Anzix

A külső szemlélő számára Európa a cselekvésképtelen vezetők földje, amit emiatt idegen népek gyarmatosítanak? Eduard Limonov, orosz politikus – a Nemzeti Bolsevik Párt vezetője – szerint az európai migrációs válság lényege, hogy Európa saját volt gyarmatainak gyarmatává válik:

“Mostanra egyértelműen látható, hogy egyetlen év leforgása alatt másfél millió illegális bevándorló érkezett Európába. Az európaiak nem értik, mi történik. Még a Párizsban történt gyilkosságok után sem értik. Európa gyarmatosítása van folyamatban, Afrika és Ázsia által. […] Kadhafi 1972-ben egyesíteni akarta országát Egyiptommal. Amikor ehhez nem kapta meg Egyiptom beleegyezését, Líbia teljes lakosságát felszólította, hogy vonuljanak az egyiptomi határra – hogy ezzel nyomást gyakoroljon az ország vezetőire. Az egyiptomi hatóságok akkor készek voltak arra, hogy kiadják a tűzparancsot, és ezzel megakadályozták a nagyobb tragédiát. Ma az európaiak nem elég eltökéltek ahhoz, hogy tüzet nyissanak a migránsokra. Emiatt a szemünk láttára rabszolgát csinálnak belőlük.”


http://www.hidfo.ru/2015/12/eduard-limonov-az-europaiak-nem-ertik-mi-tortenik/

A radikális javaslatról szóló népszavazásra, hogy kizárólag a központi banknak adják a pénz létreh...
Hogyan léphetünk ki megszokott rendszereinkből egy boldogabb és teljesebb élet reményében

A radikális javaslatról szóló népszavazásra, hogy kizárólag a központi banknak adják a pénz létrehozásának hatalmát azután kerülhet sor, hogy a petíciót 110 ezer ember aláírta.

Svájcban népszavazáson fognak dönteni arról, hogy megtiltsák a kereskedelmi bankok számára, hogy pénzt hozzanak létre.

A svájci szövetségi kormány csütörtökön megerősítette, hogy népszavazást tartanak, miután több mint 110 ezer ember aláírta azt a petíciót, amely kizárólagos hatalmat adna a jegybanknak a pénz előállításához a pénzügyi rendszerben.

Link

A kampány - a Svájci Szuverén Pénz mozgalom vezetésével, mely Vollgeld kezdeményezésként ismert - célja, hogy korlátozzák a spekulációt, előírva a magánbankoknak, hogy tartsanak 100 százalékos tartalékot a betéteikkel szemben.

"A bankok többé nem lesznek képesek létrehozni pénzt saját maguk számára, csak akkor tudnak majd pénzt hitelezni, ha rendelkeznek azzal a betéteseiktől vagy más bankoktól," - mondja a kampányoló csoport.


A svájci közvetlen demokrácia keretei között akkor lehet népszavazást tartani, he egy indítvány 100 ezer aláírást képes összegyűjteni 18 hónapon belül.

Ha sikerrel jár, a kezdeményezés monopóliumot adna a Svájci Nemzeti Banknak a fizikai és elektronikus pénz létrehozására, "míg az azzal kapcsolatos döntés, hogy az új pénzt hogyan vezetnék be a gazdaságba, a kormányra várna," - mondja a Vollgeld kezdeményezés.

Az elképzelést, hogy a központi bankokra korlátozzák minden pénz létrehozását először az 1930-as években vetette fel és támogatta a neves amerikai közgazdász Irving Fisher, hogy ezzel megakadályozzák az eszközbuborékok létrejöttét és a felelőtlen hitelezést.

A modern piacgazdaságokban a központi bankok ellenőrzik a bankjegyek és érmék létrehozását, de nem minden pénz előállítását, ami akkor jelentkezik, ha egy kereskedelmi bank hitelkeretet kínál. A központi bankok célja, hogy monetáris politikával és szabályozó eszközökkel befolyásolják a pénzkínálatot.


A Svájci Nemzeti Bankot 1891-ben hozták létre kizárólagos hatalommal a svájci bankjegyek és érmék előállítására és kibocsátására.

De a Svájcban forgalomban lévő pénz több mint 90 százaléka jelenleg "elektronikus" formában létezik, amit a magánbankok hoztak létre, nem pedig a központi bank.

"Az elektronikus fizetési tranzakciók megjelenése miatt a bankok magukhoz ragadták a lehetőséget, hogy létrehozzák a saját pénzüket," - mondja a Svájci Szuverén Pénz kampány.

"A döntés, amit az emberek hoztak 1891-ben, már feledésbe merült."

A monetáris ügyekben tartott népszavazás nem új keletű Svájcban. Az elmúlt évben az ország több mint 78 százaléka szavazta meg, hogy utasítsanak el egy törvényt, amelyben a jegybankot arra köteleznék, hogy aranytartalékait növelje 7-ről 20 százalékra.

Az arany szavazással ellentétben - melyet annak előfutárának tekintettek, hogy újra bevezessék az arany standardot Svájban - közgazdászok inkább támogatják a "szuverén pénz" elképzelést, mint egy módját a gazdaság stabilizálásának, és a felesleges hitelállomány növekedés megállításának.

Izland - melynek felfúvódott bankrendszerét 2008-ban látványos módon láthattuk összeomlani - szintén kikiáltotta a magán pénz létrehozásának, és a töredékes banki tartalékolásnak az eltörlését.

A svájci népszavazás dátuma még nem lett meghatározva.

Telegraph

Több mint tízezer szíriai és iraki útlevelet loptak el az Iszlám Állam néven működő terrorszervezet tagjai, amit arra használhatnak, hogy belépjenek az Európai Unió területére. Számos korábbi esettel ellentétben ezek eredeti dokumentumok voltak.

Jorg Radek, az esetről nyilatkozó német rendőrszakszervezet elnökhelyettese szerint a német hatóságok továbbra sem rendelkeznek információval a lopott iratok számozására vonatkozóan. Az Európai Unió határügynöksége, a Frontex már figyelmeztetést adott ki, hogy ezekkel a legális okmányokkal a terrorszervezet tagjai a menekültek közt bejuthatnak Európába. Radek hangsúlyozta, hogy a figyelmeztetés kiadása helyes döntés volt a Frontex részéről, ugyanakkor azt is kijelentette, hogy a Németországba és Ausztriába érkező bevándorlók 80%-a semmilyen, személyigazolásra alkalmas okmánnyal nem rendelkezik; gyakorlatilag már azok a bevándorlók gyanúsak, akik útlevelet mutatnak fel.

“Amikor egy Németországba érkező bevándorló útlevéllel érkezik, az általában kirívó esetet jelent. Rendszerint olyan esetekkel szembesülünk, hogy ezek az emberek csak eldobják okmányaikat valahol a pályaudvaron, miután Passauba érkeznek.”

Radek elmondása szerint a német hatóságok mindössze az esetek 10%-ában tudják megállapítani a migránsok személyazonosságát. Többnyire általános kérdéseket tesznek fel nekik a névvel és származási országgal kapcsolatban, majd ujjlenyomatot vesznek, de ennél több információt nem tudnak szerezni az Európába érkező migránsok személyi kilétéről.

Az alelnök emlékeztetett, hogy már ezzel az eljárással is jelentősen lassult a menedékkérelmi eljárások intézése, de ezek a felületes óvintézkedések nem alkalmasak arra, hogy megakadályozzák a terroristák beutazását Európába. November végére több mint egymillió migráns érkezett Németországba, ezek 90%-ának személyi kiléte ismeretlen. Ebből a mintegy 900000 bevándorlóból bármennyien lehetnek terroristák, mert a hatóságok nem tudnak semmilyen többletinformációhoz jutni a menedékkérelmi eljárás során. Soros György elérheti célját, mert a fentiek alapján akár egy hadseregnyi terrorista is érkezhetett Európába, és a hatóságok nem tudják biztos információval alátámasztani ennek ellenkezőjét.

Az Európára kényszerített “befogadás politikája” végleg ellehetetleníti a közrend fenntartását. November 19-én Thomas de Maiziere német belügyminiszter bejelentette; a hatóságok többé nem tudják garantálni, hogy nem történik Németországban is egy számos civil áldozattal járó terrortámadás.


http://www.hidfo.ru/2015/12/a-bevandorlok-90-anak-ismeretlen-a-szemelyazonossaga/

A dél-európai országok nem részesülhetnek a tavaly év végén lemondott Déli Áramlat projekt előnyeiből, annak ürügyén, hogy “ne legyenek az orosz gáztól függő helyzetben”. Ehelyett az orosz gáztól és Németországtól is fokozott függésbe kerülnek, mert a Déli Áramlat helyett megvalósul az “Északi Áramlat 2”. Úgy tűnik, Berlin számára az orosz gáztól függés a gyakorlatban nem probléma, mindössze saját befolyását akarja fenntartani az Európai Unió tagállamai felett.

Angela Merkel mindinkább célkeresztbe kerül az Európai Unió tagállamainak vezetői körében. Ezúttal nem a migrációs válság kezelése, hanem a Berlin által használt kettős mérce okoz gondokat; több mint egy éve egyértelmű, hogy a Déli Áramlat gázprojekt nem valósul meg, miközben a német vezetők hangsúlyozzák, hogy az Európai Uniónak csökkentenie kell függését az orosz gáztól. Ennek okán számos, a Déli Áramlathoz kötődő projekttől estek el a déli tagállamok, az oroszellenes szankciók pedig további károkat okoznak ugyanezen országoknak. Németország megakadályozta, hogy a déli országok közvetlen az orosz gázmezőkről jussanak hozzá a földgázhoz – ehelyett maga felvásárolja az orosz gázt, hogy továbbértékesíthesse azt a déli tagállamok számára. A helyzet alakulásából egyértelműen látható; ma Európában nem kérdés, hogy szükség van-e az orosz földgázra. Németország maga is az orosz gázt vásárolja fel, mert a gazdasági realitásokat nem lehet figyelmen kívül hagyni.

• A függés felszámolása mint retorikai elem az Európai Unió belső átalakulásának tünete; amennyiben egyes tagállamok közvetlen az orosz gázmezőkről jutnak az energiahordozóhoz, csökkenne a Németországtól való gazdasági függésük, ezért Berlin politikai befolyása is erodálódna ezekben az országokban. Az Európai Unió többpólusúvá válásának lehetősége fenyegeti a német befolyást, ezért a tagállamokat az “orosz függés” felszámolásával hitegetik, miközben ezeket a gazdasági kapcsolatokat Berlin nem felszámolná, hanem saját kezében összpontosítaná.

Az “Északi Áramlat 2” gázprojekt Oroszországból – a Balti-tengeren keresztül – közvetlen Németországba fogja eljuttatni az orosz gázt, ami – nem nehéz mindezt belátni – nem az orosz gáztól való függés csökkentése. A Deutsche Wirtschafts Nachrichten német lap azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy Berlin kettős játszmája újabb vitát robbantott ki az Európai Unió tagállamai közt, és az “Északi Áramlat 2” projekt körül kibontakozó vita az EU mindinkább mélyülő megosztottságát mutatja. Matteo Renzi olasz kormányfő az uniós vezetők hétvégi találkozóján élesen kritizálta Merkel újabb kettősmércéjét, és hangsúlyozta, hogy amennyiben az “Északi Áramlat 2” megvalósul, a Déli Áramlat elgáncsolása semmivel nem indokolható. Az Európai Unió éppen most hosszabbítaná meg az Oroszország elleni szankciókat, de ennek ellenére Németország olyan gázüzletet köt, amire láthatóan nem vonatkozik ugyanez a rendelkezés. Miközben a Déli Áramlat elgáncsolása gyakorlatilag a déli tagállamok egy jelentős gazdasági lehetőségének eltulajdonítását jelenti, az oroszellenes szankciók minden más szektorban is komoly károkat okoznak az európai gazdaságoknak. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke maga is elismerte; Európa nem csökkenti az orosz gáztól függést, hiszen az “Északi Áramlat 2” projekttel a Gazprom piacvezetővé válik Németországban.

A DWN jelentése hangsúlyozza, hogy a német kormány döntése egy újabb szektorban is felszínre hozza az Európai Unió megosztottságát, és mostanra egyértelmű; Európa az energetikában is végletesen megosztott. Harc kezdődik a német monopólium és periféria-országok közt, ami egy újabb, az EU dezintegrálódása irányába ható centrifugális erővé válhat.


http://www.hidfo.ru/2015/12/az-energetikaban-kezdodik-europa-belso-atalakulasa/

A Magyar Országgyűlés múlt heti – szerdai – vitanapján a szomáliai biz­ton­sá­gi erők kép­zé­se, va­la­mint a Kö­zép-Af­ri­kai Köztársaság területén bé­ke­te­rem­tés ér­de­ké­ben el­in­dí­tott ka­to­nai misszi­ók­ban va­ló sze­rep­vál­la­lási je­len­té­se­it taglaló témákban a Jobbik kivételével minden párt a két afrikai országra vonatkoztatott nemzetközi katonai stabilizációs missziókban való további magyar szerepvállalás mellett foglalt állást. A támogató pártok indokai azonban különbözőek, és ez a felszólalásokban hangsúlyozott retorika alapján nyilvánult meg.

Az MSZP a missziók támogatásán keresztül a honvédségi eszköztár modernizálásának sürgősségét hangsúlyozza, ami a liberális médiában intenzíven megindult amerikai fegyverlobbi propagandatevékenységével teljesen összhangban van, és a lehasznált amerikai fegyverrendszerek magyar védelmi eszköztárra erőltetését jelentik. Az LMP felszólalása az Európai Unió nemzetállamok feletti hatalomgyakorlási ideológiájának feltétlen támogatásának retorikája volt, mert az a kijelentés, miszerint “az Európai Uniót fő partnernek, humanitárius segítségnyújtónak” tartják, arra utal, hogy az LMP – az MSZP-vel ellentétben – nem egy az amerikai hatalompólus dominanciáját gazdaságilag biztosító, globális korporációk által irányított USA-EU szövetségi formában, hanem egy brüsszeli bürokrácia-központ abszolút technokrata irányítása alá helyezett, és nemzetközi civil szervezeteken keresztül kiterjesztett egységes európai liberál-demokrata területi ideológiában gondolkodik. A Jobbik saját magához konzekvensen nem támogatta a két afrikai misszióban való részvételt. A párt felszólalója szerint a hadászati szempontok mellett figyelembe kellene venni a külügyi és nemzetbiztonsági szempontokat is, emellett azt is kijelentette, hogy a szomáliai szerepvállalásban a magyar érdekeket még nagyítóval sem lehet felfedezni. Ezzel a kijelentéssel azonban saját stratégiai rövidlátásának adott hangot.

Miért külügyi, nemzetbiztonsági és konkrét magyar érdek a közép-afrikai és szomáliai missziókban való részvétel?

A Szomália területét is felölelő, “Afrika szarvaként” is titulált régió a Föld egyik legjelentősebb geostratégiai pontja. Itt található a Bab-el-Mandeb tengerszoros, amely a Vörös tenger Szuezi-csatornához vezető hajózó útvonalának a bejárata, és ilyen minőségében az Európát a Távol-Kelettel és Dél-Ázsiával összekötő áruszállító útvonal kiemelt kapcsolódási helye. A régiónak a szoros közvetlen határában fekvő országai kiemelt geopolitikai súlyozásuk miatt sorozatos kívülről irányított destbilizációs és restabilizációs folyamatokon mentek keresztül, a nagyhatalmi pólusok közötti erővonalak változásának függvényében. Az ezeket a periodikus változásokat generáló hatalmi pólusok köre azonban az elmúlt években az addig hegemón euroatlanti pólus, és az azzal alárendelt szövetségi függőviszonyban álló Öböl-államok (GCC) mellett Kínával bővült.

Kína erősödő regionális jelenléte ma már nem csak gazdasági vonalon számottevő, mert a térségben történt gazdasági és infrastrukturális hosszútávú befektetéseinek védelmét az ázsiai nagyhatalom katonai erő állomásoztatásáról kötött szerződéssel kívánja szavatolni, amely Dzsibuti stratégiai pontján történik. A hosszútávú befektetések közé tartozik a Dzsibuti kikötőt Etiópiával összekapcsoló sebes tehervasútvonal kiépítése, amely már most üzemel, és 2016-ra a teljes kivitelezés befejeződik. Etiópia az Afrikai kontinens második legnépesebb országa, és a világ jelenleg harmadik leggyorsabban fejlődő gazdasága, amiben Kínának óriási szerepe van. Az etióp mezőgazdaság még mindig a nemzeti össztermelés felét teszi ki – Afrika legnagyobb állatállományával és a világsorrendben harmadik helyen álló kávéexporttal -, de az ország feltáratlan arany- és tantáltartalékai miatt további ugrásszerű gazdasági növekedés előtt áll. A rendkívüli aszály miatt kieső élelemzési és takarmánygabona mennyiségi csökkenése vészhelyzetet teremtett idén Etiópiában, és Kína a dzsibutii tengeri kikötőből Addisz Abebába vezető teherszállító vasútvonal építési ütemének nagyfokú meggyorsításával, idő előtti beüzemelésével, és az azon keresztül lefolytatott gabonaexporttal hárította el egy olyan helyzet kialakulását, amely hasonló okok miatt 2011-ben egy mai napig tartó polgárháború kitörését eredményezte Szíriában. Ez a művelet egy magas fokú erkölcsi alapokra helyezett kínai érdekpolitika megelőző válasza volt egy fokozódó krízishelyzet kezelésére.

A vasútvonal kapacitása 3500 t/nap mindkét irányon, és két napi rendkívül veszélyes és leromlott állapotú kamionút helyett 10 órányi biztonságos utaztatásra rövidíti le az árucsere-forgalmat, a kapacitási szintet hétszeresére emelve. A vonal továbbépítésére Kína tárgyalásokat folytat az Etiópiától egy tengelyen nyugatra fekvő országokkal; Dél-Szudánnal, a Közép-Afrikai Köztársasággal, és az Atlanti Óceán partján fekvő Kamerunnal.

Ezekben az országokban Kína főként a könnyűipar fejlesztésében, a nyersolaj kitermelési és feldolgozási ágazatokban, az ipari gyémánt és a ritkaföldfémek bányászatának területén érdekelt. Mindezen különböző területek országonkénti fejlesztési lehetőségeinek felgyorsulása egy az egész fent megnevezett közép-afrikai régiós országokat közvetlenül összekötő infrastrukturális rendszer megvalósítása esetén óriási távlatokat nyit az eddig az euroatlanti hatalmi központtól félgyarmati függésben létező területen. Ez az infrastruktúra az ipari energiahordozó vezetékhálózatok, kikötőkapacitások bővítése, logisztikai és személyforgalmi út és vasútvonal fejlesztéseken keresztül valósulna meg. Ezzel Afrika óceánok közötti központi szélességi tengelye hosszútávon stabilizálódna, és magában hordozná a tengelyről kiindulva a stabilizáció észak-déli irányú kiterjesztésének lehetőségét. A Kenyát érintő USA-Kína közötti gazdasági dominanciaharc ebben a folyamatban a multipoláris világrend számára rejlő lehetőségek lekorlátolási szándékát jelzi Washington részéről.

Míg az USA itt közvetlenül nyílt gazdasági érdekháborút folytat az Afrikára irányuló kínai geopolitikai célok érvényesítése ellen, addig a Dzsibuti-Kamerun tengely mentén ugyanerre a hibrid hadviselésre proxy-államait ösztönzi. Az eritreai vezetés a katari elit pénzügyi támogatásával egyre erősebb Etiópia-ellenes háttérműveleteket folytat, az etióp határterületeken is intenzíven operáló szomáliai iszlamista terrorcsoport, az Al-Shabaab fegyveres és anyagi segítségét biztosítva. Az Al-Shabaab a Közel-Kelet (ebben az esetben Katar) központú szunnita iszlamista világkalifátus ideológia regionális szárnya. Ez a földrajzi szerkezetbe helyezett iszlamista kalifátus a regionálisan operáló radikális terrorcsoportok alapján egy az Atlanti-Óceántól a Csendes-óceánig terjedő, folytatólagosan kapcsolódó térségben rajzolódik ki, melynek az Al-Shabaab az első déli kiterjesztése és melynek egyéb fő szervezetei térségenként:

• Boko Haram – Niger, Nigéria, Csád
• Daesh (Iszlám Állam) és az ugyanezen területeken a forrásokért a Daesh-el rivalizáló Muszlim Testvériség – Tunézia, Líbia, Sínai-félsziget, Szíria, Irak, Kína (Xinjiang tartomány)
• Al-Kaida – Jemen, Szíria, Pakisztán, Afganisztán
• Moro és a JAT – a Daesh és az al-Kaida kiterjesztett helyi szárnyai Indonéziában, a világ legnépesebb muszlim országában.

A Szomáliából gyökerező és hektikus jelleggel Etiópiában, Dzsibutiban és Kenyában felbukkanó Al-Shabaab szervezetet az USA-Katar-Eritrea érdekkör Etiópia destabilizálására használná fel, habár az egyes szereplők érdekcéljai a destabilizálásra nézve különbözőek. Ennek az érdekkörnek a tagjai közé sorolható Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek is, mert Eritrea a Jemen területén háborút vívó nagykoalíció katonai szervezetébe történő beintegrálásával minden etióp-eritreai konfliktus esetén az összes öböl-béli arab ország Etiópa ellenében fellépő katonai blokádjához vezet, és a szudáni-egyiptomi neutralitás is kérdéses lenne egy ilyen konfliktus folyamatában. Ez a destabilizáció, a szíriai minta nyomán az Etiópián belüli szomáliai etnikum felszabadítására irányuló tevékenységként tüntetné fel az Al-Shabaab kelet-etióp régiókban végrehajtott támadásait.

Ennek megakadályozására szükséges a központi szomáliai kormányzat helyzetének megerősítése és Al-Shabaab elleni harcának támogatása egészen a szervezet felszámolásáig. Erre hivatott az ENSZ szervezeti kereteiben jelenleg az UNSOM, mint fegyveres kontingens nélküli támogató mechanizmus, az Afrikai Unió fegyveres béketámogató kontingense és az EU szomáliai biztonsági alakulatokat kiképző missziója – ez utóbbiban vesznek részt a magyar katonák is.

A Dzsibuti-Kamerun tengely megelőző széttördelésének, és így az összafrikai stabilizáció megakadályozásának másik pontja a Közép-afrikai Köztársaság, ahol a 2012-ben kiújult polgárháborút lezáró békefolyamat egy 2015 december végi általános választással stabilizálná az országot. December 13.-án a stabilizáció első lépéseként tartott alkotmányos népszavazást kísérő véres fegyveres provokációk, és a szavazás eredményességének hivatalos kihirdetése után a Noureddine Adam vezette minimális támogatással rendelkező fegyveres frakció azonnali területi elszakadási kísérlete egy kívülről vezérelt destabilizációs manőverre utalnak. Az Afrikai Unió ezért 5000 katonát küldött azonnali mozgósítással az ország területére a 18 hónapos politikai stabilizációs mechanizmus biztosítására, és az EUFOR missziót felváltó, ENSZ kereteken belül létrehozott békefenntartó kontingens maximális létszámának rövidített felfejlesztéséről határoztak. A magyar kontingens így az EUFOR alól az ENSZ kereteibe tevődik át.

Magyarország mind a Szomália, mind a Közép-afrikai Köztársaság területén folyó támogató mechanizmusokban részt vesz, és a kormány a létszám növelése és a missziók megerősítése mellett kötelezte el magát.

Az az általánosítás, ami az afganisztáni és iraki missziókkal egy kalap alá veszi a magyar részvételt a fent említett országokban, azért hibás, mert ezekben a különös esetekben (Szomália és a Közép-afrikai Köztársaság esetében) a kormány részéről a direkt reláció szintjén megnyilvánuló akció nem ideológiai alapokon, a szervezeti struktúra rendjében alárendelt szervilis függőségi viszonyból eredően cselekszik, hanem reális nemzeti és nemzetgazdasági érdekek mozgatják. Ugyanis a kínai közép-afrikai stabilizációs tengely létrejöttének magyar megtámogatása nemzetközi missziódiplomáciai eszközökkel a szintén kínai elgondolású és kivitelezésű balkáni selyemút projekt megtámogatása is egyúttal, amely nemcsak Magyarország, hanem az egész kelet-európai régió Balkánig terjedő gazdasági stabilizációs lehetőségének a záloga.

Így a magyar kontingensek jelenléte, ha máshol nem, de a közép-afrikai tengelyen teljesen jogos, és egy az unipoláris világrendtől lassan elvonatkoztató magyar külpolitika útkeresési lehetőségeinek kibontakozását jelzik. Ennek felfedezéséhez pedig nem kell nagyító, elég a nemzetstratégiai gondolkodás művelése.

http://www.hidfo.ru/2015/12/magyar-katonak-afrika-tengelyen-a-nemzetstrategia-erdekeben/

Irak több részre szakításának részét képezheti a török katonák bevonulása Észak-Irakba. Szemjon Bagdasarov orosz politikai elemző szerint az Erdogan-rezsim három részre akarja szakítani az országot, és az Egyesült Államok ehhez beleegyezését adja.

Szerdán az ISIL terrorszervezet rakétákat lőtt ki egy észak-iraki katonai létesítményre, amelyben a török csapatok is állomásoznak. A török hadsereg közleménye szerint viszonozták a tüzet és harcba bocsátkoztak a terrorszervezet térségi erőivel. A Közel-Keleti és Ázsiai Tanulmányok Központjának igazgatója szerint azonban egy Ankara által kitervelt történés lehet az ISIL által végrehajtott támadás, hiszen ez a helyzet elsősorban a török katonai jelenlét fenntartásában érdekelt fél számára kedvező. Bagdasarov elmondása szerint az ISIL fokozott aktivitása a területen azzal magyarázható, hogy Törökország kizárólagos ellenőrzést akar Moszul városa felett. Az Erdogan-rezsim az ezzel járó gazdasági előnyök miatt provokatív akciókat végez a terrorszervezet segítségével, hiszen a fokozott érintettség miatt a török csapatok mélyebben érintetté válhatnak a térségben kibontakozó harcokban, emellett a “kiképzők és tanácsadók” fenyegetettsége ürügyet teremt arra, hogy Törökország további katonai erőt küldhessen Irak területére.

Bagdasarov emlékeztetett, hogy az Erdogan-rezsim kiváló kapcsolatokat ápol a Maszud Barzani által vezetett Iraki Kurdisztán Demokratikus Párttal, így legrosszabb esetben a török hadsereg nem függetlenül, hanem a kurd Peshmerga erők helyi szervezetével közösen űzné ki a terroristákat Moszul területéről. Egy ilyen fejlemény a török vezetés kezére játszaná a várost – amit a továbbiakban nem engednének el -, ezen felül a hatékony fellépésen keresztül megpróbálnák legitimálni a katonai jelenlétet Irakban, és további fegyveres erőket küldenének be. Bagdasorov kijelentését a török külügyminiszter közleménye is alátámasztja, miszerint “a szerdai összecsapás demonstrálta, hogy szükségessé vált a további támogató erők bevonulása Irakba”.

Ahmet Davutoglu török kormányfő szintén kijelentette, hogy az ISIL általi támadás alátámasztja a török katonai jelenlét szükségességét. Az orosz szakértő szerint ugyanakkor Törökország vezetőinek nyilatkozatai már azt mutatják, hogy szisztematikusan megszállás alá vonják egy másik ország bizonyos területeit, vagyis célszerű területrablást folytat az Erdogan-rezsim, amihez jelenleg történik az ürügyképzés, később pedig határozott lépéseket tesznek majd a megszállás nemzetközi elfogadtatására. Irak képtelen arra, hogy az ország területi egységének megbomlása közben, a terrorszervezet elleni harc mellett még egy szomszédos országgal is háborút vívjon, emiatt a török terjeszkedés a nemzetközi válasz elmaradása esetén az ország több részre szakadásához vezet. A nyugati országok máig nem ítélték el az Irak elleni török agressziót, a művelt gyakorlatilag az Egyesült Államok hallgatólagos beleegyezése mellett zajlik.

A közelmúlt eseményei azonban azt mutatják, hogy Irak egy részének török megszállása az amerikai külpolitika részét képezi. John McCain, az amerikai szenátus katonai bizottságának elnöke, és Lindsey Graham republikánus elnökjelölt november 29-én tett javaslatot arra, hogy török csapatok kell szárazföldi beavatkozást kezdjenek Irak területén. Elmondásuk szerint egy százezer fős török-szaúdi-egyiptomi haderő kell bevonuljon Irakba, később ennek támogatásaként vonulna be tízezer amerikai katona. Alig néhány nappal John McCain javaslata után a török hadsereg bevonult Irakba, miközben a bagdadi kormány egyértelművé tette, hogy erre nem adott engedélyt.

Irak miniszterelnöke, Haider al-Abadi az amerikai szenátusban elhangzottakra reakcióként kijelentette, hogy Bagdad nem engedélyezi az amerikai csapatok bevonulását, és nem ad engedélyt a tervezet részeként készülődő más országoknak – Törökország – sem a bevonulásra. Az iraki kormány hivatalosan is megszállásnak nyilvánította a török csapatok bevonulását.

November 8-án – hetekkel az amerikai szenátor török megszállásra vonatkozó javaslata előtt – Núri el-Máliki iraki alelnök bejelentette, hogy Irak egy regionális összeesküvés áldozatává vált, melynek eredményeként olyan helyzet állt elő, hogy megbomolhat az ország területi egysége. Az iraki alelnök egyértelművé tette, hogy a nyugati koalíciónak nem célja az Iszlám Állam nevű terrorszervezet felszámolása, ehelyett Irak területi egységét akarja megbontani, hogy így kedvezőbb feltételeket idézzen elő bizonyos energetikai együttműködések megkötésére. A közelmúltban bizonyítékok jutottak nyilvánosságra arra vonatkozóan, hogy az Erdogan-rezsim ipari méretekben vásárolja fel a terroristák által Irak és Szíria területén kitermelt olajat, amit folyamatosan több ezer tartályautóval hordanak a török határon túlra. Az Irak ellen kezdett török agresszió célja, hogy Moszul ellenőrzés alá vonása után a török hadsereg stabil kontrollt építhessen ki a térség szénhidrogén-lelőhelyei felett, és bebiztosítsa, hogy ezekhez a nyersanyagokhoz Irak több részre szakadása után hozzáférése lesz. A nyugati országok egyszerű gazdasági megfontolásból nem emelnek szót a török agresszió ellen: az Egyesült Államok maga kezdeményezte a török csapatok bevonulását (McCain javaslata), miközben egy svájci napilap arról számolt be, hogy svájci vállalatok exportálják a törökök lopott olaját Európába.

http://www.hidfo.ru/2015/12/a-nato-orszagok-az-olaj-miatt-harom-reszre-szakitjak-irakot/

Görögország, és az Európai Unió migráció által sújtott országai maguk is rendelkeznek kellő kapacitással ahhoz, hogy megvédjék saját határaikat, emiatt nincs semmi szükség a közös európai határőrizet és parti őrség létrehozására. Johannes Hubner, az osztrák Szabadságpárt képviselője kijelentette, hogy a nemzetállamok szuverenitását sértené az uniós határvédelmi ügynökség létrehozása.

Hubner hangsúlyozta, hogy Görögország maga is meg tudná védeni saját határait – amennyiben erre nem hajlandók (és beengedik a migránsok tömegeit), az Európai Unió más tagállamai is meg tudják védeni saját határaikat, emiatt a közös határvédelmi ügynökség létrehozása nem indokolható a görög határ nyitottságával. A politikus szerint az Európai Bizottság javaslatának logikája, hogy korlátozni akarják a nemzetállamok jogait, apránként fel akarják számolni a nemzetállamok szuverenitását, és ezt a legkönnyebben a migrációra hivatkozva tudják megtenni.

“Ez a javaslat a nemzetállamok alapvető jogainak felszámolásában fog végződni. Másrészt, nem is fog megoldani semmilyen problémát, az EU határait még bizonytalanabbá teszi, és megkönnyíti a tömeges bevándorlást Európába.”

Hubner szerint, mivel a tagállamok maguk is rendelkeznek kellő eszközökkel saját határaik megvédésére, nincs szükség egy ilyen közös határvédelmi ügynökségre, ami senki által meg nem választott, a hétköznapi emberek problémáival soha nem találkozó személyek kezébe helyezné a határvédelem feletti ellenőrzést. A politikus szerint az Európai Bizottság csak fokozni akarja a bevándorlást, és egy saját maga által kézi vezérléssel irányított szervezet kezébe adná a határkontrollt, hogy kivegye az ellenőrzést olyan tagállamok kezéből, melyek esetleg tényleg le akarnák állítani a migrációt.

Lengyelország külügyminisztere, Witold Waszczykowski szintén azt hangsúlyozta, hogy a közös határvédelmi ügynökség egy olyan képződmény, ami összeegyeztethetetlen a demokráciával. A külügyminiszter kifejtette, hogy egy ilyen határvédelmi ügynökség a nemzetállamoktól függetlenül működne, irányítása egy kézben összpontosulna, de eközben az sem egyértelmű, hogy kinek az ellenőrzése alatt, ezért teljességgel elfogadhatatlan a létrehozása.

http://www.hidfo.ru/2015/12/a-kozos-hatarvedelem-sertene-a-nemzetallamok-szuverenitasat/

A Misericordiae vultus „bulla” első céljában többek között ez áll:
„A könyörület az egyház határain túl is fontos. Összeköt bennünket a zsidósággal és az iszlámmal, akik számára ez Isten egyik legfontosabb tulajdonsága. Izrael népe kapta meg elsőként a Kinyilatkoztatást, ami a történelemben, mint egy mérhetetlen gazdagság kezdete megmarad, amit az egész emberiségnek fel kell ajánlani. … Az iszlám a maga részéről a teremtő neveihez a mindenkin megkönyörülő és mindenkihez irgalmas nevet is hozzáfűzi. Ez a megszólítás gyakran hangzik el a hívő mohamedánok ajkáról, akik tudják, hogy mindennapos gyengeségükben az irgalmasság kíséri és hordozza őket. Ők is úgy hiszik, hogy senki nem állíthat határokat az isteni irgalmasság elé, mert ennek kapui mindig nyitva állnak. Ez a jubileumi év, amit mi az irgalmasság szellemében élünk, elősegíti ezekkel a vallásokkal és más tiszteletreméltó vallási tradíciókkal való találkozást. Nyitottabbá tesz bennünket a párbeszédre, hogy jobban megtanuljuk megismerni és megérteni egymást. Az elzárkózás és a megvetés minden formáját áthidalja, és elűzi az erőszak és a diszkrimináció minden formáját.”

Ezeknek a vallásközi szervezkedéseknek az a célja, hogy a Jézus alapította Egyházat a „zsidósággal és az iszlámmal és más tiszteletreméltó vallási tradíciókkal” egyenrangúvá tegye. Ez egyenesen ellentmond a katolikus tanításnak. Szent Pál apostol mondja: „Ne húzzatok egy igát a hitetlenekkel! Mi köze az igazságnak a sötétséghez? Hogyan hozható össze Krisztus Beliállal? Vagy mi köze a hívőnek a hitetlenhez? Hogyan fér össze Isten temploma a bálványokkal? Márpedig mi az élő Isten temploma vagyunk.” (2 Kor 6,14-16)
Az Egyház tanítása és feladata szerint a nem-keresztényekkel való párbeszéd egyetlen célja a lelkek megtérítése. Ez azonban nem a „másikhoz való alkalmazkodást, hasonulást jelenti a földi béke és boldogság garantálásához”.

Jézus pontos utasításokat adott apostolainak, hogy miként viselkedjenek első missziós útjukon: „Ha valaki nem fogad be benneteket, sem nem hallgat szavatokra, hagyjátok ott a házát, sőt a várost is, és még a port is rázzátok le a lábatokról! Bizony mondom nektek: Szodoma és Gomorra földjének tűrhetőbb lesz a sorsa az ítélet napján, mint annak a városnak!” (Mt 10,14-15)
Minden idők keresztényeinek számolniuk kellett a vértanúsággal, mert a keresztények első kötelessége hitük megvallása. Egyedül ezért akart 1219-ben Assisi Szent Ferenc al-Malik szultánnal találkozni. Mikor végre létrejött a találkozás, a szultán ezt mondta annak a szentnek, akinek nevét Bergoglio felvette: „A ti Istenetek azt tanítja az Evangéliumában, hogy a rosszat ne viszonozzátok rosszal. … Nektek keresztényeknek ennek értelmében még kevésbé kellene országainkat megtámadnotok.” Mire a szent így válaszolt: „Úgy tűnik, hogy nem olvastad el Urunk Krisztus egész Evangéliumát. Ő ugyanis ezt is mondja: »Ha szemed okoz botrányt, vájd ki és dobd el, mert jobb, ha egy szemmel bemész az életre, mint ha két szemmel a pokol tüzére vetnek.« (Mt 18,9) Ezzel azt akarta nekünk tanítani, hogy egyetlen ember sem lehet olyan jó barátunk vagy rokonunk, mégha számunkra olyan drága is lenne, mint szemünk, hogy ne kellene őt nekünk inkább eltávolítani, kiszakítani, teljesen kioltani, ha megkísérelné, hogy bennünket a hittől és Istenünk szeretetétől eltérítsen. Ezért támadnak meg titeket és országaitokat a keresztények jogosan, mert ti megsértitek Krisztus nevét, és ahány embert csak tudtok, eltántoríttok a Benne való hittől. Ha azonban készek vagytok, a világ Teremtőjét és Megváltóját megismerni, megvallani és imádni, akkor a keresztények szeretni fognak benneteket, mint saját magukat.”

Aki nem a Legszentebb Szentháromságot, az Atyát, a Fiút és a Szentlelket szereti és imádja, aki nem tér meg, az a Jézus Krisztus által alapított Egyház ellensége. Az ellenséget szeretjük, mint embereket, de nem lehet velük közös dolgunk. Állhatatosan harcolni kell ellenük, mégpedig kompromisszumok nélkül, mivel ezek a bűnben való cinkossághoz vezetnek.

(forrás: www.katholisches.info – 2015. december 16.)
http://katolikus-honlap.hu/1502/zaby5.htm

Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök javasolta, hogy a Sanghaj Együttműködési Szervezet összes tagja hagyjon fel a dollár használatával, és az amerikai dollárt végleg száműzzék a valutaváltás folyamatából.

Medvegyev a Sanghaj Együttműködési Szervezet kormányfőinek Pekingben tartott találkozóján emlékeztetett, hogy Oroszország jelenleg teszteli az új gazdasági modellt, melyben a rubel-jüan átváltás közvetlenül, a dollár közbeiktatása nélkül történik. A tesztfázist követően ezt a modellt kívánják kiterjeszteni a szövetségi rendszer egészére, melynek eredményeként a Sanghaj Együttműködési Szervezet tagjai közt a valutaátváltás során is megszűnne a dollár használata.

Az Egyesült Államok mindeddig annak köszönhetően tudta fenntartani hegemón helyzetét a globális gazdaságban, hogy a dollárt korlátlanul nyomtatja, és a globális olajpiacon az olaj árát dollárban állapították meg, miközben a különböző valuták közti átváltás a dollár közbeiktatásával zajlott. Az Egyesült Államok törvényben rögzíti az adósság maximális összegét – ezt az adósságplafont azonban minden évben megemelik. Ennek köszönhetően az Egyesült Államok adóssága az amerikai GDP hétszeresére nőtt, ezzel mesterségesen fenntartanak egy buborékot, ami az amerikai fizetőeszköz elsődleges voltát és az amerikai hegemónia fenntartását hivatott biztosítani.

Ez az egypólusú világrend azonban megszűnik létezni, ahogy más hatalmi pólusok megkezdik a dollár használatának kiiktatását. A szénhidrogének más valutákban történő értékesítése, a dollár valutaváltásban közbeiktatásának beszüntetése mind az amerikai hegemónia felbomlásának irányába ható tényezők. Kína korábban előirányozta, hogy a Sanghaj Együttműködési Szervezet tagjai 2020-ig alakítsanak ki egy közös szabadkereskedelmi zónát. Medvegyev szerint ebben a szabadkereskedelmi zónában valamennyi ország fel kell hagyjon a dollár használatával.


http://www.hidfo.ru/2015/12/medvegyev-a-petrodollar-korszaka-veget-ert/