Anzix

Nem kellenek a bevándorlók! – Járványveszély – Partot érés – Gibraltár

– Évszázadok óta leküzdött járványokat hozhatnak magukkal, – a kontinensünkre érkező illegális bevándorlók –

…”Isten ne adja a vén kontinensnek, hogy kirobbanjon egy Afrikából hozott Ebola, vagy Kolera járvány, vagy mindkettő, vagy akár több is!… Mindenki, aki a menekültek befogadását szorgalmazza, – felelőtlenül az egészségügyi vészhelyzetet segíti elő, – veszélyeztetve ezzel saját nemzetét, saját hazáját is…”

Özönlenek Európába az afrikai ‘menekültek’, – vagyis az illegális bevándorlók. Krónikussá, sőt lassan kezelhetetlenné válik a migrációs kérdés, – az Unió szó szerint a 24. órában van.

Ám, ha valaki azt gondolná, – hogy mindössze csak Nyugat-Európát érintené ez az ügy, – az tévedhet, nem is kicsit. Magyarországra is kerülhetnek néger menekültek, – mégpedig Nyugat-Európából, az egyenlő teherelosztási kvóta alapján, – jócskán megfejelve a hazánkban amúgy is jelen lévő migrációs problémát, – a Balkán felől beáramló menekültek ügyét is.

Az elmúlt héten három cikkünk is foglalkozott, – ezzel az egyre súlyosabbá váló menekültügyi problémával; 1. Fekete jövő: 10 ezer ‘menekült’ 1 hét alatt, – Özönlenek Európába a négerek – 2. Európa ostrom alatt – A 24. órában vagyunk menekültügyben is – 3. Na, ők jönnek Európába + Képriport

Többek között ezt írtuk: …”El lehet gondolkodni azon, hogy kiknek az érdekében szorgalmazzák a teljes befogadást a liberálisok, – kiknek áll érdekében az európai népek elözönlésének elősegítése, – s ezáltal a teljes megsemmisítése?… Az Unió bevándorlási kvótái szerint, – előbb-utóbb megtörténik a bevándorlók országonkénti szétosztása. S könnyen elképzelhető, hogy hazánkba is bőven jut belőlük…”

Ám egy fontos dologra eddig még nem tértünk ki. Ez pedig az egészségügyi és járványügyi kérdés.

Ezek a bevándorlók minden további nélkül behurcolhatnak olyan az EU-ban sosem látott, vagy már évszázadokkal ezelőtt leküzdött betegségeket, kórokozókat, – melyek rájuk nézve ugyan teljesen ártalmatlanok, ámde a fehér embert megbetegíthetik, szélsőséges esetben meg is ölhetik.

Az utóbbi 100-200 évben elég sok ilyen fajta afrikai eredetű kórokozóra derült fény, s ezek közül jó néhányról kiderült, hogy a fehér emberre ártalmas, vagy akár halálos, miközben a feketékre nézve majdnem teljesen teljesen ártalmatlanok, és az egészségüket nem befolyásolja.

Járványveszély – Partot érés ,Dél-Spanyolország

Ámde vannak Afrikában még ennél brutálisabb fertőző betegségek is, – melyek minden élő organizmust megfertőznek és megölnek. Egy részük új, mint például az Ebola. – Más részük pedig már Európában legyőzetett, – ami nem jelenti azt, hogy nem szed tömegével majd áldozatokat, – ha újra megjelenik a kontinensünkön, – ilyen például a Kolera.

Az alábbi fekete Afrikából behurcolható betegségek listáját nem az ujjunkból szoptuk, – hanem a “Medimix” orvosi portál listáját vettük át;

“Legjelentősebb behurcolható fertőző betegségek:

– Sárgaláz; A betegség kórokozója a sárgaláz vírus, melyet szúnyog terjeszt. Járványosan fordul elő Afrika középső területén és Dél-Amerika néhány országában. Városi és esőerdei formája is van. A klinikai kép enyhe influenzaszerű tünetektől, halálos kimenetelű haemorrhagiás formáig terjed, 3-6 napos inkubációs idővel…

– Hastífusz; Kórokozója a Salmonella typhi, mely széklettel szennyezett étel, ital, tárgyak, “piszkos kezek” közvetítésével terjed. A rossz közműellátottság, az ivóvíz szennyeződése nagy járványokat okozhat. A betegség lassan bontakozik ki: fáj a beteg feje, torka és fokozatosan emelkedik a láza, a pulzusa a lázhoz képest alacsony (relatív bradycardia). A kórokozó bejut a véráramba és több szerv károsodását, szív és idegrendszeri szövődményt, valamint a bélfal perforációját okozhatja…

– Hepatitis A – afrikai változat; Kórokozója a hepatitis A vírus, mely emberi érintkezéssel vagy feco-oralis úton, az étel szennyeződésével terjed. Emberi széklettel trágyázott, nyersen fogyasztott zöldségek, saláták part menti vizekben tenyésztett tengeri állatokból készült nyers vagy nem eléggé átfőzött tengeri ételek is fertőzöttek lehetnek. A hidegnek ellenáll, fagyasztás sem pusztítja el, emiatt még a jégkocka és a fagylalt fogyasztása is veszélyes lehet. A betegség hirtelen, lázzal, étvágytalansággal, gyengeséggel és hasi fájdalommal kezdődik. Néhány nap elteltével étvágycsökkenés, hányás, a has jobb felső részén fájdalom vagy érzékenység, sötét vizelet, acholiás széklet, icterus és a sclerák sárgasága észlelhetők…

– Kolera; Igen magas a halálozás a gyermekek között (20%) ott, ahol az orális rehidráció nem hozzáférhető. A baktérium a kolerás széklettel, fertőzött vízzel, szennyvízzel kezelt nyers zöldségekkel, gyümölcsökkel kerül a szervezetbe… A kolera, a bélfal sejtjeinek toxikus ártalma miatt, vizes hasmenéssel és hányással jár, emiatt gyorsan kiszáradáshoz vezet…

– Meningococcus; A fertőzés a levegőbe tüsszentett vagy köhögött, N. meningitidis baktériumokat tartalmazó apró nyálcseppek belélegzésével terjed. A betegség hirtelen kezdődik hidegrázással, erős fejfájással, magas lázzal. Az agyhártyák gyulladását hányás, tarkómerevség, eszméletvesztés jelzik. Orvosi beavatkozás nélkül magas a halálozás. Vannak területek, ahol a meningococcus fertőzés járványos és tömeges megbetegedés, több tízezer ember halálát okozza. Ilyen a Sahel néven ismert terület “meningitis belt”, mely a Szaharától délre és az Egyenlítőtől északra egész Afrikát átszeli, Gambiától Etiópiáig…

– Csonttöréses láz; A betegség hirtelen magas lázzal, ízületi és izomfájdalommal, hányással kezdődik, esetleg halvány kiütéssel jár, enyhe vérzékenység (orr-, ínyvérzés) is jelentkezhet. A tünetek 3-10 napig tartanak. A lábadozás lassú, hetekig elhúzódhat, fáradékonysággal, izomgyengeség jellemzi…”

– És természetesen az új járvány, az Ebola, – mely ismét felütötte a fejét Közép-Afrikában. Erről nem kell külön ismertető, éppen eleget cikkezett a sajtó róla, velünk együtt. – csak talán annyit; Nigériából, mely szintén nem volt mentes az Ebola járványtól, – simán beengedte a fekete diákokat Magyarországra határrendészet tavaly ősszel, az egyetemi év kezdetén. Sem orvosi vizsgálat, sem karantén, sem semmi. – Hát kedves olvasó, erre számíthatunk a jövőben is.

Ilyen “kellemetes” dolgokat hurcolhatnak be Európába a fekete kontinensről menekültek. Először a parti őrséget, majd a menekülttáborok alkalmazottait fertőzhetik meg. – Isten ne adja a vén kontinensnek, hogy kirobbanjon egy Afrikából hozott Ebola, vagy Kolera járvány, vagy mindkettő, vagy akár több is!

Járványveszély – Partot érés – Szicilia

Tehát mindenki, aki a menekültek befogadását szorgalmazza, – felelőtlenül az egészségügyi vészhelyzetet segíti elő, – veszélyeztetve ezzel saját nemzetét, saját hazáját is.

Európa megtelt, – nem kellenek az idegenek.

Audie – Bornemissza János

Egy egész iparág épült arra, hogy megvédje adatainkat.

Adam Harvey dizájner tavaly tavasszal új kollekciót mutatott be a 2015 Future Everything (minden, ami jövő) fesztiválon az angliai Manchesterben. Ahelyett azonban, hogy kompozícióival megpróbálta volna kiemelni a nézők szeme színét, ennek éppen az ellenkezőjét próbálta elérni. Olyan módszereket mutatott be, amelyekkel az emberi arcot egy anti-arccá lehet alakítani, mégpedig olyanná, amit a kamerák, különösen a tér- és egyéb figyelőkamerák nem szeretnek, sőt, azt sem képesek megállapítani róla, hogy egy arccal van dolguk.

Harvey csupán egy a növekvő számú dizájnerek között, akik számára a privát szféra védelme az elsőszámú szempont a tervezésnél.

Harvey olyan használható és esztétikus stílusokat akar létrehozni, amelyek képesek megvédeni a magánembereket Nagytestvér tolakodó szemétől és persze kezétől.

Harvey ötletei, mint például a DNS vizsgálatot becsapó módszer, számos kezdeményezést indítottak már el, a drón-elterelő ruhák és a jelárnyékoló telefonzseb pedig már kaphatók online boltjában.

A CV Dazzle frizurák és sminkötletek pedig olyan módon árnyékolják a szemeket és az arcot, illetve alakítanak aszimmetrikus hatásokat, hogy ezzel megzavarják az arcfelismerő algoritmusokat, amelyek az arc alapvető jellemzőinek vizsgálatával, a hiányzó adatokat kipótolva, de minden alkalommal az arc alapvető és természetes szimmetriáját véve alapul, próbálják megállapítani az adott egyén személyazonosságát. A projekt bebizonyította, hogy egy technikásan kisminkelt „anti-arc” nemcsak arra képes, hogy elrejtse az illető személyazonosságát az arcfelismerő szoftverek elől (legyen az az FBI vagy a Facebook fejlesztése), de még azt is elérik, hogy a szoftver abban se legyen biztos, hogy egyáltalán egy arccal van dolga.

Több nagy cég is lát fantáziát a dologban. Az antivírus szoftveréről ismert AVG például olyan szemüveget fejlesztett, amely beépített infravörös lámpák segítségével zajt kelt az orr és a szemek körül, a fényvisszaverő retro-keret pedig megzavarja a fényképezőgépek vakuját, így az arcfelismerő programok nem képesek megállapítani a viselő személyazonosságát.

Bizonyára mindenki hallott a Facebook által kifejlesztett arcfelismerő szoftverről, ami majdnem annyira hatékony, mint az ember. A Deepface-t eredetileg nem publikus használatra szánták. Mivel Több EU-s országból érkezett jelzés a program miatt, majd az európai facebookozókat kiszolgáló Írország adatvédelmi biztosának vizsgálata után a Facebook úgy döntött, hogy kontinensünkön kikapcsolja azt a funkciót, amely a korábbi, manuális megjelölésekből épített adatbázis segítségével automatikusan beazonosította a fotókon szereplő felhasználókat.

Holmes Wilson, a Fight for the Future (harc a jövőért) nonprofit szervezet munkatársa, amelynek célja az online adatok és szabadság védelme, az adatok és a magánszféra más jellegű megsértése miatt aggódik.

„Szerintem a legtöbb helyzetben kevésbé valószínű, hogy a való világból származó képek gyűjtésével kövessenek figyelemmel valakit, például a térfigyelő kamerák által rögzített képek segítségével,” mondja.

Wilson azt tanácsolja azoknak, akik számára fontos az adatvédelem, hogy inkább arra figyeljenek, hogy az általuk használt kütyük milyen információkat szolgáltatnak harmadik felek számára.

„A megfigyelés ellen üzeneteink védelmével lehet a legegyszerűbben védekezni. Az elsőszámú problémát pedig a telefonok jelentik… és nem csak a mobilok.”

Egy biztos, egyre több, főleg a technológiában jártas embert foglalkoztat az adatvédelem, akik számára folyamatos kérdés, hogy ezt miként tehetik meg a leghatékonyabban. Az üzeneteik titkosításával vagy a telefonjuk kikapcsolásával. Már amelyiket ki lehet.

Forrás: alternet.org

http://idokjelei.hu/2015/05/a-nem-megfigyelt-tarsadalom-anti-arcok-ruhak-es-egyeb-kutyuk-nagytestver-ellen/

A rendszerváltás óta számos esetben megrázták már botrányok a magyar pénzügyi szektort, az alábbiakban a legemlékezetesebb eseteket foglaltuk össze, nem titkoltan azzal a céllal, hogy választ találjunk, ki az elmúlt közel 30 év legnagyobb pénzügyi csalója. Meglátásunk szerint ezt a címet egyértelműen a Quaestor, illetve Tarsoly Csaba “érdemli ki”, aki feltehetően egy igen jól felépített rendszerben hosszú évekig felderítetlenül építette minden idők legnagyobb magyar pilótajátékát, amiben 200 milliárd forint feletti pénzösszeget vontak be a befektetőktől. Tarsolynak nem mellesleg azt is sikerült elérnie, hogy mindezek ellenére ne úgy vonuljon be a magyar történelembe, mint az emberek kifosztója, hiszen a Quaestorra külön törvényt szabtak, a kötvényeseket lényegében teljes mértékben kártalanítják (egyeseknek még a meg nem szolgált kamatokat is kifizetik!)

Nagy brókerbotrányok a rendszerváltás óta

Az alábbiakban a 90-es évek eleje óta történt legnagyobb és legemlékezetesebb pénzügyi botrányokat foglaltuk össze röviden, kitérve a csalások módjára, az okozott károk mértékére, valamint a kártalanítás és a felelősségre vonás kérdésére. A botrányok legtöbbjénél klasszikus piramisjátékot űztek a tulajdonosok, akik egy idő után már nem tudták kifizetni az első belépők magas kamatait sem, így a rendszer elkerülhetetlenül összeomlott. Az emberek pedig futhattak a pénzük után. A cikk végén arról is szó esik, hogy meglátásunk szerint ki “érdemli ki” az elmúlt 25 év legnagyobb pénzügyi csalója címet Magyarországon.

Tribuszerné

A rendszerváltást követő első komoly sokk, mely a pénzügyi piacot megrázta, ehhez a névhez köthető. Tribuszer Zoltánné 1991-ben kezdett saját pénzgyűjtő tevékenységbe, az ügyfelektől kölcsön kapott pénzekre eleinte havi 20-50 százalékos! kamatot fizetett. Ahogy egyre több ember bízta rá pénze kezelését, Tribuszerné létrehozott két, önmagát befektetésszervezőként hirdető céget, a Tribu Bt.-t, illetve a T és KG Kft.-t. Ezek a társaságok is a banki kamat többszörösét ígérték az ügyfeleknek. A Bankfelügyelet 1994-ben tett feljelentést az említett cégek ellen, a rendőrség pedig csalás gyanújával vizsgálatot indított.

Ezek alapján kiderült, hogy ezek a cégek piramisjátékot folytattak, addigra viszont a 14 ezer károsult ügyfél pénzének alig 23 százaléka volt meg, az okozott kár értéke pedig elérte a 2,5 milliárd forintot. Tribuszernét és két társát elítélték, az asszony azonban nem vonult be a börtönbe. A rendőrök 1999-ben fogták el. Tribuszerné 2005-ben szabadult, majd ezt követően ismét pilótajáték szervezésébe fogott, 2008-2011 között újabb embereket károsított meg. Idén februárban jogerősen 4 év 6 hónap börtönre ítélték.

Lupis Brókerház

A Lupis-botrány 1994-ben robbant ki, az alapítóról, Lupis Józsefről ugyanis kiderült, hogy éveken át félrevezette a befektetőket. Az első magántulajdonban lévő brókercég alapítójának a 90-es évek elején adott megbízást több költségvetési intézmény is (pl. MÁV, Belügyminisztérium), hogy pénzeiket befektesse. A brókercég többségében olyan állampapírokat adott el ügyfeleinek, melyek soha nem is voltak a tulajdonában, ennek leplezése érdekében letéti igazolásokat hamisított. Lupis azzal számolt, hogy a vállalkozásainak tulajdonában lévő ingatlanok megfelelő fedezetet adnak majd. Várakozásai nem igazolódtak be, az általa okozott károk összességében mintegy 3 milliárd forintra rúgtak, ennek azonban nagy része később megtérült. Lupis József büntetése végül 6 év börtön és teljes vagyonelkobzás lett.

Globex Holding

Az 1989-ben alapított Globex Holding felszámolási eljárása 1998. november 26-án kezdődött, és 2011. december 7-én fejeződött be (13 év!). A botrányt Sopron polgármestere robbantotta ki, amikor nyilvánosságra hozta, hogy eltűntek az önkormányzat több mint 3 milliárd forintot érő részvényei, amelyeket a testület a brókercégére bízott. Ezt követően egymás után derült fény a cég adósságaira, amelyek az alatt a néhány év alatt keletkeztek, amikor háborítatlanul garázdálkodhatott a pénzpiacokon.

A társaság alapvetően olyan ingatlanvállalkozás volt, amelyik kizárólag extrém drága helyeken épített kategórián felüli luxuslakásokat, amiket csak és kizárólag készpénzért értékesített. Ehhez a finanszírozást egyrészt bankoktól, másrészt – egy idő múlva – befektetési jegyek révén a lakosságtól szerezte. A forrásgyűjtő cég kiugróan magas kamatot kínált a befektetésekre, a Globex 1998 és a Globex 2000 kötvényre 32 és 36 %-ot. A csőd elkerülhetetlen volt: a beruházásokat hitelből fizették, és az önkormányzatoktól kezelésre átvett részvények után sem fizettek, felélték a kisbefektetők által rájuk ruházott értékpapírokat is. A vezetők végül Németországba szöktek, de onnan 1999 januárjában, nemzetközi elfogatóparancs alapján kiadták őket.

Az ügyben több száz kisbefektető és több önkormányzat is megkárosult. Összességében hatmilliárd forintos károkozás volt a vád, ebből 300 millió forintot hatszáz kisbefektető bukott el. A kisbefektetők nagy részét még 1999-ben kártalanította a brókercégek saját biztosítási alapja, a Befektető Védelmi Alap – amely egymillió forintig vállalt garanciát a tőzsdei cégek befektetéseire. 13 év után megszületett a jogerős ítélet, miszerint Vellai Györgyi, a Globex-ügy elsőrendű vádlottja hat év börtönbüntetést kapott, Vajda Lászlót pedig 4 évre ítélték el.

London Bróker

A pénzügyi felügyelet 1999 nyarán kezdett vizsgálódni a London Bróker Rt.-nél, melynek során több szabálytalanságot is felfedeztek: hiányos volt a társaság információs rendszere és hozzányúltak az ügyfelek pénzéhez is, miután az 1998-as orosz tőzsdeválság “begyűrűzése” miatt bajba került a cég. A London Bróker működését végül 1999 augusztusában függesztette fel a pénzügyi felügyelet. A brókercég egyik volt tulajdonosát, Reichardt Ignácot pár hónappal később lelőtték. Az ügyben, mely mindeddig megoldatlan, idén március 27-én újból nyomozást rendeltek el.

A London Bróker meglehetősen nagy kárt hagyott maga után, aminek következtében a Befektető-védelmi Alapnak (Beva) több mint 2,2 milliárd forintot kellett kifizetni. Ez az alap fennállása óta rekordnak számító kártalanítási összeg volt.

Baumag

A Baumag Általános Befektetési Szövetkezetet 1995-ben alapították, a cég kihasználta a szövetkezeti forma kiskapuit – ami ebben az időszakban élte virágkorát – és kisbefektetőknek a banki kamatoknál magasabb hozamot ígért fiktív szövetkezeti jegyeire. A szövetkezetbe belépő befektetők mindig készpénzt fizettek be és a pénzek további sorsa a pénztártól fogva követhetetlen volt. A Baumag 2003. október 9-ig működött, majd csődöt jelentett. Vizsgálatok szerint már 2001 óta csak az új befizetések tudták fedezni az ígért hozamokat. Nagyjából 11 ezer ember (más becslések alapján 20 ezer) 31 milliárd forintja ragadt bent a cégben. A Baumag egykori vezetőjét, Balázs Lászlót még 2010 januárjában első fokon hét év börtönre ítélte a bíróság, áprilisban pedig több mint 18 milliárd forint megfizetésére kötelezték a Baumagot és a hozzá kapcsolódó 18 céget. A másodfokon eljáró bíróság 2013-ban a per elsőrendű vádlottját, Balázs Lászlót 10 év börtönre és közügyektől való eltiltásra ítélte, továbbá 10 millió forint pénzbüntetést szabott ki rá, amelyekhez 170 millió 878 ezer forint vagyonelkobzás járult. Az ügyfelek követeléseinek feltehetően töredéke térült csak meg.

Pilis-Invest

A Baumaghoz hasonló mintát követte a Pilis-Invest is, mely a befektetési szövetkezeti formát ugyancsak betétgyűjtésre használta, a bankokénál magasabb hozamokat ígérve, amit alapvetően ingatlanbefektetésekből termeltek volna ki. A botrány 2004 márciusában robbant ki, a szövetkezet felfüggesztette a célrészjegy-kifizetéseket. A Pilis-Invest Szövetkezetnél 3800 befektetőnek (szövetkezeti tagnak) keletkezett 11,5 milliárd forint követelése, így összességében 6,4 milliárd forint kárt okozhattak.

A társaság vezetői ellen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, sikkasztás és más bűncselekmények miatt indítottak eljárást. Tallér Károly elsőrendű vádlottat, a Pilis-Invest volt elnökét 8 év, Bajics Éva másodrendű és Budai László harmadrendű vádlottat, volt igazgatósági tagokat hat év hat hónap börtönbüntetésre ítélte az elsőfokú bíróság.

A befektetők végül mindössze 10 százalék körüli kielégítést kaptak követeléseikre vetítve, ráadásul azt is csak késve.

Kulcsár-botrány

2003 áprilisában robbant ki a ma már csak “Kulcsár-botrány”-ként emlegetett történet, melynél a K&H Bank brókercégének dolgozója, Kulcsár Attila volt a főszereplő, aki magas hozamok ígérete mellett, offshore cégeken keresztül forgatta az ügyfelek pénzét. A vádirat szerint a sikkasztás mértéke mintegy 23 milliárd forint, a bűncselekmény elkövetői 8,3 milliárd forintnyi kárt okoztak, ennek jelentős részét az ügy kirobbanása, 2003. április 26. után zárolták a hatóságok. Az ügyész szerint Kulcsár Attila politikai és médiakapcsolatait használta fel, ezért éveken át folytathatta sikkasztássorozatát. Kulcsár Attila 2003-tól hol előzetes letartóztatásban, hol házi őrizetben volt, majd lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt állt egészen 2011-ig, így esetében az adható kedvezmények figyelembevételével mintegy 4-5 év szabadságvesztés már letöltöttnek tekinthető, azaz, ha ennél többet kap, csak akkor kell börtönbe vonulnia.

Idén januárban iratismertetéssel folytatódott a Fővárosi Törvényszéken a Kulcsár Attila és társai ellen sikkasztás miatt több mint egy évtizede indult eljárás megismételt elsőfokú büntetőpere, amely többek között szakértő halála, bírósági ülnökök életkor miatti távozása és vádiratok egyesítése miatt húzódik. Elsőfokú ítélet hozzávetőleg fél év múlva várható. Az elsőfokú ítélet időpontjáig a különböző eljárások, polgári perek, jogerős ítéletek és peren kívüli egyezségek következtében 11 milliárd forintot fizettek ki a brókerbotrányban, 32 milliárdnyi követelés volt függőben, az összes veszteség pedig megközelítette a 46 milliárdot.

Civis Global Brókerház

Az utóbbi évek botrányainak sorába illeszkedik a Civis Global Brókerház ügye is, a társaság 2012-től kezdve sok száz ügyféltől gyűjtött be megtakarításokat, évi nettó 20 százalék közeli hozam ígérete mellett. A céget Kis Sándor alapította, mely felügyeleti engedély nélkül folytatott portfólió kezelési tevékenységet. A begyűjtött pénzek egy Global Fund nevű befektetési alapba kerültek, a korán kilépni akaró befektetőket pedig súlyosan megbüntették, a tőke mintegy 5 százalékának levonásával, valamint a hozamok megvonásával. Arról, hogy pontosan mibe fektették az ügyfelek befizetett pénzeit, semmit sem árultak el, üzleti titokra hivatkozva. Ezt a kérdést azonban a 18 százalékos fix hozam ígéretétől megrészegült befektetők közül kevesen tették csak fel. Minimális befektetési összegként 1 millió forintot határoztak meg. Az ügy 2013 novemberében került igazán reflektorfénybe, amikor az ügyfelek egy része nem kapta meg a beígért, negyedévente fizetendő hozamot. Eleinte az alapító a csúszásokat megpróbálta megmagyarázni (alapkezelő váltás), de az ügyfeleknek sokadig próbálkozásra is csak a kifizetés ígérete maradt már ekkor.

Kis Sándort 2013 decemberében tartóztatták le, a nyomozást pedig a csak napokkal ezelőtt fejezte be az illetékes rendőrség. Ennek alapján összesen 546 károsultat és több mint 2 milliárd forintos kárt találtak.

Fortress

Hosszú ideig tartó vizsgálat után 2014 augusztusában közölte az MNB, hogy kiemelkedő jogsértésre derített fényt, mind annak bonyolultságát, nemzetközi jellegét, mind pedig a csalás nagyságrendjét tekintve. A Fortress-sztori piramisjáték volt, melyben egy magánszemély (Sz.F. Sándor) és és három cég, a Fortress Holding LLC, a Flow Money Kft. és a Flow Money INT LTD összesen 10 milliárdot is meghaladó összeget gyűjtött engedély nélkül, többségében magyar ügyfelektől. Az ügyfeleket jellemzően tőkegaranciával és magas hozam ígéretével csábították befektetésre. Havi kilenc százalékos hozamot ígértek, ezért az egyébként is alacsony betéti kamatok mellett sokan éltek a lehetőséggel.

A csalásban részt vevő cégek a befektetőkkel elhitették, hogy egy neves amerikai vállalat kezeli majd a pénzüket, mely ugyancsak Fortress névre hallgatott. A megtévesztés során még a szerződéseknél is hasonló logót használtak, mint az amerikai cég. A magyar Fortressnek persze semmi köze nem volt az amerikai, nagy múltú befektetési társasághoz.

A Fortress-ügy során ezernél is több, többségében magyar ügyfelet károsítottak meg az említett cégek, 10 milliárd forint körüli összegben. A felügyelet a csalások felderítését követően 1,25 milliárd forintos bírságot szabott ki, és büntetőfeljelentést tett. Hiába működtek együtt három ország társhatóságaival is, mindössze 1,5 milliárd forintot tudtak végül zárolni. Ennek nagy részét a fentebb említett bírság teszi ki, az ügyfelek kártalanítására aligha maradt valami. A károsultak kárigényüket a budapesti rendőrkapitányságon jelenthették be, melyet bizonyítaniuk is kellett.

Buda-Cash

Február 24-én robbant hír a médiában, hogy a Buda-Cash az utóbbi több mint 10 évben meghamisította az informatikai rendszereit, azaz a felügyelet illetve az ügyfelek felé nem a valóságnak megfelelő adatokat mutatták. A Buda-Cash, mint kiderült, nem tud elszámolni mintegy 100 milliárd forinttal részben a brókercég ügyfelei, részben pedig a tulajdonosok érdekeltségi körébe tartozó DRB Bankcsoport felé. A problémák gyökerét az utóbbi évtizedekben tapasztalt nagy pénzpiaci sokkok és az általuk okozott veszteségek jelenthették, melyek következtében a Buda-Cash egyre nagyobb hiányokat görgetett maga előtt. A végső döfést a svájci jegybank lépése adhatta meg.

A csalássorozatban nemcsak magánszemélyek tízezrei érintettek, de mintegy 80 önkormányzat is számlát vezetett a Buda-Cash csoporthoz tartozó pénzintézeteknél. Az MNB a bankcsoport és a brókercég működési engedélyét rendre március 2-án és március 4-én vonta vissza, mellyel elindult a társaságok felszámolása, és az ügyfelek kártalanítása. A DRB Bankcsoport károsultjait (mintegy 74 ezer ügyfél) az OBA automatikusan 100 ezer euróig kártalanította (erre március 31-ig került sor), a brókercég károsultjait (mintegy 13 ezer ügyfél) pedig a Beva kártalanítja. Utóbbi folyamat még az elején tart csak.

Az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb csalássorozatában a személyes felelősségre vonás is megtörtént. A Nemzeti Nyomozó Iroda jelentős kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmény miatt indított nyomozást. A Buda-Cash brókerház vezérigazgatójának és két vezérigazgató-helyettesének a letartóztatásáról döntött a bíróság.

Quaestor

A Buda-Cashhez hasonlóan a Quaestor-ügye is meglehetősen friss, máig sok tisztázatlan kérdéssel. Ami azonban az eddigi információk alapján valószínűnek tűnik, hogy a társaság hatalmas összegű és rengeteg ügyfelet érintő pénzügyi csalássorozatot hajtott végre. Tarsoly Csaba vezetése mellett a Quaestor-csoporton belül egy óriási pilótajáték épült fel hosszú évek alatt, egy papíron lényegében nullás eredménnyel és saját tőkével rendelkező cég több mint 200 milliárd forint értékben vont be forrást kötvények által (felügyelet által jóváhagyott kibocsátási tájékoztató alapján forgalomba hozott, valamint fiktív kötvények), amit az elérhető hivatalos kibocsátási tájékoztató alapján elsősorban ingatlanprojektekbe fektetett. A jelenlegi adatok alapján több mint 30 ezer kötvényesről van szó. Annak érdekében, hogy a kötvények kevésbé tűnjenek a kisbefektetők előtt kockázatosnak, saját másodpiacot tartottak fenn az értékpapíroknak. A kötvények jellemzően 3 százalék körüli kamatprémiumot kínáltak az állampapírokhoz képest. A dolog ott borult meg, hogy hirtelen sokan akartak a pénzükhöz jutni, amit a társaság – a kormányzati szervek kifizetését követően – már nem tudott teljesíteni.

Az erős politikai kapcsolatok és az érintettek nagy száma miatt a kártalanításra külön törvényt hoztak, kivételen feltételekkel mentik ki a bajba jutott ügyfeleket, 100 ezer euróra emelet kártalanítási összeghatár mellett. Tarsoly Csaba hetekkel az ügy kirobbanása után került csak előzetes letartóztatásba.

Biztonság Trade/Hungária

A Hungária Értékpapír tulajdonosai (Seres István, Kecskés Lászlóné) felügyeleti engedéllyel működő brókercégük mellett fenntartottak egy másik vállalkozást, a Biztonság Trade Kft.-t, mely az ügyfelek és egy csoportjuk érdekeit képviselő szakértő beszámolója szerint pénzügyi, befektetési szolgáltatásra vonatkozó tevékenységi engedély nélkül kölcsönügyletek formájában gyűjtött be pénzt Cegléd környékén. Az említett ügyleteket általában egy évre, vagy rövidebb futamidőre, rendkívül magas (15, 20 százalékos, nem ritkán ezt meghaladó) fix hozammal, jellemzően magánszemélyekkel kötötte a társaság. A kifizetésekhez minden esetben hosszabb időt (nagyjából 1 hónapot) kötöttek ki a visszafizetés igényének bejelentésétől számítva. A károsultak elmondása szerint ez a módszer csaknem 20 éve működött, a cég vezetője az emberek teljes bizalmát élvezte.

A társaság erősen kimeríthette a tiltott hitelezés fogalmát, így feltehetően az általa megkötött kölcsönszerződések minősítése is kétséges. Becslések szerint a károk több milliárd forint körül lehetnek, az ügyben pedig akár 25 ezer ember is érintett lehet. A Biztonság Trade Kft. ügyében hivatalosan egyelőre semmit nem tudni még, a társaság továbbra is működő cég, csak sajnos gazdátlan, az említett tulajdonosok ugyanis előzetes letartóztatásban vannak. A feltehetően itt is piramisjátékot folytató cég mellett pedig ott vannak még a brókercéghez köthető kötvénykibocsátások károsultjai is. Korábban elérhető volt még a Hungária Értékpapír oldalán a legutóbbi, 2014 márciusi kibocsátási tájékoztató, mely alapján legalább 100 millió forint értékű kötvénykibocsátást hajtottak végre, éves 9,5 százalékos kuponnal. Ez a kötvény idén március 21-én fizetett volna először kamatot, de ezt már nem teljesítették. Emellett azt sem tudjuk, hogy zárt körben voltak-e további kötvénykibocsátások, ahogy azt sem, hogy ezekből pontosan mennyit jegyezhettek le.

Kun-Mediátor

Ez időrendben a legfrissebb a pénzügyi csalások között, és egy hivatalosan Karcagon működő utazásszervező céghez kapcsolódik. Annak ellenére, hogy pénzügyi szolgáltatások nyújtására a társaságnak nem volt engedélye, betéteket is gyűjtött, melyekre meglehetősen magas, évi 18-20 százalék körüli fix hozamokat kínált. A nyilvánosan elérhető adatok szerint a cég minimális saját tőkével működött, és a kötelezettségek alacsony kimutatott állománya (kevesebb, mint 100 millió forint) is azt jelzi, hogy a begyűjtött pénzek nem kerültek be a Kun-Mediátor mérlegébe. Az eddigi információk alapján klasszikus piramisjáték működhetett a társaságnál, aminek most is az tehetett be, hogy egyszerre nagyobb tömegek akartak hozzájutni pénzükhöz.

Azt egyelőre még nem lehet tudni, hogy pontosan mekkora lehet a kár, egyes becslések szerint ez a 20 milliárdos nagyságrendet is elérheti. Az utazási iroda vezetője, Dobrai Sándorné napokkal ezelőtt eltűnt.

Az abszolút “befutó”

A fentebb felsorolt pénzügyi visszaélések között meglátásunk szerint messze kiemelkedik a Quaestor esete, mely méltán érdemelheti ki a rendszerváltás óta történt legnagyobb – és feltehetően a legprofibb módon végrehajtott – pénzügyi csalás címét. Tarsoly Csaba személyesen pedig a legnagyobb pénzügyi csalóét, aki már olyan nevekkel vetekedhet, mint az USA-t megkárosító Bernard Madoff. A Quaestor az alábbiak miatt volt kiemelkedő a brókerbotrányok között:

210 milliárd forint értékben bocsáthatott ki fiktív és rendes kötvényeket, ez a magyar éves GDP közel 1 százaléka!
Mindezt egy olyan cégen keresztül, melynek alig volt valami tőkéje, nevéről pedig a legtöbb kötvénytulajdonos akkor hallott csak először, amikor a botrány kirobbant
A kötvények által megtestesített kockázatok elfedése érdekében likvid másodpiacot tartott fenn (és biztos, ami biztos, az ügyféltájékoztatókban az állampapírokhoz hasonló kockázati besorolással illette őket)
A kötvénykibocsátások fedezetét végső soron a korlátozottan forgalomképes ingatlanprojekteket jelentették, melyek a bonyolult cégstruktúrában olyan helyen voltak, hogy egy meginduló felszámolási eljárás során nagyon nehezen és lassan lehessen hozzájuk eljutni
Tarsoly Csabának sikerült elérnie, hogy kormányzati szervek milliárdokat tartsanak a Quaestorban
Ahogy azt is, hogy a botrány kirobbanása után még hetekig szabadon garázdálkodhasson az MNB felügyeleti biztosa által nem ellenőrzött területeken
Politikai kapcsolatai miatt máig nem csináltak belőle bűnbakot, elég valószínű, hogy nem ő lesz az az ember, akivel a kormány példát fog statuálni
A történelembe pedig aligha úgy fog bevonulni, mint az emberek megkárosítója, a kormány ugyanis külön törvényt hozott a Quaestor kötvényeseinek kártalanítására, akik szinte kivétel nélkül mindent visszakapnak (sokan még a meg nem szolgált kamatokat is!)
Tarsoly Csabát máig sokan becsületes embernek gondolják a károsultak közül (nem egy ilyen levelet kaptunk), aki nyíltan kiállt és mindent magára vállalt
(portfolio)

A Der Spiegel birtokába jutott dokumentumok szerint a vallási fanatizmus csak máz. Ha a lap információi valósak, akkor az Iszlám Állam szervezeti felépítését a Stasi is megirigyelte volna. Ami nem véletlen.

A Der Spiegel vélhetően felfedezte azt az embert, aki megálmodta és megszervezte az Iszlám Állam nevű terrorista csoportot. Igaz, ez az ember már halott. Exkluzív és eléggé hosszadalmas tényfeltáró cikkében a lap azt állítja, hogy birtokába kerültek az Iszlám Állam szervezeti egységeit ábrázó titkos ábrák, dossziék is.

Ezek alapján kijelenthető: az állam megszületése profi titkosszolgálati építkezés volt. Christoph Reuter, a Spiegel riportere meg is jegyzi: a kalifátust irányító szervezet inkább az egykori kelet-német titkosszolgálathoz, a Stasihoz hasonlítható.

A Spiegel azt állítja, a dokumentumokat aleppói lázadókkal való hosszas alkudozások után szerezték meg, akik akkor tettek szert rájuk, amikor a szíriai várostól északra, Tal Rifaat-ban lerohanták az IÁ főhadiszállását. Természetesen az iratok eredetiségét igen nehéz megítélni ez alapján. Így mi sem szorítkozhatunk másra, mint hogy röviden ismertetjük a Spiegel terjedelmes cikkét.

A lap szerint az IÁ kiötlője, menedzsere, vezére Samir Abd Mohammed al-Khalifa volt, aki a Szaddám-rezsim alatt magas rangú titkosszolgálati tisztként dolgozott. Természetesen harcostársai ezen a néven soha nem ismerték meg, a legismertebb álneve Haji Bakr volt.

Samir Abd Mohammed al-Khalifa, más néven Haji Bakr

A vezető igazi kaméleon volt, egészen haláláig nem is nagyon volt világos, hogy milyen szerepet játszik a szervezet életében. Azonban a szíriai házban, ahol utolsó napjait töltötte, olyan dokumentumokat hagyott, amelyek fényt derítettek az Iszlám Állam strukturális felépítésére, ideológiájára.

Ehhez a 31 oldalas kézzel írt dokumentumhoz jutott hozzá a német újság. A titkos dossziéból először csak pár oldalt sikerült átcsempészni Törökországba, ahol a Spiegel újságírói lehetőséget kaptak arra, hogy megvizsgálják a szövegeket. A nagy terv még 2012-ben kezdődött, amikor Bakr kitalálta, hogy Szíriában területeket kellene elfoglalni, és a helyzetet később ugródeszkaként felhasználni az Irak elleni offenzívákhoz. Ez természetesen abban az időben őrültségnek tűnt. Igazából azonban ez már az építkezés utolsó fázisa volt: az elbocsátott légió, Szaddám Huszein elitjének titkosszolgálati emberei és katonatisztjei ekkor már évek óta építették földalatti mozgalmukat. Amikor a szomszédos Szíriában a központi hatalom egész régiókban vesztette el a kontrollt, és helyére sok kis lázadó szervezett lépett, az iraki tisztek meglátták a tálcán kínálkozó alkalmat, hogy benyomuljanak az anarchia helyére.

Bakr tanyát is vert a Tal Rifaat nevű észak-szíriai kistelepülésen. A város tökéletes helyszínnek tűnt egy iszlamista mozgalom elindításához, számos helyi lakos ugyanis az öböl menti országokban dolgozott vendégmunkásként, főleg Szaúd-Arábiában, ahol sokan radikalizálódtak. A településen 2013-ban már több százan az Iszlám Állam kötelékében harcoltak.

Az árnyékok fejedelme, a hangtompítók lovagja

Ebben a városban találta ki az "árnyékok fejedelme" - sokan így nevezték Bakrt - az IÁ struktúráját a szervezet csúcsától egészen a legalsóbb szintekig. Azt is megálmodta, hogy melyik terrorista sejtnek melyik másik sejtet kell megfigyelnie. Ami nagyon furcsa, az az, hogy a dossziék az szír védelmi minisztérium fejlécével voltak ellátva, de a Spiegel szerint ez valószínűleg csak véletlen egybeesés.

Bakr nagyon aprólékosan vázolta a személyi felelősségre is kiterjedő ábrát. A terv egészen egyszerűen a hatalomátvétel tervrajzául szolgált. Az instrukció hónapokra lebontva megszabta a terjeszkedés ütemtervét. Az előkészület minden egyes alkalommal úgy kezdődött, hogy a speciálisan kiválasztott követők Dawah irodát nyitottak az elfoglalni kívánt településen, majd ezekben az intézményekben az odalátogató helyiekből kiválasztották azokat a személyeket, akik speciális információkat szállítottak az IÁ-nak a közösségről.

A szervezetet legjobban érdeklő adatok:

- a gazdag családok listája
- az erős személyiségek listája ezekben a családokban
- bevételi forrásaik felderítése
- a különböző lázadó fegyveres erők nagysága és elnevezése a településen
- a fegyveres csoportok vezetőinek nevei, politikai orientációja
- felfedezni a saríja törvény által tiltott tevékenységüket, amelyeket később zsarolásként lehet felhasználni ellenük

A kémeknek olyan tényeket kellett felderíteniük, mint a homoszexualitás vagy a titkosszolgálati kapcsolatok, valamint IÁ-tagokat beházasítottak a települések legerősebb családjaiba, hogy észrevétlenül befolyást gyakoroljanak rájuk. Az informátorok többsége a húszas éveiben járt, de akadtak tinédzserek is.

A tervezet foglalkozott pénzügyi, média-, iskoláztatási és kereskedelmi problémákkal is, de a fő feladat persze a kémkedés, az emberrablás és a gyilkosságok előkészítése volt. A szörnyűségek végrehajtásának a felügyeletére emíreket nevezett ki, de az emírek ellenőrzésére is emíreket nevezett ki, ha véletlenül az osztályvezetők nem végezték volna a dolgukat.

A tapasztalat már megvolt

Láthatjuk, hogy az IÁ mesterien meg volt szervezve. Bakr a Szaddám Huszein vezette Irakban volt titkosszolgálati tiszt. Bakr nem volt vallásos. Azt azonban felismerte, hogy ki lehet használni a vallásos emberek hitét, sőt a szervezete csak általuk lehet igazán erős. Így hát felépítették Abu Bakr al-Baghdadi alakját, azt remélve, hogy általa vallási színezetet kaphat a szervezet. Az iszlám törvénykezés, az egymást megfigyelő vallási vezetők azonban csak egy célt szolgálnak: a hatalom kiterjesztését. A vallási fanatizmus eszköz a tökéletes orwelli állam kiépítéséhez.

Abu Bakr al-Baghdadi

A régi rendszerben még karrierista katonatiszt az amerikai invázió után munkanélkülivé és megkeseredetté vált. Sokak szerint a katonai leépítés volt az iraki konfliktus legnagyobb gócpontja. Szunnita katonatisztek ezrei kerültek az utcára, akiknek semmi vesztenivalójuk nem volt. Főleg ezek a jól képzett katonatisztek és titkosszolgálati emberek adták később a szervezet gerincét.

Mindenki mindenki ellen

2013-ig minden a legnagyobb rendben ment. Az Iszlám Állam sikeresen gyarapodott, a szír lázadókkal sem konfrontálódtak, azonban az egyik tagjuk brutálisan megkínzott egy nagy tiszteletben tartott lázadó vezetőt. Ezután mind a felkelők szekuláris szárnya, mind az Al-Nuszra Front támadni kezdte az IÁ-t. Erősítésül 1200 harcos érkezett Irakból, azonban ők nem harcoltak nyíltan a felkelőkkel. Inkább a fekete egyenruhájukat farmerekre cserélték, hogy hasonlítsanak a felkelőkhöz. Így a káoszban a felkelő csapatok egymást kezdték el lőni, majd egy idő után elmenekültek a helyszínről. Ez a taktika sikeres volt több településen is. Haji Bakr távol maradt a harcoktól, egy kisvárosban bujkált. Ám az egyik nap lázadók rátaláltak, a pizsamájában ölték meg. Ami érdekes, hogy a lázadók beszámolói szerint egy darab Koránt sem találtak a lakásában.

A szervezet kapcsolata az Aszad-rezsimmel is megváltozott időközben. A szíriai katonaság nem bombázta a IÁ-t, de az iszlamisták is parancsba kapták, hogy kíméljék a kormányerőket. Ez sok IÁ-katonának nem tetszett, hiszen nem így képzelték el a dzsihádot. Azonban a helyzet megint változott, amikor az Iszlám Állam elfoglalta Moszult és az ottani fegyverraktárakat. Ekkor a dzsihadisták elég erősnek érezték magukat ahhoz, hogy nekimenjenek Aszad erőinek. Ekkor az a helyzet állt elő, hogy azokat a katonákat mészárolták le, akiket még pár hónapja védtek a felkelőktől.

Megmaradhat a szervezet?

A szervezet már több várost is elvesztett, egyre hevesebb harc bontakozik ki a kurd közösséggel is. Sokan azt gondolják, hogy a megalománia, a beképzeltség miatt elvesztették a misztikumukat. De a Spiegel szerzői szerint hiába vesztettek rengeteg harcost, az IÁ-nak megvan az esélye a szíriai terjeszkedésre. Az újság szerint az eddigi területvesztés főleg azért következett be, mert nem volt elég tapasztalatuk és tudásuk ahhoz, hogy miként kell igazgatni és megtartani a megszerzett országrészeket.

A katonai koalíció bombázásai lehet, hogy elpusztítják az olajkutakat és -finomítókat, de nem fogja megakadályozni az IÁ-t abban, hogy a területén élők milliótól újabb és újabb adót szedjenek be. A szerzők szerint az is probléma, hogy az Iszlám Állam központi erőként is feltüntetheti magát, ezzel szimpatikussá válhat a lakosság körében a vallásháborúktól terhelt kaotikus régióban. A Spiegel szerint az ősi síita-szunnita konfliktusban az IÁ testesítheti meg az isteni rend képét, ami pedig nagyon veszélyes lehet az egész térségre.

spiegel.de - Magyar Nemzet Online


Kapcsolódó:
Szakadék felé tart a világ: Európa valóban az amerikai terrorállam szolgája? (VIDEÓ)
Szaúdi dollármilliárdok Izraelnek; a terrorállam szándékosan ölt meg 535 gyereket Gázában
Különös egybeesések: a Charlie Hebdo egészen véletlenül a Rothschildok kezébe került néhány nappal a merénylet előtt
Amerikai nyugalmazott tábornok szerint hazája hozta létre a cionista Iszlám Államot
Rogán: Az ellenzék megfúrta a magyar részvételt az Iszlám Állam elleni harcban
Európa ostrom alatt - A 24. órában vagyunk menekültügyben is
USA és Oroszország: Az atom háború közel van, mint még soha

A glükózszintet érzékelő tabletta az ember testét használja azonosításra, Fotó: Jonathan LeBlanc

A PayPal a beültethető, befecskendezhető vagy lenyelhető azonosítóeszközök új generációján dolgozik, hogy ezek idővel átvehessék a hagyományos jelszavak szerepét.

Jonathan LeBlanc, a PayPal globális fejlesztési igazgatója elmondta, hogy az eszközök között szerepelnek agyimplantátumok, bőrre vagy bőrbe ültethető papírvékony szilikon chipek és lenyelhető, a gyomorsav által működtetett azonosítók is.

LeBlanc szerint ezek az eszközök, az emberi testet, illetve annak különböző funkcióit, például a szívverést, a glükóz szintet vagy az erek rajzolatát kihasználva, amolyan „természetes” alternatívaként szolgálhatnak az azonosításban.

A fejlesztők úgy gondolják, hogy idővel az ilyen módszerek veszik majd át nemcsak a hagyományos jelszavak, de egyéb, egyesek szerint biztonságosabb, mások szerint disztópikus és kifejezetten nem biztonságos módszerek, mint például az ujjlenyomatok vagy a helymeghatározás alapú azonosítók szerepét.

„Amíg a hagyományos jelszavak használatban vannak, a többség mindig megmarad az „engedjbe” vagy a „jelszó123” jellegű, (könnyen megjegyezhető, így könnyen feltörhető) jelszavak mellett és a fiókjaik így mindig veszélyben lesznek,” mondta LeBlanc.

A PayPal több partnerrel is együttműködik az érleolvasáson alapuló technológiák, a szívritmus felismerő karkötők és egyéb futurisztikus technológiák bevezetésén.

Kiemelte, hogy a PayPal nem feltétlenül fogja ezeket bevezetni, de mindenképpen élen akar járni a fejlesztésben.

„Nem tudom, hogy a PayPal mit tervez a jövőre nézve, de megvizsgáljuk az új módszereket, például jelenleg az ujjlenyomat leolvasáson dolgozunk, hogy átlássuk a személyazonosítási piacot.”

„Nem tudom megjósolni, hogy melyik módszer lesz a nyertes. Beültethető, lenyelhető, injekcióval bejuttatott vagy egyéb. Az a lényeg, hogy kulturálisan mi válik elfogadottá. Ami elnyeri a tömegek tetszését… és nem akasztja ki az embereket, tehát olyasmi, ami lehet, hogy most furcsa vagy kiakasztó, de idővel elfogadottá válik, az lesz a nyertes.”

LeBlanc megemlítette azt a svéd irodaházat is, ahol a bérlők, egyelőre opcionálisan, a kezükbe ültetett mikrochippel jutnak be az épületbe és nyitják az épületen belüli ajtókat vagy működtetik az irodai fénymásolót.

Az ilyen fajta azonosítás társadalmi elfogadtatása, mint leküzdendő probléma, kísértetiesen hasonlít Regina Dugan, a Google mérnök részlegének elnökhelyettese, a DARPA korábbi program menedzsere által több fórumon is tett megjegyzéseire. Amikor egy interjúban a jelszótabletta és az elektromos tetoválás előnyeiről kérdezték az esemény moderátora megkérdezte tőle, hogy „a Google valóban mindent tud-e rólunk, akárhol vagyunk.” A műsorvezető megjegyzésére, miszerint Dugan végtére is a Google embere, tehát nyilván ismeri a választ, Dugan nevetve annyit mondott, hogy csak nyugodtan vegye be a tablettát.

Az új hitelesítési módszereket népszerűsítő cikkek nem mulasztják el megemlíteni, milyen gyenge védelmet nyújtanak a felhasználók által leggyakrabban használt jelszavak, az „123456”-tal az élen, ami vezette a 2014-es toplistát. Az új módszerek sokkal komolyabb veszélyeiről persze kevés szó esik.

Egyelőre azért még sokan gondolják tolakodónak és feleslegesnek ezeket az újításokat, de azok tábora is egyre nő, akik szerint az ilyen technológiáké a jövő. Egyesek meglepődve értesülnek arról, hogy a Biblia bizonyos próféciái több ezer évvel ezelőtt megjósolták azt, ami a szemünk előtt történik, és persze akadnak olyanok is bőven, akik kinevetik az aggodalmaskodókat, illetve azokat, akik a Bibliát idézve hívják fel a figyelmet a chipbeültetés és hasonló újítások veszélyeire.

A Jelenések könyvében olvasható próféciából (Jelenések 13:16-18) tudjuk, hogy ez lesz a társadalom feletti irányítás végső formája, ahol a rendszeren belül megszűnnek a kiskapuk és minden ember döntés elé kényszerül.

Források: Telegraph, Infowars

http://idokjelei.hu/2015/04/a-paypal-is-megcsippelne-az-ugyfeleket/

A globális pénzügyi stabilitásról szóló új IMF-jelentés a pénz-alkimisták kudarcának beismerése: a világ legkisebb válsága is összeomláshoz vezethet, véli a pénzügyi-elit. Megoldásuk nincsen. Mostantól azonnal életbe lép az az elv, hogy "mentse magát, aki tudja". A megtakarítóknak, az adófizetőknek, a banki ügyfeleknek fokozott riadó-készültségbe kell helyezni magukat.

A nyilvánosságtól szigorúan elzárkózva ezen a hétvégén tartotta meg az IMF és a Világbank a tavaszi ülését Washingtonban. Meglepő, hogy a tanácskozásról alig kerültek ki lényegi részletek a nyilvánosság elé. Még az olyan nagy pénzügyi média, mint a Financial Times vagy a Wall Street Journal is úgy tudósítanak, mintha a washingtoni pénzelit pusztán Görögországról tanácskozott volna.

Ez nem véletlen. Az ülés igazán fontos dokumentuma a Globális Pénzügyi Stabilitás Jelentés, amely a globális pénzügyi rendszer alkimistáinak bukásáról szóló kijózanító bizonyítvány. Az eddigi erőfeszítésekről tett jelentés, hogy megakadályozzák az összeomlást, a lehető legrosszabb bizonyítványt állítja ki magáról.

A jelentés megállapítja: a globális pénzügyi rendszerben lévő kockázatok 2014. októbere óta erősödtek és a pénzügyi rendszer olyan részeibe fészkelték be magukat, ahol egyre nehezebben ismerhetők fel és nehezebben lehet azokat leküzdeni. A fejlett gazdaságok egyrészt még inkább függenek a mindenkori jegybank politikától és egyidejűleg a globális alacsony-kamat politikájának nem kívánt mellékhatásainak szorításába kerültek . Az alacsony olajár, az erős dollárral együtt, mindenekelőtt a feltörekvő országokat helyezte nyomás alá. Ezért az pénzügyi rendszereiket ellenállóbbá kell tenni, javasolja az IMF, hogy leküzdjék a saját sebezhetőségüket.

A Görögország-válságra való szinte mániákusnak tűnő összpontosítás azt mutatja, hogy a pénzügyi rendszer globális hálózata annyira összetetté vált, hogy egy görög összeomlás az összes hivatalos állítás ellenére nagyon is veszélyezteti a globális pénzügyi rendszert. Ugyanez vonatkozik az Oroszország-válságra is. José Vinals, az IMF gazdasági igazgatója, és a jelentés egyik vezető szerzője, blogjában kifejezetten megemlíti az Oroszországban és Ukrajnában meglévő geopolitikai feszültségeket, valamint azokat is, amelyek a Közel-Keleten, Afrika részein és Görögországban is jelen vannak.

Különösen fenyegetőnek tűnik az eurózóna helyzete. Az IMF megállapítja, hogy az eurózóna bankjai egy 900 milliárd eurónyi rossz-hitelen (nem-teljesítő hitelek, NPL) ücsörögnek. Ezzel szemben az a 250 milliárd EUR, amelyet a nemzetközi hitelezők adtak Görögországnak, és amely, ha Görögország csődbe megy, elveszne, kezelhetetlen méretűnek látszik.

Az IMF számításai azt mutatják, hogy ezeknek a rossz-hiteleknek nagy része az olasz és a spanyol, valamint az ír, ciprusi és görög bankoknál van. Az Európai Központi Bank az európai bankfelügyelet átvételével és a saját tőkére vonatkozó új előírásokkal bizonyos sikereket elért. Azonban ezek az intézkedések semmiképpen sem elegendőek ahhoz, hogy a rossz-hitelek problémája megoldódjon. Ezért az IMF azt tanácsolja, hogy a bankok aktívan foglalkozzanak ezekkel a rossz-hitelekkel. Ugyanakkor az IMF azt is javasolja, hatékonyabb jogi és intézményi keretfeltételeket hozzanak létre, hogy ezek a rossz-hitelek eltűnjenek a világból.

Hogy ezek hogyan festenének, Vinals az osztrák "der Standard" lapnak adott interjújában vázolja. Ott az IMF embere támogatja az osztrák kormány kemény kiállását a Hypo Alpe Adria botránybank hitelezőivel szemben. Ez a helyzet meglepő, ha számos nemzetközi befektető, de leginkább sok német állami bank érintett az adósság moratóriumban. Milliárdos veszteségeket kénytelenek realizálni. Hogy az IMF ezt a folyamatot támogatja, azt mutatja, hogy a nemzetközi pénzügyi elit az adósságprobléma megoldhatatlansága tekintetében a "Mentse magát, aki tudja"-módba kapcsolt át. Egy olyasfajta végjátékkal állunk szemben, amelyben most mindenki a másikra próbálja rákenni a vétséget, másrészt az összes résztvevő arra törekszik, hogy ne neki kelljen a felelőtlen adósságcsinálásért fizetnie.
Ebben az összefüggésben Barack Obama elnök Görögországra vonatkozó megjegyzésének is jelentősége van: Obama azt ajánlotta a görögöknek, hogy keményebben próbálják meg behajtani az adókat. Az IMF pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy az adósságválság megoldása a magasabb adók lennének, mert valószínűleg ez az egyetlen kipróbált eszköz. Csak néhány hónappal ezelőtt javasolta azt az IMF, hogy minden vagyonra vessenek ki nagyjából 10 százalékos kényszerilletéket, hogy előrehaladjanak az adósság leépítésében.

Ausztrália már követi ezt a javaslatot, és elsőként vezet be adót a bankbetétekre. Ausztria , amely a bankcsőddel nyomás alá került, egy törvényt készít elő, amellyel átrendezi a betétbiztosítást. Az állam már nem vállal garanciát a banki ügyfelek betétjeiért. A bankoknak egyedül kell felelniük a megtakarításokért. Franciaország úgy döntött, hogy drasztikusan korlátozza a készpénzhasználatot, hogy megakadályozza a bankbetétek büntető kamatok elől való menekülését.

Az a gondolat, hogy a megtakarításokra és a vagyonokra kivetett adó, vagy a kényszeradó megoldaná az adósságproblémát, tovább szivárog a pénzügyi rendszeren belül. Csak néhány héttel ezelőtt írta le azt McKinsey vállalkozói tanácsadó, sok országban a pénzügyminiszter hagyományosan jelentős tanácsadója, hogy a vagyonokra kivetett kényszeradó az adósságválság megoldásának csodaszere.

Az IMF jelentés lefegyverző nyíltsággal állapítja meg azt, hogy az eddigi globális pénznyomtatásnak nincsen bármilyen hatása is a pénzügyi piacokra. Ez kitűnik a cikk elején lévő videó-interjúból is, melyet az IMF saját magával folytatott. Ebben Vinals megerősíti azt, hogy a nemzetközi pénzpiacokon likviditási problémák uralkodnak. Ez a kijelentés még azt a kérdés-feltevőt is meglepi, aki magától az IMF-től érkezett. De arra a kérdésre, hogy hova mentek a billiós összegű pénzek, amelyeket az elmúlt években a központi bankok a piacra nyomtak ki, Vinals nem tudott pozitív választ adni. Egy paradoxonról beszél, mi szerint a magas likviditás jó időkben jó, rossz időkben azonban rossz. Más szóval: ha a dolog valóban komolyra fordul, akkor a központi bankok összes kétségbeesett intézkedése hatástalan.
És még valami: a pénznyomtatásnak van még egy további, rendkívül veszélyes mellékhatása. Az IMF megjegyzi, hogy az alacsony kamatok komoly veszélyt jelentenek a biztosítási ágazatra Európában. Az életbiztosítók Európában 4,4 billió eurónyi portfólióval rendelkeznek, amelyet súlyosan veszélyeztetnek az alacsony kamatok. Az IMF hangsúlyozza, hogy ez a probléma nem egy elszigetelt jelenség a biztosítási ágazatban. Az életbiztosítások nehézségei az IMF szerint a teljes pénzügyi rendszer térhálósodása miatt más területet is megfertőzhetnek. Az IMF szerint ez a bizonyíték arra, hogy a pénzügyi rendszer kockázatai a bankoktól más intézményekhez vándoroltak. És azokat ott nem kezelték, éppen ellenkezőleg.

Az IMF számításainál és előrejelzéseinél mindig szükséges az óvatosság. Csak nemrég vált ismertté, hogy az IMF a Görögországra vonatkozó kiadott növekedési előrejelzéseit három nappal rá ismét korrigálta. Úgy tűnik, ez a korrekció a felelőse annak a pókernek, amelyet jelenleg a Trojka és Athén játszik. Egy dolog világos, hogy Görögországot nem lehet megmenteni. Ugyanakkor az is világos, hogy az eurózóna nem hagyja, hogy Görögország elbukjon. Schäuble német pénzügyminiszter néhány nappal ezelőtt mutatta be a parlamentben azt a tervet, mi szerint Görögország ugyan csődbe megy, azonban bennmarad az eurózónában. Ezt az ötletet a londoni City hangja, a Financial Times is magáévá tette, és azt az álláspontot képviseli, hogy legjobb lenne, ha Görögország bejelentené az IMF-fel és az Európai Központi Bankkal szembeni fizetésképtelenségét. Ez viszont azt jelentené, hogy a veszteségeket az európai adófizetőknek kell majd viselniük.

Az az elképzelés, hogy az európai kormányfőknek valóban a választóik elé kellene lépniük, és be kellene vallaniuk azt, hogy a közös valuta politikai projektjével felépítették azt a rendszert, amely az ahhoz tartozó fiskális felépítmény nélkül 250 milliárd euró veszteséget termelt, számukra életidegen. Az euró-mentők megpróbálják kitolni a játékot, amíg csak lehetséges.

Látván az Ausztriában, Ausztráliában és Franciaországban példaként végrehajtott intézkedéseket, abból indulhatunk ki, hogy az elkövetkezendő hónapokban és években az adófizetők, a megtakarítók és a banki ügyfelek, átfogóan, bár valószínűleg csak fokozatosan - a kasszához kéretnek járulni. Egyedül ők azok, akik a felhalmozott adósságokat visszafizetik. Hogy ezeket az adósságokat nem maguk, hanem felelőtlen kormányaik csinálták, kifogásként nem igazán segít az embereken.

Az államnak az erőszak- és pénzmonopólium birtokában minden lehetősége megvan arra, hogy végrehajtsa a pénzügyi elnyomás mindenféle fajtáját. Az IMF-jelentés viszonylag lágy szavakkal tanácsolja azt az államnak, hogy a globális pénzügyi stabilitás érdekében mindezt gyorsan és határozottan tegye meg. A megtakarítók és betéttulajdonosok számára elérkezett az idő, hogy elgondolkodjanak azon, mihez kezdjenek a nehezen megkeresett pénzükkel. Értelmesen kell cselekedniük. Előbb vagy utóbb az összes menekülési utat elvágják. Az összeomlást a rendszer magában hordozze. És ahogy mindig az történt a történelemben: a politikai kudarcok következményeiért soha nem azok felelnek, akik a katasztrófáért felelősek.
(deutsche-wirtschafts-nachrichten.de - Facebook)

Kapcsolódó:
Eurócunami söpörhet végig a Földön
Az európai zsidóság felfegyverzését követeli az Európai Unió vezetőitől egy befolyásos rabbi

Ez a cikk nem egy cégnépszerűsítő írás lesz, hanem gondolkodásra, netán ébresztésre sarkaló remélhetőleg... A Counter Culture Labs egyike azon új, „csináld magad” biotechnológiai laboroknak, amelyek az utóbbi tíz évben kezdtek felbukkanni. Egy olyan biolaboratóriumról van szó, amely szembemegy a hagyományos tudományos gyakorlattal: a kaliforniai létesítmény munkatársai szabadidejükben jönnek össze a különleges létesítményben, és nem egyszerűen megismerni akarják a természetet, hanem ki kívánják cselezni annak megszokott útvonalait. A labor egyik kutatócsoportja például azon dolgozik, hogy sajtot hozzon létre mindenféle állati közreműködés nélkül. Genetikai módosítások révén olyan élesztőgombákkal kísérleteznek, amelyek egy napon a tehéntejjel egyező molekuláris összetételű anyagot fognak termelni, és ebből kívánnak a jövőben sajtot, illetve egyéb tejtermékeket gyártani.

A projekt neve Real Vegan Cheese, azaz az igazi vegán sajt, a labor „biohekker” dolgozói ugyanis olyan sajtot akarnak létrehozni, amely ugyanolyan ízű, mint a tehéntejből készült változat, de alapanyaga nem egy állatból származik. A sajt elhagyása a legnagyobb áldozat, amit egy igazi vegánnak, vagyis a vegetarianizmus egy szigorúbb válfajának követői kénytelenek meghozni, magyarázza Benjamin Rupert, a csoport egyik vegyésze, aki egy évtizede maga is vegán diétát folytat. Bár a kezdeményezés első hallásra egy kicsit furcsának, és a nem vegánok számára talán fölöslegesnek is tetszhet, a projekt sok szempontból nagyon érdekes, és nagyon hasznos információkkal szolgálhat más biotechnológiai kezdeményezések megvalósításához is. A vállalkozás ráadásul nem is kerül túlságosan sokba, hiszen a génszekvenálás és az igény szerinti DNS-szakaszok legyártása napjainkban már egészen megfizethető. Ez utóbbi ára jelenleg bázispáronként 25 centet tesz ki, ami annyira alacsony összeg, hogy puszta hobbiból is bele lehet fogni egy, a „műtej” létrehozásához hasonló projekthez.

A projekt kiváló példája annak, hogy mire számíthatunk a jövőben a saját termesztésű élelmiszerek terén. Lassan ugyanis elérkezünk abba a világba, ahol a természetes és a mesterséges közti határvonal végleg megszűnik, és a technológia fejlődésének köszönhetően kistermelők is belekóstolhatnak a génmanipuláció rejtelmeibe, élelmiszerek egészen új osztályait hozva létre és nem az istállóban ganajászva. A labor egyik szobájában egy érdekes sertésszív úszkál egy üvegtartályban. A szervet kémiai úton gyakorlatilag minden sejtes elemétől megtisztították, így csak egy fehér váz maradt belőle. A szív Patrik D’haeseleer, a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium munkatársának tulajdona, aki főállásban azzal foglalkozik, hogyan lehetne az említett váz mintájára olyan konstrukciókat létrehozni, amelyeket aztán a páciens saját sejtjeivel benépesítve mesterséges szerveket lehetne növeszteni. A szakértő elmondása szerint a Counter Culture Labs-ben olyan dolgokat nyílik lehetősége felderíteni, amikre egy állami laborban nem nyílna lehetőség. Ezzel nincs egyedül. Az elmúlt évtized során több hasonló csoport kezdte meg működését, akik tagjai közé bárki végzettségétől függetlenül bekerülhet, ha új ötletei vannak a kutatási területtel kapcsolatban. A műsajton dolgozó kutatócsapat például többek közt egy biológusból, egy bioetikusból, egy nyugdíjas pszichológusból, egy könyvelőből és egy egykori marketingesből áll össze. Utóbbi, Maria Chavez, korábban az Apple-nél dolgozott, és a sajtprojektet a számítástechnika természetes kiterjesztődésének tekinti. „Mi lehetne nagyobb dolog annál, mint saját testünk és a környezet meghekkelése?” – mondja Chavez.

A csapat nem kizárólag a tehéntejből készült sajt reprodukálásán dolgozik, hanem hasonló módszerekkel emberi sajtot is létre kívánnak hozni. Ehhez mindössze másfajta génekre van szükség, és a mesterséges anyatejnek kétségkívül rendkívül sokféle felhasználási területe lehet az újfajta, minden eddiginél jobb tápszerektől kezdve az olyan tejtermékekig, amelyeket azok is fogyaszthatják, akik a tehéntejre allergiásak. A kezdeményezés ezen része persze több szempontból sem problémamentes. Chavez elmondása szerint jelenleg például azt vizsgálják, hogy az ilyen módon létrehozott anyatej nem vált-e ki autoimmun reakciókat. Az emberi tej mellett egy másik érdekes emlős, a narvál tejének mesterséges előállításán is dolgoznak a kutatók. A tengeri állat tápanyagokban rendkívül dús anyatejének állaga állítólag leginkább a fogkrémhez hasonlítható. És hogy miért éppen a sajt érdekli a kutatókat? A sajtkészítés mestersége egyidős az emberi civilizációval, és az egyik első példája annak, hogyan változtatta meg az ember a mikrobák manipulálása révén egy anyag állagát és egyéb jellegzetességeit. Az érdeklődést ugyanakkor, ahogy említettük, az is hajtja, hogy a kutatók némelyike vegán, és hiányolják a sajtot. Léteznek ugyan növényi alapanyagokból készült sajtutánzatok, de ezek sem ízükben, sem állagukban nem hasonlítanak a tehéntejből készült élelmiszerre. Ahogy már említettük, a projekt célja ugyanakkor nem egyszerűen az, hogy néhány vegán kutató végre élvezhető sajtot készítsen magának. A kutatás anyaga bárki által hozzáférhető, így a szakértők által kikísérletezett módszerek más biotechnológiai projektek során is alkalmazhatók lehetnek. A csapat tagjai az eddigi munka során 11 olyan fehérjét azonosítottak, amely jövendőbeli sajtjuk alapját képezi majd. A következő lépést ezen fehérjék génjeinek az újraalkotása, illetve ezek élesztőgombákba való beültetése jelenti.

Mi megmaradnánk a természetes biokémiai folyamatok alakalmazása mellett és az állattartást sem cserélnénk le az istállókat szuperlaborokká alakításával. Szükség van technológiai megújulásokra, de csak a természettel összhangban....

Hernád Völgye H.H.K.