. Steinmeier hangsúlyozta, hogy a végleges megállapodás aláírásáig sok munka van hátra. „Mindegyik tárgyaló fél tudja, nincs garancia a tárgyalások sikerére” – hangoztatta a német diplomácia vezetője, és diplomáciai erőfeszítéseket szorgalmazott annak érdekében, hogy a keretmegállapodás végleges egyezménnyé válhasson. Laurent Fabius szintén visszafogottan nyilatkozott az elért eredményekről. „Nagyon komplex kérdések maradtak, amelyeken dolgozni kell” – mondta, és mindazonáltal üdvözölte a „vitathatatlan előrelépést”, amelyre „objektíven és reménnyel telve” kell tekinteni.

Hírfigyelő Szolgálat

Az eurójegybank (EKB) havi 60 milliárd eurós (Előzőleg az EKB a várakozásoknak megfelelően 0,05 százalékon hagyta irányadó kamatát. Az EKB folyamatosan növekvő GDP-re számít: idént 1,5 százalékos ütemben, ami 2017-re 2 százalék fölé gyorsulhat. Ez magasabb a korábbi előrejelzésnél, elsősorban az alacsony olajáraknak köszönhetően javítottak a kilátásokon.) mennyiségi enyhítési ciklusából eredő likviditásözön ellenére változatlanul az esetleges elhúzódó euróövezeti defláció jelenti a legnagyobb potenciális kockázatot az euróövezeti adósosztályzatokra - áll a Fitch Ratings ma Londonban ismertetett tanulmányában.

A nemzetközi hitelminősítő - Inside Credit címmel - befektetők számára készített rendszeres helyzetértékeléseinek legújabb összeállítása hangsúlyozza, hogy bár a januári mínusz 0,6 százalékos és a februári mínusz 0,3 százalékos éves euróövezeti infláció még nem szükségszerűen az elhúzódó defláció jele, ám egyelőre bizonytalan a mennyiségi enyhítés reálgazdasági transzmissziójának mértéke is.

Indul az EKB nagyösszegű monetáris könnyítési programja, amit egyszerűen csak pénznyomtatásnak, esetleg pénzesőnek szoktunk nevezni.

Vajon tényleg fedezetlen ingyenpénzről van-e szó?

a hatása, mire jó, és mi lesz utána?

Ez a bizonyos monetáris könnyítési program azt jelenti, hogy az EKB, ill. az eurózóna nemzeti bankjai kötvényeket vásárolnak. Ezek jórészt államkötvények, kisebb részben vállalati kötvények is lehetnek köztük, és vannak ún. eszközökkel fedezett értékpapírok, vagyis olyanok, melyek mögött valamilyen kézzel fogható fedezet (ingatlan stb.) áll. A lényeg tehát, hogy olyan papírokat vegyen az EKB, amik értékesek, és nem jelentenek különösebb kockázatot, vagyis az EKB nem spekulál. Igen ám, de mindezt olyan pénzből teszi, ami eredetileg nincs a pénzügyi rendszerben, hanem erre a célra teremti a központi bank. Ebből a szempontból fedezetlen pénz, vagyis olyan, amely mögött alapvetően nincs áru-, vagy szolgáltatásfedezet.

Kié lesz a pénz?

Felmerül a kérdés, hogy ez a pénz hogy jut a gazdaságba, kihez kerül? Értelemszerűen első körben azokhoz, akitől a központi bank megveszi az értékpapírt. Tulajdonképpen ez bárki lehet, aki állampapírokkal rendelkezik. Mindegy, hogy ez egy bank, befektetési alap, vagy magánszemély, hisz a papíroknak központi piaca van, és ha ott az EKB megjelenik nagy vevőként, akkor felhajtja az árakat, vagyis lecsökkenti a hozamokat. Bárki is az eladó, nála jelenik meg a pénz. Most jön a másik döntő kérdés: mit fog csinálni a pénzzel? Ha mondjuk rengeteg magánszemélyről lenne szó, akik azonnal vásárolni mennek, akkor közvetlen inflációs hatás jelenne meg. De erről szó sincs, általában nagyobb intézmények, bankok szórják ki jóárasított állampapírjaikat. A program akkor érné el a célját, ha pl. az így likviditáshoz jutó bankok hitelezni kezdenének olyan vállaltoknak, akik így termelésüket bővíteni tudják, ezáltal beindítva a gazdasági növekedést.

A tőzsdére zúdul

A gyakorlat azonban inkább azt mutatja, hogy az újabb befektetésre váró tőke az eladott állampapírok helyett a részvénypiacot veszi célba, és ott hajtja még följebb a már amúgy sem alacsony árakat. Ennek azonban a gazdaságra inkább csak lélektani hatása van: közvetlenül nem vált ki gazdasági aktivitást. Ráadásul van a részvényvásárlóknak egy speciális csoportja, aki akik a program hatására különösen aktívak lesznek. Ők pedig maguk a tőzsdei vállalatok: bátorítást éreznek arra, hogy saját részvényeket vegyenek. Ez ugyancsak a részvényesi értéket növeli, de a gazdasági növekedéshez nem járul hozzá, mivel a cég a pénzt nem fejlesztésekre fordítja. A következő hónapokban meglátjuk, hogy az EKB „pénzesője” mit fog okozni. Az eredeti kérdésre válaszolva: valóban pénzesőről van szó, de csak az EKB oldaláról. A másik oldalon senkinél nem jelenik ez meg közvetlenül, csak annyi történik, hogy jobb áron több kötvényt lehet eladni, tehát csak egy pici ingyenpénz érkezik egy-egy kötvénytulajdonoshoz. Az általuk eladott papírok ellenértéke lenne hivatott arra, hogy felpörgesse a gazdaságot. Hogy erre alkalmas-e, nem tudjuk, de a tőzsdéket máris hevesen hajtja fölfelé.

Vissza is kéne majd vonni

Egy gond lesz még hosszabb távon. ha lezajlik a program: ott lesz a központi bankoknál a sok megvett kötvény. Ha már nem lesz szükség az enyhítésre, sőt egyenesen a monetáris szigorítás jön, akkor a központi banknak el kéne adnia ezeket a papírokat, és így begyűjteni a most kiosztott pénzt. Nagy kérdés, hogy ez hogy fog lezajlani, elbírja-e a piac a sok kötvényt, esetleg a tőzsdékről áramlik át a pénz, hogy megvegye őket, és akkor a tőzsdék omlanak össze. Ha pedig mégsem vonja vissza az EKB a pénzt, megriadva a hatásoktól, akkor egy későbbi inflációs hatás jelentkezhet. Sok még a bizonytalanság ezzel a pénzesővel, nagy kísérletbe vágott bele a világ.

Bíró Dalma összeállítása

Xi, – a modern multimédiás vezető

– Jobban haladnak a korral, mint az európai politikusok –

Mobiltelefonon is olvashatók Xi Jinping művei

A BBC weboldala április 2-án arról számolt be, hogy a Kínai Kommunista Párt (KKP) Központi Pártiskolája okostelefonos alkalmazással népszerűsíti Xi Jinping kínai elnök összes művét, köztük e-könyveit és beszédeit.

Chen Jiancai, a Központi Pártiskola online oktató weboldalának főszerkesztő-helyettese úgy nyilatkozott, hogy az alkalmazáson keresztül elérhetők lesznek a korábban csak nyomtatott formában megjelent kötetek is, és nagy az érdeklődés az app iránt. Kijelentette: az alkalmazás kifejlesztésével az volt a céljuk, hogy megerősítsék a kínaiak ideológiai és politikai nevelését, és kedvet csináljanak a tanuláshoz.

Az alkalmazás – az Ismerd meg Kínát (Study China), vagyis a Xuexi Zhongguo – 12 részből áll: hírek, tudástérkép, mikrotanfolyamok, az elnök útjait bemutató térkép, az elnök megjegyzései, szakértői elemzések, vélemények, e-könyvek, elméleti cikkek, kiemelt témák, történetek és az elnök által idézett versek. Az alkalmazás ingyenesen elérhető.

A The New York Times című lap április 3-án a modern multimédiás vezető modelljének nevezte Xi Jinping kínai elnököt.

CRI – SzRTI