Anzix

A második világháborút a győzelem mértékéhez viszonyítva csekély véráldozattal, de Európában és Ázsiában egyaránt az Amerikai Egyesült Államok nyerte meg.

A két, korábban ellenlábas főhatalom, Németország és Japán a totális katonai vereség után ráadásul a talpra állását is csak attól remélhette, hogy az Egyesült Államok rendelkezésére bocsátja az újrakezdéshez szükséges forrásokat, főként a pénzt.

Az új helyzetben értelmét vesztette az első világháború után kialakult pénzpiaci parcellázódás, a dollár, a frank és a font helyett mindenhol általánosan a dollár vált elfogadottá. Az elfogadást az általános gazdasági kényszereken kívül nagyban segítette, hogy az Egyesült Államok kilátásba helyezte az esetlegesen feleslegesnek ítélt jegybanki aranykészletek fix, harmincöt dolláros unciánkénti áron történő átváltását, ami legalábbis komoly illúziókat keltett azzal, hogy azt ígérték, az új rendszer az 1914-ig kiválóan működő aranystandard szabályait követi. Az 1944-ben konstruált és az elfogadásának helyszínéről Bretton Woods-inak nevezett rendszer a piaci zavarok elhárítására létrehozta a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) és a Világbankot, azzal az igénnyel, hogy a két intézmény állítsa helyre a gyengélkedő gazdaságok egyensúlyát.
Az eredeti tervezet szerint az IMF olcsó és jó feltételű rövid hiteleket adott volna, a Világbank pedig olcsó hosszú lejáratú kölcsönökkel segítette volna a megrendült nemzetgazdaságok szerkezeti átalakítását és az egyensúly visszaállítását. Ebben az értelemben a két ikerintézmény nem sokáig működött. Talán az angol font - a rendszer társtartalék valutája - 1965-ös leértékelése volt az utolsó tisztán alkalmazott beavatkozás.
A font leértékelése súlyos károkat okozott több, fontban tartalékoló országnak, és ez elindította az államok masszív menekülését a brit valutától. Ennek eredményeként milliárdos IMF-dollárinjekcióra volt szükség a lyuk befoltozására. A dollár gyengülését az Amerikai Egyesült Államok már erőből oldotta meg. Máig érő hatása van, hogy 1968-ban "ideiglenesen" felfüggesztette az aranyra történő átváltást, majd 1973 óta beszüntették az árfolyam védelmére szolgáló intervenciós kötelezettséget is, azaz a dollár árfolyama szabadon mozgóvá vált.

Ettől a ponttól számítható, hogy egy magántulajdonban lévő bankrendszer, a Federal Reserve képessé vált a Földünk legnagyobb részén a pénzforgalmat irányítani, saját kamat- és árfolyam-elképzeléseit országok sorára ráerőltetni. A kilencvenes évek politikai változásai pedig megnyitották az utat az addig tilalmi zónának tekintett területek, a volt szovjet blokk irányába is. Időközben az ikerintézmények működése is brutálisan megváltozott.

Az 1989-ben meghirdetett washingtoni konszenzus, a liberalizálj, deregulálj, privatizálj elve vált az IMF és a Világbank működtetésének centrális elemévé. Ahova a lábukat betették, lényegében utat nyitottak a multinacionális tőkének az érintett, "megsegített" ország gazdasági kulcspozícióinak megszerzéséhez. Folyó jövedelmek és vagyonok kerültek át szemvillanás alatt nemzeti rendelkezés alól a multinacionális szektorhoz. A dollár ilyen önérdekű nyomulásának veszélyét korán felismerte az európai közösség. Egy közös piac és az arra épülő közös pénznem megteremtésének szükségszerűsége már a hetvenes években felmerült. A Werner-terv erről szólt. Az ötlet felmerülésétől eltelt másfél évtized viszont elegendő volt a dollárnak, hogy az euró már ne saját irányítású pénzként, hanem a dollárt felváltó mutációként jöjjön létre. A 2008-ban kezdődött pénzpiaci válság erre egyértelműen rámutatott, amikor a bajba jutott európai nagybankokat a Federal Reserve-ből dollárinjekcióban részesítették, így kerülve meg az Európai Központi Bankot.

Az állampapírok korábban tiltott felvásárlása mára az Európai Központi Bankban is mindennapos gyakorlattá vált. Ennek bizonyítéka továbbá a színfalak mögötti heves sürgölődés, ami a dollár mellé az egységes piacot is gyorsan tető alá kívánja hozni a TTIP (Transatlantic Trade and Investment Partnership) kereteiben.

A tervezet megismerhetősége az érintett közönség számára igencsak korlátos, nem terjed túl azon, amit a közvélemény kicsikar, valamint javarészt kimerül a hivatalos nyugtatásokban, hogy nem fog fájni. A világgazdaság más tájain azonban intenzíven folyik a dollárhegemónia lebontása.

Terjed a nemzetközi fizetési forgalomban a nemzeti valuták használata. A BRICS-csoport gazdasági ereje és főként növekedési potenciálja komoly fenyegetés, beleértve a közös beruházások finanszírozására létesített beruházási bankot. A Kína által nemrég elindított szervezés az Ázsiai Infrastruktúra-befektetési Bank létrehozására pedig felkeltette több európai ország, köztünk hazánk érdeklődését is, ügyfélként és társtulajdonosként egyaránt.

Mi sem természetesebb, hogy az Egyesült Államok talán még az Európával történő kereskedelmi megállapodásánál is nagyobb lendülettel dolgozik a csendes-óceáni térség országaival kötendő kereskedelmi megállapodás tető alá hozásán.

Talán nem áll túl messze a valóságtól a feltételezés, hogy a tucatnyi országban eluralkodó, gerjesztett politikai és háborús bizonytalanság Ukrajnától Irakig, Afganisztántól az arab térségig, nem más célt szolgál, mint azt, hogy ezeket az országokat alkalmatlanná tegye arra, hogy ebben az átalakulásban határozott, a saját érdeküket követő döntést hozzanak.

Forrás: Magyar Hírlap

Önellátó háztartások. Erre van szükség. Pontosan ezen gondolkoztam én is mostanában, hogy hogyan lehetne ezt kivitelezni.

Forradalmi ötlettel álltak elő magyar civilek, mellyel újradefiniálhatjuk társadalmi és gazdasági berendezkedésünket. Az ENVIENTA projekt olyan alternatívát kínál, mellyel mindenki megépítheti megfelelően szigetelt otthonát és biztosíthatja a fenntartáshoz szükséges energiát. Emellett előállíthatja használati tárgyait és megtermelheti szükséges élelmiszereit. A projekt egy olyan európai pályázaton vesz részt, mely pénzbeli és mentori támogatást nyújt újító kezdeményezések számára.

A kezdeményezésről oldalunknak az ENVIENTA ötletgazdái: Habó Péter, Kiss Gábor és Váraljay Gabriel árultak el részleteket.

Az ENVIENTA projekt nyílt forráskódú modell, terveit szabadon, ingyen lehet letölteni és felhasználni a későbbiekben. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Habó Péter: A fentieket szó szerint érdemes venni. Szeretnénk felépíteni és üzemeltetni egy olyan fejlesztői és mentoring központot, amely felvállalja új, az átlagos háztartásban alkalmazott, környezettudatos technológiák kifejlesztését, már meglévő open source fejlesztések alkalmazását és gyakorlatba ültetését, ezek folyamatos szakmai felülvizsgálatát és publikálását a közösség irányába.

Az open source, a nyílt forráskódú együttműködés viszonylag új fogalom. A szemléletmód mely konkrét gyakorlati alkalmazását tűztétek ki célul?

Váraljay Gabriel: A projektünk deklarált célja, hogy bebizonyítsuk, korunk embere:

• hogyan tud olcsóbban önerőből kényelmes és modern lakhelyhez jutni,
• hogyan tud mindennapi használati tárgyakat létrehozni úgy, hogy ne kelljen azt a boltban megvásárolnia,
• hogyan juthat úgy élelemhez, hogy mindezt a saját lakóhelyén hozza létre,
• hogyan juthat úgy tiszta vízhez, hogy közben keveset pazarol el,
• hogyan termelhet úgy energiát, hogy azt ne kelljen vásárolnia.

Milyen kutatások előzték meg jelenlegi tevékenységeteket, illetve mennyire életszerű az általatok javasolt modell?

Kiss Gábor: A projekt tulajdonképpen kutatás is, melyet szándékunkban áll dokumentálni és elétek tárni. A mintamodell felépítése és üzemeltetése során szerzett tapasztalatokat szeretnénk megosztani az érdeklődőkkel – különös tekintettel a költségekre – hogy ezt követően mások is bátran vághassanak bele hasonló fejlesztésekbe. Ez történhet helyi összefogást követően közösségi finanszírozásban, vagy EU-s támogatásból Magyarországon is. A projekt alapötlete egyébként nem új, van mire építkeznünk: néhány évvel ezelőtt indult hódító útjára az Open Source Ecology modell az USA-ból, ami tulajdonképpen a Nyílt Forráskódú Gazdaság megvalósítása. Erről bővebben és a leghitelesebb módon, többek közt a Magyarországon kevéssé ismert, ám világhírű közgazdász, Jeremy Rifkin nemrég megjelent bestsellerében olvashatnak az érdeklődők, melynek címe: Zero Marginal Cost. Művei lényegében a megosztás alapú, fenntartható társadalom és gazdaság képét vetítik előre az elkövetkezendő évtizedben, ahol a termelés és előállítás költsége – ezzel együtt pedig az elérhető profit – együttesen közelítik meg a zéró értéket.

Váraljay Gabriel: Ezen kívül érdekes az is, hogy zajlik valami a háttérben, mert nemrég Svédországban jártam és teljesen véletlenül egy olyan fiatalemberrel sikerült beszélnem, aki egy hasonló csoport tagja mint a miénk, csak ők még nem tartanak ilyen közel a megvalósításhoz mint mi. Érezhető, hogy a világban történik valami és számomra az ilyen találkozások, szinkronicitások megerősítéseket jelentenek, hogy jó irányba haladunk az ENVIENTA kapcsán. Érdekesen hangzik.

Magyarországot hoztátok szóba, ennek kapcsán mik a kilátások arra, hogy hasonló projektek hazánkban is megvalósuljanak?

Habó Péter: Ezzel kapcsolatosan valóban több hazai és külföldi önkormányzat fejezte ki abbéli szándékát, hogy szeretné az ENVIENTA modellt meghonosítani, hiszen alternatívát nyújthat az önmegvalósítás reményében inkább a városokba áramló, ott azonban munka hiányában önfenntartásra képtelenné váló fiatalságnak. Nemcsak a vidéki falvak újra benépesítéséről lehet azonban szó, hanem városi lakóközösségek számára létrehozott beltéri gazdálkodói közösségekről, az intelligens és energiatakarékos otthonok olcsó átalakításáról, illetve a megújuló energiák használatát fontolgató lakóközösségek szakmai támogatásáról. Szeretnénk további ötleteket adni bárki számára aki felismerte, hogy a jövőben a közösségi összefogások adják a gazdaság és a társadalom alapját. A projekt- és erőforrás-alapú társadalom résztvevői figyelembe veszik a környezeti adottságokat, a benne élők alapvető igényeit és a szabad megosztást.

Térjünk vissza a konkrét projektre. Milyen típusú közösségi együttműködésre számítotok és hol tervezitek felépíteni az ENVIENTA főhadiszállását?

Kiss Gábor: Központunkat 90%-ban önfenntartóra terveztük, egy olyan környezetben (Kanáriszigetek), ahol egyrészt évek óta élünk és ahol mind az időjárás, mind pedig a helyi törvényi szabályozás nagyban elősegíti a megújuló erőforrásokra való teljes áttérést. A szomszédos El Hierro szigete néhány hónappal ezelőtt állt át például 100%-ig önfenntartásra. Az ENVIENTA Gran Canaria vadregényes hegyei közt épül és tulajdonképpen nagy örömmel fogadták a helyiek az elképzelést, hiszen azonnal meglátták benne a villamos energia, mint erőforrás-megosztásban rejlő potenciált. Így sikerült például szert tenni építési területre, nagyban csökkentve ezáltal a várható költségeket. De ide tartozik még példaként említve az elektromos autó töltőállomás fenntartása, mely a környékbeliek és a turisták számára is ingyenesen biztosítja gépjárműveik gyors-töltését.

Weboldalatokat böngészve az derül ki többek közt, hogy az oktatási tevékenység is kiemelt szerepet kap az ENVIENTA projektben. Mesélnétek erről?

Habó Péter: Az open source modell alapja a tapasztalatok és műszaki tervek ingyenes megosztása. Ami ezen felül újdonság, hogy egy következő lépcsőben nemcsak a fejlesztőközpont készülhet el, hanem – az elmúlt időszakban lefektetett pontos tervek alapján – azon lakóhelyek is, melyek az ide látogató érdeklődőket fogadják. Egy dolog az interneten olvasni valamiről és letölteni a hozzá tartozó műszaki terveket, azok alkalmazása már egész más kérdés. Így a látogatóknak lehetősége nyílik pár napos itt tartózkodásuk alatt egy intenzív elméleti és gyakorlati képzésben részt venni, majd pedig az ott elhangzottakat megtekinteni a helyszínen, működés közben.

Említenétek néhány példát?

Váraljay Gabriel: Mivel az ENVIENTA alapjaiban véve a fenntarthatóság megteremtését tűzte ki célul, így az oktatás részét képezi az újrahasznosítás, a megújuló energiák használata, az energiatakarékos vízfelhasználás, az intelligens otthontervezés, a lassan slágernek számító 3D modellezés és nyomtatás alapismeretek, az élelmiszerek előállításához kapcsolódóan az általunk tervezett aero- és hidropóniás rendszerek építése, üzemeltetése.

Kiss Gábor: A lista hosszú és a tematika is folyamatosan bővül, hiszen az említetteken kívül minden olyan technológiai újítást figyelemmel követünk, melyek nagy része manapság még nem is érhető el kereskedelmi forgalomban, azonban közösségi finanszírozást követően, illetve az open source modellt alapul véve nagyon hamar elterjedhetnek. Így tehát nyitottak vagyunk többek közt a nanotechnológiai, robotikai fejlesztések gyakorlatba ültetésére is, melyek mind megkönnyíthetik a jövő generációk hétköznapjait.

Hosszú távon milyen eredményekkel lennétek elégedettek?

Habó Péter: Az önfenntartás, az off-grid (hálózaton kívüli) megoldások földrajzi helyzettől függően más és más technológiákat igényelnek, így az ENVIENTA távlati célja az open source modell kiterjesztése, amikor is további vállalkozó kedvű csoportokkal megosztva a megszerzett tapasztalatokat, az általuk megvalósítandó célt segítünk elérni a világ más részein, szakértők bevonásával az adott környezethez igazítva. Logikus, hogy minél több ilyen központ épül, az ezek közti folyamatos kommunikáció és a felgyülemlett tapasztalatok lerövidítik újabb és újabb központok építését, majd egy szép napon megérkezhetünk egy valóban fenntartható világba. Itt ugyan nem tartunk, de szeretnénk az első lépést megtenni.

Nem kerülhető meg a kérdés, miből szeretnétek finanszírozni terveiteket?

Váraljay Gabriel: Projektünk egy olyan európai pályázaton vesz részt, mely pénzbeli és mentori támogatást nyújt újító kezdeményezések számára. Az Advocate-Europe nevű, több szervezetet magába foglaló intézmény 50.000 euró támogatásban és további elméleti képzésben részesíti a legjobb 12 pályázatot. Pályázati feltétel a non-profit tevékenység, aminek mi maximálisan megfelelünk, amennyiben az ENVIENTA az önfenntartásra törekszik. A kihívásnak eleget szeretnénk tenni, kezdésnek pedig úgy véljük az elnyerhető támogatási összeg is megfelel. Második lépcsőben azonban már nemzetközi fronton mérettetjük meg magunkat, online közösségi finanszírozásra számítunk.

Habó Péter: Részesei lehettek azonban Ti is annak, hogy elindulhasson kezdeményezésünk, ami nagyszerű fejlődést hozhat mind közösségi, mind egyéni szinteken. Nem pénzt kérünk, viszont az olvasók szavazataira is szükségünk lehet ahhoz, hogy projektünk bekerülhessen a pályázat legjobbjai közé. Ehhez regisztrálni kell az alább linkelt honlapon, majd pedig a „Support” gomb megnyomásával adhatod le a szükséges szavazatot.
Köszönjük szépen támogatásotokat.

http://mkh.valosag.net/index.php/temakoeroek/oenellatas/3579-envienta--ekolucio-folyamatban