Anzix

Az Egyesült Államok tárgyalássorozatot kezdett az észak-afrikai országokkal arról, hogy az amerikai légierő drónokat tartana készenlétben a területeiken, hogy onnan monitorozza az Iszlám Állam líbiai tevékenységét.

A tárgyalássorozat megkezdéséről hétfőn a Wall Street Journal számolt be, meg nem nevezett amerikai tisztviselőkre hivatkozva. A forrás nem említette, hogy mely országokról van szó, az viszont tudható, hogy eddig egyetlen észak-afrikai ország sem adta beleegyezését amerikai drónbázisok létesítéséhez. A lap által idézett tisztviselő szerint a tárgyalófelek nem akarnak beleegyezni egy ilyen együttműködésbe, mivel tartanak attól, hogy emiatt az ő országaik is terrortámadások célpontjává válhatnak.

Líbiában 2011 óta nincs központi kormány. Az országban 2011. február 15-én kezdődtek civil látszatú kormányellenes tüntetések, melyek nyugati típusú demokráciát követeltek. Az álcivil megmozdulások hamar véres összecsapásokba torkollottak, egy hónapon belül az országba beszivárgott nemzetközi zsoldosok folytattak fegyveres harcot a rendfenntartás ellen. Hetek leforgása alatt a nemzetközi zsoldosok ellenőrzése alá került az ország területeinek jelentős része. A szervezett zsoldoscsoportok ellen a Kadhafi-kormány a hadsereget kellett bevesse, amit a nyugati média a demokrácia sárba tiprásaként kommunikált le. 2011 március 17-én az ENSZ repüléstilalmi zónát rendelt el Líbia felett – addigra a hadsereg csak légi csapásokkal tudta megakadályozni a nemzetközi zsoldosok előrenyomulását. A repüléstilalmi zóna elrendelését követően NATO-beavatkozás kezdődött Líbiában.

A líbiai konfliktus közvetlen előzménye, hogy az ország vezetője, Moammer Kadhafi bejelentette, Líbia visszaállna az aranystandard használatához. Fizetőeszközként az új aranydínárt akarta bevezetni, melynek árfolyama nem más valutákhoz viszonyított, hanem közvetlen a fizikai aranyhoz rögzített. Kadhafi az új pénzrendszer bevezetése miatt már nem fogadta el, hogy a nyugati országok dollárban fizessenek a líbiai olajért, ehelyett csak fizikai aranyban fogadta volna el a kifizetéseket. Ez a döntés közvetlen vezetett Líbia destabilizálásához, a kormány megdöntéséhez, és Kadhafi meggyilkolásához.

A nyugati országok már a kormány megbuktatása előtt egy Átmeneti Nemzeti Tanács nevű politikai formációt fogadtak el Líbia legitim kormányának, ami a nyugati országok által korrumpált, dollárban fizetésre hajlandó politikusokból állt. Líbia a NATO-beavatkozás óta nem rendelkezik központi kormánnyal. Az országban törzsi harcok zajlanak, a fegyveres milíciák és terrorista csoportok által ellenőrzés alatt tartott területek elrendeződése napi szinten változik, miközben a civil lakosság egy része az Európai Unióba érkezik illegális bevándorlóként.

Az Iszlám Állam nevű terrorszervezet 2015 februárjában kezdte meg működését Líbiában. Korábban Szíria és Irak területén vont ellenőrzése alá jelentős területeket. A szervezet tevékenységét modern amerikai haditechnika segíti, a nyugati országok hivatalos magyarázata szerint amiatt, mert az iraki hadseregtől több alkalommal az amerikaiak által korábban Iraknak eladott haditechnikát szereztek meg. A hétköznapi politika azonban másról árulkodik; iraki politikusok gyakran arról számolnak be, hogy a nyugati koalíció repülőgépei a terrorszervezet által ellenőrzés alatt tartott területeken dobnak le fegyvereket. Az Egyesült Államok célja a líbiai kormány megdöntésével a kizsákmányolás szerű olajkitermelés biztosítása volt. A terrorszervezet elleni harccal szintén az olajkutakat és olajfinomítókat biztosítják, miközben az ország nagy része továbbra is anarchiában marad.

http://hidfo.ru/2015/07/washington-dronbazisokat-akar-eszak-afrikaban/

A Bild német napilap szerint az Egyesült Államok különösen veszélyes biológiai fegyvereket használt a közelmúltban, Németországban tartott hadgyakorlatokon.

A napilap címlapján robbant be a hír, miszerint “Az amerikai hadsereg biológiai fegyvereket használt Németországban”, és halálos anthrax spórákat használnak a biovédelmi hadgyakorlatok során. A Bild információi szerint számos olyan eset történt, melynek során német területen az amerikai hadsereg élő anthrax spórákat engedett szabadon. A gyakorlatok a francia és luxemburgi határ mellett történtek, Landstuhl területén. A lap szerint az amerikai hadsereg korábban anthrax spórákat szállított Dél-Koreába is, hasonló gyakorlatok céljából, de a német hatóságok nem tudtak arról, hogy aktív spórákat szállítottak volna az országba.

A napilap kérdésére a védelmi minisztérium illetékese azt válaszolta, hogy a spórákat nem küldték el egyetlen német laboratóriumba sem. Az amerikai hadsereg korábban elismerte, hogy az anyagot Dél-Koreába, Ausztráliába és Kanadába is kivitte, de Németország mindeddig nem tudott ilyenről, és a használt anyagon német laboratóriumok nem folytattak előzetes ellenőrzést.

A védelmi minisztérium a lap megkeresésére azt válaszolta, hogy “a Bundeswehr tagjait nem tették ki veszélynek”, – tehát kármentés zajlik, az amerikai hadsereg a német hatóságok tudta nélkül, a német hadsereg bevonása nélkül folytat műveleteket, biológiai fegyverekkel, Németország területén. A napilap szerint a spórákat még Utah állam területén kellett volna semlegesíteni, mielőtt azokat tovább küldik, de egy részük még aktív volt, mikor Németország területén bevetették. Az eset újból rámutat, hogy az amerikai hadsereg a kormányok tudta nélkül folytat különösen veszélyes tevékenységet az Európai Unió tagállamai területén, és ezzel a médiaszenzáció középpontjában álló terroristáknál nagyságrendekkel komolyabb biztonsági kockázatot jelent Európa számára.


http://hidfo.ru/2015/07/elo-anthraxot-engedtek-szabadon-az-amerikaiak-nemetorszagban/

Mára valószínűleg már mindenki értesült a kínai tőzsde három hete tartó zuhanásáról.

Főleg a kínai kisbefektetők pénze szűnt meg létezni a sanghaji tőzsde három héten át tartó zuhanása során. Azt viszont még a németek is megérzik, ha a kínaiaknak elmegy a kedvük a pénzköltéstől.

A vs.hu a következőket írta:

A kínai tőzsdeindex június 12-én érte el a tetőpontját, azóta folyamatos zuhanásban van. A három hét alatt 2,7 billió (leírva jobban fest: 2 700 000 000 000) dollárral értékelődtek le a részvények. A New York Times cikke ezt a görög adóssághoz méri, amelynek Kínában három hét alatt eltűnt a hatszorosa.

A befektetőket egyelőre nem győzték meg a következő intézkedések: kamatvágás, a rémhírterjesztők számára kilátásba helyezett büntetések, az állami nyugdíjalap részvényvásárlásai és a részvények shortolására játszó kereskedők elleni nyomozások [Illetve letartóztatásuk kilátásba helyezése].

…

A folyamat végül Hszi Csin-ping elnök hatalmának meggyengülésével is járhat, aki a kíméletlen korrupcióellenes kampányával már így is szerzett ellenségeket az országon belül. „Komoly erők vannak, amelyek fenik rá a késüket, és arra várnak, hogy hibázzon” – mondta Harry Harding Kína-szakértő a Timesnak.

A kialakult árfolyam lufi kidurranása olyan gyors és heves lett, hogy hatása alá került az egész világ. Miután pedig a hatóságok beavatkoznak és gátolják az eladásokat, a résztvevők adnak, ahol tudnak: Taivanon, Hong Kongban, az árutőzsdéken.

A június közepi csúcshoz képest szerda reggelre a kínai tőzsde 30 százalékot zuhant, ami szinte minden részvényre komoly hatással volt, a 1439 zuhanó papírra mindössze 83 emelkedő részvény jutott.

Egyesek szerint a New York-i tőzsde (NYSE) átmeneti leállásának is köze volt a kínai zuhanáshoz. A hivatalos magyarázat szerint a leállás technikai problémák miatt következett be, de persze azóta elindultak a találgatások. A legtöbben egy kibertámadásra „szavaztak”, amit pedig a United légitársaság gépeinek átmeneti leszállításával hoznak összefüggésbe. (A United Airlines gépei szerdán reggel több mint egy órán át nem tudtak felszállni a vállalat informatikai rendszereinek leállása miatt. A probléma világszerte mintegy 4900 járatot érintett.)

Ismét feltehetjük a szokásos kérédést: Mindez véletlen vagy egy kidolgozott terv részeleit láthatjuk kibontakozni?
http://idokjelei.hu/2015/07/a-kinai-tozsde-zuhan-a-new-yorki-pedig-kicsit-leallt/

Nagyon kevés ember érti meg, hogy a jelenlegi pénzügyi helyzet egy zavaros logikán alapuló mesterséges intelligenciájú számítógépes program olyan algoritmusokkal, amik nincsenek összefüggésben a valódi világkereskedelemmel, tőzsdével, de még a derivatívákkal vagy gyors-kereskedelemmel sem, legalább is nem az elmúlt néhány évben. Ez teljesen független a valódi piactól és a JP Morgan informatikus szakemberei tervezték az algoritmusait. Sokan közülük nem tudták elviselni azt a tényt, hogy egy globális pénzügyi szörnyeteget alkottak (és igen, ez kapcsolódik a plazma polip entitáshoz), ami felzabálja az emberiség vagyonát. Azokat a JP Morgan-nél dolgozó informatikai szakembereket és programozókat, akik nyilvánosságra akarták hozni amire rájöttek, a Cabal módszeresen eltávolította a bolygóról.

http://www.felemelkedes.blogspot.hu/

Megszavazta az Európai Parlament a transzatlanti szabadkereskedelmi zóna megalapításáról szóló határozatot; a képviselők 436 igen, 241 szavazattal, 32 tartózkodás mellett hagyták jóvá az Európai Bizottság számára továbbított ajánlásokat.

A TTIP lehetővé tenné az amerikai vállalatok számára, hogy jogi eszközökkel kényszerítsék ki monopolhelyzetüket az Európai Unió tagállamaiban, és uralmi helyzetüket az Európai Unió külpolitikájának radikális irányváltása esetén is megőrizzék.

A transzatlanti szabadkereskedelmi zóna ellen valamennyi nyugat-európai országban tömeges tüntetések zajlanak. Eddig több mint 2,3 millió európai állampolgár írt alá egy civil szervezetek által indított petíciót, ami követeli, hogy az Európai Unió állítsa le az egyezményről a nyilvánosság teljes kizárásával zajló tárgyalásokat. A “Global Justice Now” civil szervezet szerint az EP szavazása – a demokrácia látszata – semmit nem változtat az egyezmény megítélésén, az ellen továbbra is gomba módra szaporodnak majd a tüntetések Európa-szerte.

Az egyezmény funkcióiról, sürgősségének okáról ITT és ITT olvashat bővebben.

http://hidfo.ru/2015/07/demokratikus-latszatot-adnak-europa-rablancaina/

„A folyamatos belpolitikai csatazajban nem sok figyelem jut az életünket valóban meghatározó dolgoknak” – írta áprilisban Bod Péter Ákos a Heti Válaszban a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerségről (angol rövidítése alapján TTIP-ről). És lőn: a magyar sajtóban szinte alig kapott visszhangot, hogy az Európai Parlament (EP) tegnap fontos határozatot fogadott el a tervezett szabadkereskedelmi egyezménnyel kapcsolatban.

Hogy megértsük, mi volt a strasbourgi szavazás tétje, először is idézzük fel, mi is az a TTIP. Nem hagyományos szabadkereskedelmi egyezményről van szó, hiszen nem csupán az EU és az USA közötti vámokat törölné el, hanem a nem vámjellegű kereskedelmi akadályokat is lebontaná. Ezek az akadályok jellemzően a két fél eltérő szabályozásaiból fakadnak. Európa és Amerika máshogy szabályozza például az élelmiszerek, a gyógyszerek vagy az autók biztonsági feltételeit, és a vállalatoknak extra kiadást jelent, hogy ha exportálni akarnak a másik piacra, kétféle szabályozásnak is meg kell felelniük, kétféle tesztfolyamaton is át kell menniük. Ennek vetne véget a TTIP: az EU és az USA kölcsönösen elfogadná a másik szabályait. Például ha egy európai autó átmegy az Euro NCAP törésteszten, forgalomba hozható Amerikában anélkül, hogy az amerikai tesztnek is alávessék. Az érem másik oldala, hogy ha egy élelmiszer megfelel az általában kevésbé szigorú amerikai szabályozásnak, Európában is lehetne árusítani.

Az ellenzők szerint az egyezmény a multicégek érdekében fellazítaná a nemzetállami szabályozást. A TTIP ellen civil szervezetek 2,3 millió aláírást gyűjtöttek össze Európából. Köztük van Lázár Jánosé is, a Fidesz ugyanis kettős kommunikációt folytat az ügyben: Rogán Antal az év elején még megvédte volna az országot multiktól, Németh Zsolt viszont támogatja az egyezményt, és a Fidesz a mostani EP-szavazáson is igennel voksolt.

Ugyancsak kritika célpontja az államok és a befektetők közötti jogviták rendezését szolgáló mechanizmus, az ISDS (Investor-State Dispute Settlement). Az ellenzők szerint az ISDS arra szolgál, hogy a multicégek beperelhessék azokat az országokat, ahol számukra kedvezőtlen szabályozást fogadnak el. A támogatók rámutatnak: a mechanizmus nem ad lehetőséget a külföldi befektetőknek arra, hogy változtassanak a nemzetállami szabályozáson, csak arra, hogy kompenzálják őket, ha olyan szabályozást fogadnak el, ami hátrányosabban érinti őket, mint a helyi vállalkozásokat. Az ISDS nem újdonság, hanem ma is széles körben elterjedt mechanizmus. Az európai országok közel 1400 befektetési egyezményt kötöttek egymással és külső országokkal, amelyek biztosítanak ilyen jogot egymás befektetőinek.

A tegnapi strasbourgi szavazás fókuszában éppen az ISDS állt. Az Európai Szocialisták és Demokraták egy része ellenezte a mechanizmust, ezért vezetőjük, Martin Schulz EP-elnök olyan módosító indítványt terjesztett be, amely – elvileg – a kukába dobja a tervezett szabályozást. Az elfogadott szöveg lényege, hogy az ISDS-t egy másik, „átláthatóbb” rendszer váltja fel. A lényeg, hogy a befektetők és államok közötti vitákat nem a két fél által választott bíróság, hanem egy államilag kinevezett bírákból álló nemzetközi testület rendezze.

A szöveg meglehetősen általános: az európai baloldal megnyugodott, a vérmes ellenzők, a zöldek, az euroszkeptikusok és a szélsőbal szerint viszont továbbra is veszélyes a TTIP.

A Parlament végül a szocialisták és az Európai Néppárt nagykoalíciója révén elfogadta a módosítást és támogatta a TTIP-tárgyalások folytatását. Igennel szavaztak a Fidesz, az MSZP és a DK képviselői, nemmel a Jobbik EP-frakciója, valamint a zöld frakcióban ülő LMP-s és PM-es képviselő. Az Európai Bizottság az elfogadott határozat alapján július 13. és 17. között ül asztalhoz az amerikai kormány képviselőivel a TTIP-tárgyalások következő fordulóján. Ekkor derül ki, mit szólnak az amerikaiak a javasolt vitarendezési mechanizmushoz.

Még semmi sem dőlt el. Barack Obama mindenképp szeretné elnöksége előtt keresztülvinni a TTIP-et (és egy hasonló, amerikai-ázsiai megállapodást). Európában az Európai Parlamentnek is ratifikálnia kell majd a végső megállapodást, ám korántsem biztos, hogy a nemzetállami parlamenteknek is. Ez attól függ, milyen jellegű szerződésnek minősíti végül a TTIP-et a Bizottság. Az egyezmény még a támogatók szerint is legfeljebb 0,3-1 százalékos GDP-növekedést hozhat tíz év alatt, és a következő hónapokban további élénk viták várhatóak róla.
(válasz)

Bal-Rad komm: “…a Fidesz ugyanis kettős kommunikációt folytat az ügyben: Rogán Antal az év elején még megvédte volna az országot multiktól, Németh Zsolt viszont támogatja az egyezményt, és a Fidesz a mostani EP-szavazáson is igennel voksolt…”

-Azaz a Nemzeti Ügyek Kormánya támogatja a TTIP-megállapodást! Ahogyan a nemzetietlen Maszop is!

De hát hát akkor…! Hogy is van ez?

Hát úgy, hogy ugyanazon alomból származók ők!

Zseniális interjúban mutatott rá a sztárközgazdász, Thomas Piketty a németek történelmi feledékenységére a görög tragédia kapcsán. Átfogó európai adósságrendezés kell, különben szétesik az unió.

Stockholm, 2015. január 1.
2014. június 30-i kép Thomas Piketty francia közgazdászról Stockholmban. Piketty, akinek a gazdagságról és egyenlőtlenségekről írt könyve nemzetközi eladási listákat is vezetett, 2015. január 1-jén bejelentette: nem fogadja el a legmagasabb francia állami kitüntetést, a Becsületrendet. A 44 éves közgazdász azt mondta, azért utasítja el a jelölést, mert álláspontja szerint nem a kormányoknak kellene megmondaniuk, ki méltó a kitüntetésekre és ki nem. Szerinte a kormánynak inkább a gazdasági növekedéssel kellene foglalkozni. (MTI/EPA/Pontus Lundahl)

A világ bonyolultabb a „nincs ingyenebéd” neoliberális mantrájánál: a sarokba szorított görögök érdekében olyan kiváló – egyébként más-más iskolákat képviselő – közgazdászok szólaltak meg az elmúlt napokban, mint Joseph Stiglitz, a Világbank korábbi vezető közgazdásza, a Nobel-díjas Paul Krugman és most Thomas Piketty, akinek A tőke a 21. században című tavalyi könyve eladási rekordokat döntött a nyugati világban.

Piketty a Die Zeitnek adott interjúban arra figyelmeztette a németeket, hogy engesztelhetetlenségük a görögök ügyében szétveri az egész Európai Uniót, és hogy elfelejtették a saját történelmüket.

„Amikor azt hallom, hogy a németek szigorú morális álláspontot képviselnek az adósságok ügyében, és szilárdan hisznek benne, hogy minden tartozást vissza kell fizetni, eszembe jut: ez egy vicc! Németország az, amelyik soha nem fizette vissza az adósságait! Nincsenek abban a helyzetben, hogy másokat kioktassanak.”

És valóban. A németek nagyon büszkék rá, hogy szembenéztek a történelmükkel, de úgy látszik, lényeges elemeiről teljesen megfeledkeztek. Piketty emlékeztet rá, hogy a német államadósság 1945-ben elérte a GDP 200%-át, 1953-ban viszont a londoni egyezménynek köszönhetően elengedték a 60%-át, és a belső adósságállományt átstrukturálták. Ennek köszönhető, hogy az 50-es évek közepétől beindult a német gazdasági csoda, és a szétvert, eladósodott ország újra Európa motorja lett.

Mindez nem változtat a tényen: Németország soha nem fizette ki sem az első világháborús jóvátételt a franciák felé, sem a két világháború közötti időszakban felvett hiteleit. És nagyon jó, hogy nem fizette ki, mert különben nem tudott volna talpra állni.

„Ha azt mondtuk volna a németeknek az 50-es években, hogy nem ismertétek be a tévedéseiteket, még ma is fizethetnétek az akkori hiteleiteket. Szerencsére, intelligensebbek voltunk ennél”, mondja a francia Piketty.

A történelemlecke üzenete egyértelmű: a németeknek be kellene látniuk, hogy a görög államadósság egy részének elengedése nélkül Görögország soha nem tud talpra állni, és ha egy országot a kilábalás reménye nélkül örökös adósrabszolgaságra kényszerítenek, abból a történelem tanúsága szerint nagy bajok származnak. Az első világháború után ezt tették a németekkel is a versailles-i békében rájuk rótt jóvátétellel, ami fontos szerepet játszott a nácizmus hatalomra jutásában. A második világháború utáni rendezés már bölcsebb volt:

„Európát az adósság-elengedésre és a jövőbe való befektetésre alapozták. Nem a végtelenségig tartó bűnhődésre. Emlékeznünk kell erre”, mondja Piketty.

Különben az Európai Unió középtávon rámegy a görög betegség félrekezelésére:

„Ha elkezdünk országokat kirugdosni [az unióból], az eurozóna mai bizalmi válsága súlyosbodni fog. A pénzpiacok azonnal a sorban következő ország ellen fordulnak.”

A görögökön tehát nem romantikus, szentimentális érzékenykedésből kellene segíteni, hanem azért, mert végső soron mindenkinek ez az érdeke.

Sőt, Piketty ennél is messzebbre megy, és azt mondja, hogy össze kell hívni egy nagy konferenciát, ahol az egész európai adósságkrízist rendezik, mert nemcsak Görögországot fenyegeti súlyos adósságválság, hanem más államokat is.

„Akik ma ki akarják zárni a görögöket az euróövezetből, a történelem szemétdombján fogják végezni”, mondja Piketty.

Elég egyértelmű, hogy a szavait kinek címezte: Angela Merkel kancellárnak, a görögökkel szembeni engesztelhetetlenség nagyasszonyának.
(válasz)

Alfa és Omega, vagyis a Kezdet és a Vég, ez most történetesen a VÉG!

Veszélyes mintát mutat a hosszú távú felmelegedés Európában, a hét már elég durva, és az előrejelzések szerint ez még nem a vége. Az átlaghőmérséklet magasabb, mint szokott, Spanyolországban és Franciaországban hétfőn és kedden 37 Celsius-foknál is több volt. Szokatlan időpontban jött ez a melegedés: általában a nyár végén szokott, de még szokatlanabb, hogy mennyi ideig fog tartani.

A kontinens felett magasnyomású blokk alakult ki, az úgynevezett omega-blokk: nevét arról kapta, hogy a különböző nyomású területek a görög omega betűt formálják (ahogy az a fenti képen is látható): a betű belsejében alakul ki az úgynevezett gerinc (ridge), egy elnyújtott, magas nyomású terület, a külső részén pedig az alacsony nyomású (trough), ahol a hőmérséklet is alacsonyabb. A magas nyomású rész általában akkora területet fed le, hogy az alacsony nyomású frontok nem tudnak áthatolni rajta, ez szárazságot, magas hőmérsékletet okoz, elhal a szél is.

Ebből olyan pozitív visszacsatolás alakul ki, amiből nehéz kitörni: a magas hőmérséklet és a szél hiánya még magasabb hőmérséklethez vezet. Ugyanilyen omega-blokk alakult ki 2003 júliusában, ekkor több ezer ember halt meg hőséghez kötődő betegségekben. Csak Franciaországban 14 ezren haltak meg akkor.

Az előrejelzések szerint ez a hatás még legalább a hét végéig tart, a magas nyomás eléri Kelet-Európát is. A hosszú távú modellek szerint egészen július végéig átlag feletti hőmérsékletekre számíthatunk.  Madridban megdőlt a júliusi melegrekord is, 40 Celsius-fokot mértek kedden. Spanyolországban, Cordoba mellett 43,3 Celsius-fokot is mértek. (index.hu)

Körülbelül 120 óvodás gyermeket kényszerítettek a buzivonuláson való részvételre a svédországi Göteborg-ban.

A liberálisok mindig képesek új, roppant haladó szellemiségű dolgokat kitalálni, és sajnos egyre fiatalabb korosztályokat vesznek célba.

A gyerekeket az “Azt szeretsz, akit csak akarsz” szlogen folyamatos ismétlésére kényszerítették a felvonulás alatt, melyen már nem első alkalommal volt kötelező részt venniük.

A óvónőjük a sajtó megkeresésére elmondta, hogy minden nap beszélgetnek a gyerekekkel az egyenlőségről, és hogy nem számít a szexuális orientáció vagy a bőrszín.

A világ dolgai iránt érdeklődők számára már közismert tény, hogy Svédország Európa legelfajzottabb területe, így felesleges kételkednünk az állítás valóságtartalmát illetően.

A liberális degeneráltaknak más céljuk sincs, mint saját beteges képükre formálni az egész világot, miközben a sokszínűség és a tolerancia álszent álarca mögé rejtőznek.

Sajnálatos, hogy ezektől a gyerekektől már a normális, értelmes élet esélyét is elveszik olyan habzószájú férgek, akik képtelenek elfogadni saját alsóbbrendű mivoltukat, és ehelyett igyekeznek mindenkit lerántani a saját szintjükre.

Végül is erről szól az egyenlőség. Mindenki együtt fetreng a dögszagtól bűzlő sárban.

Ex Oriente Lux

Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója szerint a technológiai fejlődés fogja lehetővé tenni, hogy az emberek közvetlen gondolati üzenetek küldésével kommunikáljanak egymással, és ez alapjait tekintve megváltoztatja majd az online közösségi médiát.

Zuckerberg egyórás kérdezz-felelek program részeként, a Facebook jövőjével kapcsolatban feltett kérdésre azt felelte, hogy “egy napon teljes gondolatokat tudunk majd küldeni egymásnak a technológia segítségével. Csak gondolnod kell valamire, és egy barátod megtapasztalhatja ugyanazt, ha úgy akarod. Ez lesz majd az általánosan elterjedt kommunikációs technológia.”

Zuckerberg úgy gondolja, hogy a jövőben két technológia határozza meg majd a közösségi médiát. Egyik a jelenleg látványosan fejlődő virtuális valóság tovább fejlesztett változata lehet, a másik egyfajta mesterséges telepátia, aminek fejlesztésére jelenleg is kolosszális gazdasági erőforrásokat fordítanak. Az elgondolás szerint az új technológiák lehetővé teszik majd, hogy az új generáció fiataljai nem az egész nap kezükben tartott okostelefonokon keresztül, hanem az agyukba helyezett implantátum segítségével legyenek állandó összeköttetésben.

A Facebook-alapító kijelentései az általános médiavisszhang ellenére se nem eredetiek, se nem tudományos fantasztikum. Zuckerberg a nyugati elit körében évtizedek óta népszerű transzhumanista gondolkodásmód egy doktrínáját tárta a nyilvánosság elé, amiben úttörőnek nem, tehetős befektetőnek és műkedvelőnek viszont annál inkább tekinthető. A transzhumanisták hisznek egy egységes emberiségben, annak lineáris fejlődésében, elgondolásaik szerint a fejlődés záloga az elektromosság-alapú technológia és az ember összeolvadása (poszt-evolúció).

A transzhumanisták gondolkodásmódjára jellemző, hogy kiindulási alapjuk a materializmus (anyagelvűség), de abból fakadó hiányérzetükből adódóan mégis szellemi célok elérésére törekszenek, amit egy a materializmus csapdájában lévő tudománnyal kívánnak megvalósítani. Ennek egy igen visszataszító és természetellenes formája az a mesterséges telepátia, aminek fejlesztésére a globális gazdasági elit magánvagyonának egy része most összpontosul.

Bár Zuckerberg egy a gazdasági elit körében évtizedek óta domináns eszmei irányzat szellemében nyilatkozott, önmagában a nagy nyilvánosság előtt tett kijelentés egy olyan tényező, ami valószínűsíti, hogy az emberi elme megerőszakolásának még fejlettebb formájából a közeljövőben nagyon is piaci tényező lesz. Ez a szó szoros értelmében vett market-making (“piac-csinálás”), vagyis fogyasztói igény létrehozása valamire, amire már a tényleges piacképesítése előtt eladói igény van. Ahogy a rádiót és televíziót sem lehetett volna eladni egy a rádiót és televíziót még nem ismerő társadalomban, egy a felhasználó agyába ültethető technikai eszközt sem lehet eladni, ha azt előtte nem tüntetik fel elfogadható színben, sőt, a fogyasztók egy része egyelőre a létezését sem hiszi.

A Facebook-alapítója láthatóan azok közé tartozik, akik az ember végleges elgépesítését kívánatos dolognak tartják. Ugyanakkor mostanra az úgynevezett Facebook-generáció körében szemmel látható a szociális készségek visszafejlődése. Mindennapos dolog a kézhez nőt okostelefon látványa, a “virtuális barátság” felváltja a személyes kapcsolatot, és az online közösségi hálók leállása hamarabb okozna forradalmat, mint az ugrásszerűen növekvő munkanélküliség. A nyugati elit valamilyen okból kifolyólag az ember elgépesítésében látja a jövőt. Pedig már így is gépek rabjává vált az ember, és a technológia, a még több tudás illúziója nem, kizárólag a munka az, ami szabaddá tesz.


http://hidfo.ru/2015/07/az-ember-elgepesiteseben-latja-jovot/