Anzix

A következő néhány hétben a Kúria több autóhiteleket érintő ügyben hoz döntést. Az Origo Bihari Krisztina ügyvéd segítségével cikksorozatban járja körül a témát. A jogszabályi háttér után most a végrehajtásról és a behajtókról esik szó.

Jelenleg felmondási moratórium van, tehát addig, amíg a bankok nem számolnak el, nem mondhatják fel a hitelszerződéseket sem. Ha ilyen jellegű papírt kapunk a banktól, az ügyvédnő azt tanácsolja: írjunk vissza a hitelintézetnek, hogy a felszólításukat a vonatkozó jogszabályra (2014. évi XL. törvény 45. paragrafusának 2. bekezdése) hivatkozva érvénytelennek tekintjük.

A pénzintézet is csak egy cég

A bank ugyanis addig nem tudja felmondani a hitelszerződést, amíg nem tudja megindítani a végrehajtási eljárást, végrehajtás pedig csak lezárt jogügylet után indítható. A pénzügyi intézmény csak akkor mondhatja fel a fogyasztói kölcsönszerződést, ha az elszámolást már elküldte a fogyasztónak.

A gépjárműves szerződéseknél nincsen végrehajtható papír, ha pedig nincsen ilyen okirat – fizetési meghagyás vagy egy elbukott per utáni jogerős ítélet –, akkor a bank nem tudja elvinni a gépjárművet sem, mondta Bihari Krisztina, aki szerint olyan, hogy behajtó mint jogintézmény nincsen a hatályos jogrendszerünkben. Az emberek sokszor nem tudják, mi a különbség a behajtó és a végrehajtó között: azt hiszik, ha nem fizetnek, rögtön tiltják a fizetésüket, viszik a vagyonukat. Pedig a pénzintézet is csak egy cég, mondta az ügyvédnő.
A végrehajtó az igazságszolgáltatást, a behajtó a megbízóját képviseli
Hiba összemosni a bírósági végrehajtókat a behajtócégekkel, pedig ez gyakran megesik. A behajtók nem minősülnek közhatalmi személynek, és csupán ugyanazokkal a jogokkal rendelkeznek, amivel megbízóik, nem vizsgálnak jogszerűséget, díjazás ellenében szolgáltatást nyújtanak megbízóiknak, közölte korábban a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara.

Mit nem tehet a behajtó?

Általános probléma, hogy az emberek nem tudják, mi az a behajtó. Bihari Krisztina szerint a pénzügyi szektor találta ki ezt a fogalmat: a behajtó körülbelül a megbízási szerződés és a meghatalmazás keretei közé illeszthető be. A hitelintézet nem adhatja ki az adósa adatait, így azt sem, hogy hol lakik, mit vett a hitelből, hol dolgozik, mi a gépjármű rendszáma – ezek mind banktitoknak, ráadásul titokvédelminek minősülő adatok, mondta az ügyvédnő.

A bank általában leszerződik egy behajtócéggel – ezek többnyire követeléskezelő vállalkozások –, de az adóshoz mégsem a cég ügyvezetője megy ki, hanem az adott területre kiküldi egy megbízottját, és továbbadja neki az adós adatait. Az a személy, aki ilyenkor kimegy, semmilyen kapcsolatban nem áll az adóssal, tehát neki végképp nem lehet arra jogosultsága, hogy megtudja, hogy az adós kicsoda, hogy hitelre vett kocsit, hogy mekkora a tartozása – mondta Bihari Krisztina, aki szerint a behajtónak nincsen joga pénzt vagy kocsit elvinni.
Csak a végrehajtó foglalhatja le a kocsit

Egy bukott per az már más eset, ott ugyanis már elképzelhető, hogy van végrehajtási papír is. Szintén más eset az is, ha az adós adott inkasszós felhatalmazást, aláírt egy beszedési megbízást, ugyanis ebben az esetben külön szerződéssel megengedte, hogy hozzáférjen a bankszámlájához, mondta az ügyvédnő. Ebből adódóan letiltás csak akkor lehetséges, ha az adós elbukott egy pert, de ebben az esetben is csak a végrehajtó tudja lefoglalni az adós ingó és ingatlan vagyonát.

A behajtók egyetlen dolgot tehetnek: ingóság vagy gépjármű kiadására egy 21 ezer forint perköltséggel járó pert indítanak. Ha jogos a követelésük, hogy az adós adja ki a kocsit, már mehet is a végrehajtó, mondta Bihari Krisztina. Szerinte ennek a folyamatnak ez az egyetlen törvényes útja, azonban ezt azért nem lépik meg, mert ezek a cégek mind tudják, hogy érvénytelen a szerződésük, és elbuknák a pert.
(Károly Gábor)

https://hidfo2015.wordpress.com/

https://hidfo2015.wordpress.com/

Hírfigyelő Szolgálat

Integráció, asszimiláció, disszimiláció, iszlám Közép- és Dél-Európában.... Asszimilációs, disszimilációs trendekről, az európai iszlám irányzatairól és az európai integrációs politikáról esett szó az Európa 9/11 konferenciasorozat második rendezvényén, melyet a Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központja szervezett a közelmúltban, Budapesten. Régen az iszlám vallás gyakorlása korántsem volt olyan népszerű, mint manapság. A mecseteket jellemzően kevesen látogatták, a lakosság jelentős része nem gyakorolta aktívan a vallását, hitét. Mára azonban fordult a helyzet, ami annak is köszönhető, hogy protestvallás lett. Ma már az sem ritka, hogy az imára gyűlő tömeg a forgalmat is feltartja.

CSEHORSZÁG - A cseh iszlamofóbia megjelenése, az iszlamofób mozgalmak, pártok... Itt a muszlimellenesség nem vallási alapokon nyugszik. Bár van némi történelmi előképe, olyan indulatokat sosem keltett, mint manapság. Csehországban nem él nagyszámú muszlim kisebbség, így a velük szemben megnyilvánuló ellenségességet negatív tapasztalatokkal sem lehet magyarázni. Az első mecsetet a kilencvenes években kezdték építeni, ami vihart is kavart akkoriban. Az euroszkeptikus Vaclav Klaus nem meglepő módon támogatta, a szociáldemokrata Milos Zeman pedig nyíltan iszlamofób, aki választási programjába is beleírta, hogy megtiltaná mecsetek építését Csehországban. A hangvétel része ugyanakkor – szemben számos közép-európai szélsőjobbos párttal − a lojalitás az izraeli jobboldallal, így hangsúlyozza, hogy soha, semmilyen körülmények között nem támogatja a palesztin törekvéseket. Az iszlamofób hangulatról országszerte szélsőséges kampányok gondoskodnak, amelyek része például annak követelése, hogy a muszlim étkezéshez szükséges, úgynevezett „halal” élelmiszereket tiltsák ki a cseh üzletekből, illetve a mecsetek falainak összefirkálása és az iszlámellenes tüntetések.

DÉL-EURÓPA - A Balkán muszlim lakosságának jellemzői. Az itteni muszlim közösségek alapvetően különböznek a nyugat-európaiaktól. A Balkánon az iszlám vallásnak a török hódítás következtében történelmi gyökerei vannak. A Török Birodalom XIX. századi Balkánról való kiszorulásával elkezdett megváltozni a térség vallási összetétele. A háborúkkal járó etnikai tisztogatások megtizedelték az ekkor már kisebbségben lévő muszlimokat, akik közül sokan kerestek menedéket Törökországban vagy más iszlám országokban. Ma, miközben Nyugaton fiatalokból álló közösségek alakulnak ki és terjednek, a Balkánon az iszlám közösségek elöregednek. Ez a rossz gazdasági helyzet következtében meginduló elvándorlásnak köszönhető. Európa egyes területein történelmi gyökerei vannak az iszlámnak, de kockázatot még a Balkánon is csak mostanában kezdett jelenteni, amiben komoly szerepük volt a nyugati hatalmaknak is. A balkáni muszlimoknak nem sok politikai kapcsolatuk volt a külvilággal, leszámítva Törökországot, amelyre egyfajta anyaországként tekintettek. A kilencvenes években változott meg a helyzet, amikor a jugoszláviai polgárháború mindent felforgatott. Ekkor például Szaúd-Arábiából is érkeztek Macedóniába, Boszniába, Szerbiába „hivatásos” forradalmárok. A függetlenné vált korábbi tagállamokban, Koszovóban, Montenegróban a problémát súlyosbítja a szegénység és a működő államgépezet hiánya. Az albán vagy akár a bosnyák állam közel sem elég erős és szervezett ahhoz, hogy a szélsőségesek szervezkedését meg tudják fékezni: ennek a következménye, hogy a Balkánról érkező szélsőségesek feltűntek már a Szíriában működő halálbrigádokban is. A nyugat-európai multikulturális politika következtében lezajlott identitásvesztés miatt a bevándorlók jószerével nem is láthatják, hogyan kellene integrálódniuk.

A modernkori iszlám, a dzsihadizmus megjelenése?

http://jovonk.info/2015/04/02/modernkori-iszlam-dzsihadizmus-megjelenese

Tízszer annyian haltak meg a “terrorellenes” küzdelemben, mint ahogy azt Washingtonban állították

Legalább 1,3 millió ember vesztette életét a Washington vezetésével több mint egy évtizede indított terrorellenes háborúban, ami azt jelenti, hogy a veszteségmérleg nagyjából 10-szerese annak, mint amiről a média és a döntéshozók eddig tájékoztattak – derült ki egy jelentésből, amelyet három orvosi csoport készített az iraki invázió 12. évfordulója alkalmából.

Az Orvosok a Társadalmi Felelősségért, az Orvosok a Globális Túlélésért és a Nobel-békedíjjal kitüntetett Orvosok Nemzetközi Szervezete a Nukleáris Háború Megelőzéséért nevű csoportok közösen vállalkoztak az Afganisztánban, Irakban és Pakisztánban 2001. szeptember 11. után indított nemzetközi terrorellenes küzdelem halálos áldozatainak pontos felmérésére.

A Body Count: Casualty Figures after 10 Years of the War on Terror című, mintegy 100 oldalas, márciusban közzétett jelentés készítői ugyanakkor megjegyzik, hogy a halottak 1,3 milliós száma még mindig óvatos becslésnek számít, hiszen az akár a 2 milliót is meghaladhatja. Szerintük “teljesen valószínűtlen”, hogy a terrorellenes harcnak egymilliónál kevesebb áldozata lenne. Ráadásul az orvosokat tömörítő csoportok a dokumentum összeállításakor nem vették figyelembe a többi olyan országot, köztük Jement, Szomáliát, Líbiát vagy Szíriát, amelyeket szintén érint a Washington vezette háború. A tanulmány szerzői kitértek arra, hogy miközben az Egyesült Államok szorosan figyelemmel kíséri a szövetséges csapatok veszteségeit – Irakban 4 804-en, Afganisztánban 3 485-en haltak meg -, a koalíciós erők által megölt polgárok és szélsőségesek számát “hivatalból figyelmen kívül hagyják”.

Az iraki lakosság 5 százalékát kiírtották

lead terrorIrakban az amerikai invázió 2003-as kezdete óta a terrorellenes háborúban közvetve vagy közvetlenül legalább egymillió embert öltek meg, vagyis a teljes lakosság 5 százalékát. Ebbe nem számolták bele azokat az irakiakat, akik menekülni kényszerültek és a veszélyes körülmények miatt vesztették életüket. A terrorellenes háború miatt 3 millióan kényszerültek otthonuk elhagyására az ázsiai országban.

A jelentés szerint 220 ezren haltak meg Afganisztánban és 80 ezren Pakisztánban a szélsőségesek elleni küzdelem több mint tíz éve alatt.

Nem stimmeltek az adatok

A dokumentumot azután készítették el, hogy az ENSZ egyik tanulmányából kiderült: Afganisztánban a 2009 óta vezetett adatokkal összevetve tavaly volt a legmagasabb a polgári áldozatok száma. A három orvosi csoport az ENSZ, a kormányzatok és civil szervezetek adataira, valamint egyéni tanulmányokra hagyatkozott a jelentés összeállításakor.

“Nincs semmi új abban, hogy a kormányok igyekeznek elfedni a teljes képet a katonai beavatkozásokról és háborúkról, illetve azok költségeiről” – írta Robert M. Gould amerikai orvos a tanulmány előszavában. “Az Egyesült Államok esetében a vietnami háború története tipikus példa erre. A délkelet-ázsiai halálos áldozatok hatalmas számát, köztük a harcoktól távol maradt legalább kétmillió vietnami polgár halálát és a harcok során bevetett növényirtó szerek, köztük az Agent Orange egészségre és környezetre gyakorolt hosszú távú hatását az amerikaiak többsége a mai napig nem ismerte el teljesen” – mutatott rá Gould.
(MH)

Hiába hajtogatja az Egyesült Államok, hogy Kína átveszi a hatalmat a világgazdaság felett, egyik ország a másik után csatlakozik az új Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankhoz (AIIB), ami immár 57 alapítótagot tudhat magáénak.

Új világrend van kialakulóban.

Elképzelhető, hogy a történészek egy napon a világ hatalmi átrendeződésének éveként tekintenek majd vissza 2015-re, az Egyesült Államokkal a legfőbb vesztesként.

Március 31-én pekingi idő szerint éjfélkor Kína bejelentette, hogy nem kevesebb, mint 46 ország jelentkezett a kezdeményezésben való részvételre, amihez azóta további nemzetek csatlakoztak. A projekt bejelentése óta az Obama kormány különböző tisztségviselői minden tőlük telhetőt megtettek, hogy eltántorítsák az egyes országokat a csatlakozástól.

Az AIIB közvetlen kihívást jelent a jelenleg egyeduralkodó Világbank számára. A bank elsődleges célja, hogy a térség fejlődését elősegítő gazdaságélénkítő projektekhez biztosítson befektetéseket.

A közgazdászok szerint ahhoz, hogy az ázsiai nemzetek elérhessék teljes gazdasági potenciáljukat, évi 1000 milliárd dollárra lenne szükségük az elkövetkezendő 10 év során.

Az Egyesült Államok az átláthatóság hiányával magyarázza tiltakozását (mintha náluk minden rendben lenne e téren), az igazi ok azonban inkább az, hogy az új intézmény segítségével Kína nagyobb külpolitikai befolyásra tehet szert, ráadásul az alapító tagországok a tagságnak köszönhetően kétszer is meggondolják majd mielőtt kritikát fogalmaznának meg Kínával szemben, mivel inkább azzal lesznek elfoglalva, hogy jó kereskedelmi és hitelező partnernek tekintsék őket.

Az Egyesült Államok joggal aggódik, hiszen az általa létrehozott Világbank immár évtizedek óta komoly külpolitikai befolyást jelent és ez az AIIB esetében sem lesz másként, azzal a különbséggel, hogy az új bank olyan külpolitikát képvisel majd, ami az Egyesült Államoknak nem tetszik.

Miután a múlt hónapban végül Nagy-Britannia is csatlakozott a kezdeményezéshez, európai társai gyors egymásutánban követték példáját, élükön Németországgal, Franciaországgal és Olaszországgal.

Ausztrália eleinte ingadozott, de végül kötélnek állt, majd Brazília, India, Norvégia, Oroszország, Spanyolország és Törökország is jelentkeztek.

Talán Japán az egyetlen nagy gazdaság, amelyik a tartózkodás mellett döntött.

A lépés sokak szerint egy igazi puccs Kína részéről, különösen egy olyan időszakban, amikor Peking politikailag több országgal is igencsak hadilábon áll.

Xi elnök sokak szerint az ország kommunista történelmének legnagyobb hatalommal bíró, totalitárius, egyesek szerint kifejezetten diktatórikus vezetője.

Mindezeket figyelembe véve hogyan lehet képes Kína befolyásolni a világ külpolitikáját?

Egy példa (feltételes módban):

Kína jelentős területeket követel magának a Dél-Kínai-tengeren. A Fülöp-szigetek közelében található Spartly-szigetek okozzák például a legtöbb feszültséget ebben a vitában. Kína jelenleg sugárhajtású repülők számára épít kifutópályát itt, amivel területi követelését akarja megerősíteni.

Az AIIB megalakulásával elképzelhető, hogy Kína a nyújtott kölcsönökért cserébe azt kéri majd, hogy adósai támogassák követeléseit.

Például a Fülöp-szigeteknek felajánlott csábító hitelekért cserébe a szigetek átengedéséért kérheti.

Kína már óriásplakátokon hirdeti a jüan világvaluta szerepét

Ott vannak továbbá a környezetvédelmi kérdések is.

Az AIIB elvileg az infrastruktúra fejlesztése érdekében jön létre, amiben Kína igen sikeresnek számít, ugyanakkor az ilyen fejlesztéseket súlyos környezetvédelmi károk árán végzi.

Hidak, utak és vasútvonalak szabdalták fel az országot, a gátak egész ökoszisztémákat tettek tönkre és teljes erdők tűntek el.

Elképzelhető, hogy az AIIB ugyanezt okozza majd Ázsia más területein is?

Mi a helyzet a munkakörülményekkel és a beszerzések minőségével, amelyek köztudottan rosszak Kínában?

A kínai külpolitikai befolyás kiterjesztésének egy másik példája Tajvan, amelyik szintén csatlakozott a kezdeményezéshez.

Hogy ez miért érdekes?

Azért mert Kína nem ismeri el Tajvant, mint önálló államot, ehelyett renegát tartományként tekint rá, amelyet előbb-utóbb vissza kell téríteni az anyaországhoz.

Peking kijelentette, hogy Tajvan kizárólag akkor csatlakozhat az új bankhoz, ha azt a „megfelelő néven teszi”. Eredmény? Tajvan új neve hamarosan Kínai Népköztársaság lehet.

Az Egyesült Államok tehát kimarad a buliból, míg a világ többi része úgy gondolja, hogy jobb csatlakozni és belülről kifejteni a szükséges befolyást.

A kérdés, hogy ki kit fog befolyásolni?

Forrás: news.sky.com

http://idokjelei.hu/2015/04/kinai-puccs-a-vilagbank-ellen/

A német és a francia kormány 1963 óta tart félévente kormánykonzultációt. A tegnapi tanácskozáson egy sor további programról is megállapodtak. Ezek nemcsak a németek és franciák javát szolgálják, hanem az Európai Unió egészének érdekeit is - emelte ki Angela Merkel a tájékoztatón. A két kormány tovább folytatja intenzív együttműködését az ukrán válság békés rendezése céljából, és a lengyel kormánnyal együttműködve készítik elő a júniusi uniós csúcsot, amelynek témája a közös biztonság- és védelmi politika megerősítése - áll a konzultációról kiadott közleményben.

Gölöncsér Miklós