Az amerikai védelmi ipar főbb szereplői a kormány megrendelésére olyan kiberfegyverek létrehozásán dolgoznak, melyek katonai beavatkozás nélkül is lehetővé teszik az ellenséges ország infrastruktúrájának megsemmisítését.

Az amerikai kormány által rendelt új fegyverrendszerekről jelentő Nextgov információi szerint az amerikai hadsereg a közeljövőben képessé válik arra, hogy katonai beavatkozás nélkül mérjen megsemmisítő csapást egy idegen ország területén. Napjainkban a stratégiai fontosságú infrastruktúra – pl. erőművek – vezérlése korszerű számítógépes rendszerek segítségével történik, ami lehetővé teszi, hogy idegen hatalmak fizikai beavatkozás nélkül előidézzenek egy számos halálos áldozattal – akár tömegek halálával – járó robbanást, vagy egy ellenséges ország áramellátását és távközlését teljes egészében leállítsák, mindössze a megfelelő vezérlőrendszerre megírt programok segítségével. Egy ilyen beavatkozás többnyire nem jár látható agresszióval, ami az új évszázad háborúinak kulcsfontosságú elemévé teszi az infrastruktúra elleni kibertámadásokat.

A Nextgov információi szerint az amerikai hadsereg olyan kiberfegyverek létrehozásán dolgozik, melyek alkalmasak arra, hogy egy idegen országban a kritikus infrastruktúra önmegsemmisítését előidézzék. Ennek eredményeként erőművek robbanhatnak fel anélkül, hogy látható beavatkozás történt volna, vagy akár az Egyesült Államok érintettsége felmerülne a katasztrófa bekövetkezte után.

A Pentagon jelenleg érvényben lévő doktrínája tiltja az emberi élet kioltására alkalmas kiberfegyverek használatát. A júniusban nyilvánosságra hozott “Law of War Manual” alapján nem is engedélyeznék a kiberfegyverek tömegpusztító fegyverként történő felhasználását, és a kritikus infrastruktúrát célzó programok szabályozása gyakorlatilag a konvencionális fegyverekre is érvényes irányelvek mentén történik; amennyiben a kiberfegyver kritikus infrastruktúra megsemmisítése céljából felhasználásra kerül, az a nemzetközi jog szerint háborús cselekménynek minősül. Ennek ellenőrzése azonban közel lehetetlen, éppen amiatt, mert egy ilyen, rosszindulatú program által előidézett katasztrófa során – bizonyíték híján – fel sem merülne az Egyesült Államok érintettsége. Az említett dokumentum az ilyen típusú fegyver alkalmazására számos példát felhoz; többek között

• atomerőmű hűtőblokkjai leolvadásának előidézése,
• lakott terület elárasztása duzzasztógát megnyitásával, vagy a
• tömegközlekedés irányító-központjainak leállítása, repülőgép-szerencsétlenségek előidézése.

A kritikus infrastruktúra elleni csapásra alkalmas új kiberfegyverek fejlesztéséért az USA kiberparancsnoksága (US CYBERCOM) felelős, és a több mint 460 millió dolláros szerződésért olyan vállalatok versenyeznek, mint a Raytheon, a Northrop Grumman és Lockheed Martin.

http://www.hidfo.ru/2015/11/repulogepek-zuhannak-le-haboru-a-xxi-szazadban/

A Közel-Kelet ősi műkincseit gyűjtik be a terroristák, hogy a nyugati országokba csempésszék, és ott értékesítsék a feketepiacon. A pénz a dzsihádisták költségvetésébe megy, hogy abból tovább folytassák a fosztogatást.

Irina Bokova UNESCO-vezető elmondása szerint műholdas képek sokasága igazolja, hogy Irakban és Szíriában több ezer illegális ásatás történt a háború idején, és ezek máig folyamatban vannak. A terroristák ipari mennyiségben hordják el az országból a történelmi emlékeket, mert azokra nagy kereslet van a nyugat-európai és amerikai műkincspiacon. A háborús övezetben begyűjtött értékek gyakran magángyűjteményekben végzik, vagy a kereskedőkön keresztül nyugati országok múzeumaiba jutnak.

Az UNESCO vezetője szerint

szervezett “kulturális tisztogatás” zajlik Irakban és Szíriában, melynek célja, hogy a két ország kulturális identitását eltörölje.

Mark Altaweel, a University College London archeológiai intézetének kutatója szerint ugyan minden alkalommal könnyedén be lehet azonosítani, hogy a műkincsek Irakból és Szíriából érkeztek, de a tárgyak tucatnyi alkalommal gazdát cserélnek, mire megérkeznek Londonba. Szervezett bűnözői csoportok kiterjedt hálózata épült rá a közel-keleti háborús övezet kifosztására, és “gyakorlatilag semennyi esély nincs arra, hogy ezt a tevékenységet Európában bárki is megállítsa”.

A szakértő szerint az ISIL terrorszervezet kereskedői gyakran online aukciós házakban árulják a lopott műkincseket, melyek először valamely szomszédos ország közvetítőihez kerülnek, általában Törökországban vagy Libanonban. Onnan elszállítják más közvetítő-országba, azt követően pedig gyakorlatilag bármely ország műkincspiacán megjelenhetnek, és a pontos útvonalat lehetetlen visszanyomozni, mert tucatnyi közvetítő értékesíti tovább, mire egy műkincs megérkezik Európába.

Palmyra lerombolásáról és kifosztásáról már a nyugati sajtó is beszámolt, mint az ISIL barbár cselekedetéről, mert az ókori romváros az UNESCO világörökségi listáján szerepel. A terroristák Baal-Shamin templomát augusztusban rombolták le, októberben pedig a római diadalívet gyújtották fel, ami kulturális jelentősége mellett elsődleges turistacélpont is volt a háború előtt. A templomok megsemmisítése után nem pontosan felmérhető az okozott kár, de az archeológusok szerint valószínűsíthető, hogy minden, ami mozdítható volt, a műkincspiacon végezte.

Az ellenség zászlaja. Véráldozat Palmyra területén

Az UNESCO-vezető “kulturális tisztogatásra” vonatkozó kijelentése teljességgel megalapozott, tekintve, hogy nem csak az ősi mezopotámiai istenségek templomait fosztották ki, de az úgynevezett “Arab Tavasz” során – a forradalmak leple alatt – ugyanez történt az észak-afrikai országokban is. Az egyiptomi Régiségek Minisztériumának becslése szerint Egyiptom ősi tárgyi emlékeinek közel egyharmada eltűnt a 2011-ben és 2013-ban zajló forradalmak idején.

A Hoszni Mubarak, majd Mohamed Murszi regnálásának véget vető forradalmak leple alatt rengeteg múzeumot és templomot kifosztottak. Zahi Havass, az egyiptomi Régiségek Minisztériumát Hoszni Mubarak uralma idején vezető archeológus szerint 2010-ben és 2012-ben készült műholdas felvételek összehasonlításakor az is egyértelművé vált, hogy nem csak a múzeumokat és templomokat fosztották ki, de a zavargások leple alatt ismeretlen csoportok az ország teljes területén illegális ásatásokat végeztek. Az archeológus szerint a Kairói Múzeumból elhordott tárgyak egy részét bűnözői csoportok felszámolása során vissza tudták szerezni, de az ellopott értékek jelentős része még mindig hiányzik, és feltételezhető, hogy az elkövetők külföldre csempészték.

A fentiek ismeretében értelmetlen olyan kijelentéseket tenni, miszerint az “Iszlám Állam” valamiféle fundamentalista muszlim ideológia miatt semmisít meg ősi tárgyi emlékeket. Ezek a “forradalmi csoportok” szemmel láthatóan a nyugati világ műkincsgyűjtő milliárdosainak keresleti igényét elégítik ki, amihez a térség lakosságának kulturális/vallási hátterét eszközként használják fel, hogy a jövedelmező üzletet “bálványok megsemmisítésének” leple alatt folytathassák.

http://www.hidfo.ru/2015/11/kulturalis-tisztogatas-zajlik-irakban-es-sziriaban/

http://www.hidfo.ru/2015/11/a-nato-az-amerikai-hegemonia-fenntartasat-szolgalja/

Pár napja az Európai Parlament elfogadta az európai kormányfők által ajánlott csomagot, amely 2017 júniusától megszünteti az Európán belüli roaming díjakat, ugyanakkor hatalmas csapást mérhet mindarra, amit ma szabad internetezésen ismerünk.

A javaslat egyébként a roaming díjak eltörlése mellett épphogy a netsemlegességet igyekezett biztosítani Európában, de a tagállami kormányfők vezette Európai Tanács - köztük Orbán Viktor is - sikeresen csempészték be a javaslatba a telekommunikációs cégek érdekeinek megfelelő passzusokat, amelyekre hivatkozva a netszolgáltatók pénzért árulhatják a gyorsabb elérést bizonyos weblapoknak.

Ezzel a nagyobb cégek monopolhelyzetbe, míg a kis- és középvállalkozások óriási versenyhátrányba kerülhetnek a digitális térben még akkor is, ha a szabályozás ezt csupán objekítv szempontok alapján, a netszolgáltatás minőségének javítása okán engedi meg.

Miért kell nekünk netsemlegesség, és miért most beszélünk róla?

Alapvető fontosságú, hogy az internetes szolgáltatók azonos módon ítéljék meg az online elérhető tartalmakat és weboldalakat. A netsemlegesség szabályozása kétségkívül a digitális kor egyik legnagyobb kihívása, hiszen az infokommunikációs technológiákban óriási mennyiségű profit van. Ennek megfelelően, ha a döntéshozók, legyenek azok nemzeti vagy összeurópai színtéren, a piacot alapvetően befolyásoló döntést kívánnak hozni, akkor óriási lobbierők mozdulnak meg az iparágban azért, hogy számukra kedvező irányba történjen a változtatás.

A netsemlegesség (net neutrality)

 

Az az elv, amely szerint az internetes szolgáltatóknak azonos módon kell megítélniük az online elérhető tartalmakat, weboldalakat és platformokat. Tilos például direkt meggátolni vagy lelassítani konkurens weboldalakat vagy online szolgáltatásokat.

A kétsebességű internettel ugyanis anyagi erőfölényük bevetésével megvásárolva a gyorsabb adatátvitelt a fogyasztókhoz, óriási versenyelőnyhöz jutnak a nagyobb cégek, míg a kicsi, kevéssé ismert cégek és szolgáltatások pusztán azért maradnak le, mert nincs elég tőkéjük megvásárolni a netszolgáltatóktól a fogyasztókhoz vezető gyorsabb, nagyobb sebességű csatornát.

A mostani helyzet tipikusan ilyen: ha ugyanis a netsemlegességi törványben „benne felejtenek” kiskapukat, azzal megnyílik az út a netszolgáltatók számára a kétsávos net megteremtésére, egyes weblapok, szolgáltatások gyorsabb eléréséért pedig pénzt szedhetnek a piac szereplőitől. Ezt azonban nyilvánvalóan csak a vagyonosabb szereplők engedhetik meg maguknak Ez pedig nem csupán a Magyarországon oly népszerű torrent-oldalakat, hanem a kisebb tőkével rendelkező cégeket, alapítványokat és egyéb szereplőket is érinti, hiszen tartalmaik lassabban, alacsonyabb sávszélességgel juthatnak el a fogyasztókhoz.

Két év tárgyalás után idén júniusban a tagállamok képviselői végül felpuhították - lásd lobbiérdekek - a távközlésre vonatkozó szabályok reformját, így az elvileg netsemlegességet garantáló szabályozás vált a netsemlegességet fenyegető legnagyobb veszéllyé. Az EP-képviselők az október 27-i plenáris ülésen vitáztak és szavaztak a Parlament erre vonatkozó jogszabálytervezetéről, és végül elfogadták a Tanács kezdeményezését.

Melyek a konkrét problémák?

- Specializált szolgáltatások: a jogszabály szerint (amelyet a tagállamoknak majd be kell illeszteniük a joganyagukba) a szolgáltatók felár ellenében ajánlhatnak úgynevezett speciális szolgáltatásokat a cégeknek és a felhasználóknak. Ezáltal bizonyos keretek között lehetővé válik, hogy bizonyos cégek fizethessen azért, hogy magasabb sávszélességet kaphassanak a szolgáltatásaik nyújtására. A szolgáltatás innovatív jellegét ugyanakkor bizonyítani kell, ez azonban egy puha szabály, ezért az „innovatív” szót biztosan számtalanszor fogjuk hallani még a gumiszabályozás miatti jövőbeli perekben, ahol ügyvédeik ezzel a passzussal fogják védeni a szabályozás kiskapui által gazdagodó netszolgáltatókat.

- Nullás díjszabás (zero rating): a jogszabály alapján a nullás díjszabás is megengedett lesz, egészen addig, amíg az nem diszkrimináló jellegű. A zero-rating, azaz nullás díjszabás során a szolgáltatók, főként a mobilszolgáltatók bizonyos alkalmazások vagy szolgáltatások használatával generált adatforgalmat nem számolják hozzá a felhasználó adatforgalmához. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy más szolgáltatások kárára biztosítanak ingyenes hozzáférést bizonyos weboldalakhoz és tartalmakhoz. Ilyen például, ha a mobilos adatcsomagjuktól függetlenül elérhetjük a Skypeot, de a Facebook elérése már az adatcsomagból ketyeg. Ezzel nyilvánvalóan a netszolgáltató által (jó pénzért) választott szolgáltatás részesül előnyben.

- Forgalomkorlátozás: a szolgáltatók a jogszabály alapján óiási szabadságot kapnak abban, hogy hogyan kezelik az általuk bonyolított adatforgalmat abban az esetben, amikor a hálózatban torlódás alakul ki. Ezekben az esetekben akár az egyes forgalomfajták teljes felfüggesztésére is jogot kapnak, ami által képesek lehetnek a technológiai problémákra hivatkozni a gazdasági célú döntéseik takargatásaként.

És akkor íme, a következmény! Mindössze néhány nappal az Európai Parlament kritikus szavazása után közzétette álláspontját a Deutsche Telekom elnök-vezérigazgatója, Timotheus Höttges. A bejegyzés szerint a cég a netsemlegességet féltő aktivisták legrosszabb rémálmait váltja hamarosan valóra, a Telekom azonnal lecsap a beépített kiskapukra és bevételmegosztásos-modellt vezet be - írja a hwsv portál.

A Deutsche Telekom megfogalmazása szerint „a jövőben lesz lehetőség arra, hogy egy szolgáltatást garantáltan jobb minőségben foglaljunk le magunknak, néhány extra euróért”.

De hogyan szavaztak  magyarok?

A szólamokban oly harcos Orbán Viktor, ahogy általában, most is a lobbiérdekek mellé állt, amikor megszavazta a Tanácsban a javaslat netsemlegességet érintő puhítását. Az Európai Parlamentben pedig szintén csupán a Fidesz által delegált képviselők (köztük az itthon netkonzultációval megbízott Deutsch Tamás)  szavazták meg teljes mellszélességgel a netsemlegességet felszámoló, előzőleg Orbán által is támogató módosítót. Az LMP, a PM, a Jobbik, DK és az MSZP a netsemlegesség mellett szavazott.

Ennyit tehát a netsemlegességről Európában. Üdv a kétsebessséges internet világában, ahol a netadót a képviselőd miatt a szolgáltatódnak fizeted.

http://tenytar.blog.hu/2015/11/05/brusszel_dontott_az_internetrol_az_egyik_szemunk_sir_es_a_masik_is

Megkezdődött a menekültek áttelepítése Görögországból

Megkezdődött a Görögországban tartózkodó menedékkérők áttelepítése az Európai Unió menekültelosztási mechanizmusának keretében: szerda reggel Athénból egy kereskedelmi repülőgép fedélzetén 30-an indultak el Luxemburgba.

Az athéni kormány közölte, hogy négy szíriai és két iraki család távozásáról van szó, akiket előbb Brüsszelbe szállítanak, majd onnan viszik őket a nagyhercegségbe.

Az állami televízió jelentése szerint a menekülteknek az athéni repülőtéren tartott ünnepélyes búcsúztatásán Alekszisz Ciprasz görög kormányfő, Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke, Dimitrisz Avramopulosz, az unió migrációs ügyi biztosa, valamint Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter vett részt, akik hangsúlyozták, hogy ez csak a menekültelosztási program szimbolikus kezdete.

“Természetesen tudjuk, hogy ez csak a kezdet, hogy ez a 30 ember a menekültek ezreihez képest csak csepp a tengerben. De a célunk, hogy a cseppből folyam legyen – hangsúlyozta Ciprasz. A görög kormányfő egyúttal hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a menekülteket közvetlenül Törökországból telepítsék át, megelőzve így az újabb haláleseteket az Égei-tengeren.

A luxemburgi külügyminiszter szintén rámutatott, hogy a menekültek szerdai utaztatása ugyan még csak a kezdet, de hozzátette, hogy “nagyon-nagyon fontos kezdetről” van szó.

A tisztségviselők kitértek arra is, hogy az európai értékrendszerrel nincs összhangban a menekültek távol tartására szolgáló szögesdrót kerítések építése, az a gyakorlat, amelyet néhány uniós tagország követ.

“A falak, a kerítések és a szögesdrótok nem lehetnek az Európai Unió részei” – mondta Asselborn. Hozzátette, ha Európának nem sikerül változtatnia ezen a képen, valamint az idegengyűlölet hullámain, akkor bizonyos értelemben megsemmisültek az EU értékei.

A menekültek áttelepítését célzó programról szeptemberben döntöttek egyes uniós tagállamok. A kezdeményezés 160 ezer Olaszországban és Görögországban partot ért menedékkérő áthelyezését irányozza elő Észak- és Nyugat-Európába. A program egy hónappal ezelőtt vette kezdetét, amikor 19 eritreai állampolgárt szállítottak Rómából Svédországba. Az Európai Bizottság adatai szerint a két uniós országból eddig 86 menedékkérőt telepítettek át.
(MTI)

Forrás: a patriottruther.com cikke alapján

A Fenevad Bélyegével kapcsolatban sokan felvetették, hogy nem fizikai, hanem szellemi vagy mentális bélyegről van szó. Bár a Bibliából tudjuk, hogy a bélyeg felvétele egyúttal az Antikrisztus imádatát is megköveteli majd, nézzük meg, hogy lehet-e szó kizárólag szellemi megvalósításról.

Honnan tudjuk, hogy fizikai bélyegről van szó?

A Jelenések 13:16-17 így szól:

„Azt is teszi mindenkivel, kicsinyekkel és nagyokkal, gazdagokkal és szegényekkel, szabadokkal és szolgákkal, hogy az ő jobb kezökre vagy a homlokukra bélyeget tegyenek; És hogy senki se vehessen, se el ne adhasson semmit, hanem csak a kin a fenevad bélyege van, vagy neve, vagy nevének száma.”

A bélyegnek fordított görög charagma szó Strong meghatározása szerint: egy szobor, bélyeg vagy jel.

A charagma szó a charax, vagyis „karcol, rajzol” szó képzett formája. Például: megbélyegez (a szolgaság jeleként) vagy szobrot, faragott képet, jelet készít.

Ebből, illetve abból a tényből, hogy a bélyeg nélkül nem lehet majd venni vagy eladni, elég egyértelműnek tűnik, hogy egy tárgy vagy valamilyen fizikai módosításról lesz szó.

Miért kell a bankoknak egy elveszíthetetlen megoldás?

A csekkhamisítás, hitelkártya és egyéb csalások, vagy a személyazonosság lopás komoly extra kiadást jelentenek a bankoknak, amit többnyire az ügyfelekre hárítanak. Az Applied Digital Solutions nevű cég 12 éve foglalkozik olyan beültethető chipek kifejlesztésével, amik éppen az ilyen problémákat hivatottak megoldani egy fecskendő és egy rizsszem nagyságú RFID segítségével.

A közvélemény meggyőzése

Pénzügyi szempontból a kártyáról chipre, vagy pontosabban fogalmazva kártya nélküli chipre történő átállás teljesen logikus lépés a bankok részéről, az azonban nem mindegy, hogy mindezt miként tálalják a közvélemény, vagyis a felhasználok felé.

Immár több éve rendszeres időközönként hallunk az alább felsorolt problémákról, amelyekre a bankszektor, egyéb lépések, mint például a biometrikus azonosítás mellett, megoldásként javasolja a chipbeültetést:

1. Személyazonosság lopás

A chipbeültetéssel feleslegessé válik a különböző személyazonosítók, igazolványok és bankkártyák használata vagy legalábbis nem szükséges magunknál tartani ezeket. A támogatók szerint a tolvajok nem lesznek képesek megszerezni adatainkat a chip leolvasása nélkül. (Az ellenzők szerint viszont éppen hogy egyszerűbbé válik a tolvajok feladata, csak éppen a módszerek válnak szofisztikálttá.)

1. Bankkártya lopás

A chipes megoldással nem lesz szükség az adatok bevitelére az online vásárlások során, mert valószínűleg minden eszköz rendelkezik majd beépített leolvasóval.

1. Kényelem

A legtöbb ember nem egy, nem is kettő, hanem egy egész köteg kártyát hord magánál, amelyeket a chip mind feleslegessé tesz, a pénztárcákkal együtt.

1. Bűnesetek csökkenése

A chipek GPS nyomkövetővel történő felszerelésétől a bűnözés visszaszorítását remélik. Az elrabolt személyeket könnyebb lenne megtalálni, a cserbenhagyásos gázolások megszűnnének és a készpénznélküliség miatt a betörések is eltűnnének.

Az ilyen érvelés kritikusai ugyanakkor itt is rámutatnak, hogy a régi módszereket csupán újak váltanák fel. A piti tolvajok helyébe kifinomultabb kiber bűnözők lépnének, ahogy ez már most, a készpénz megszűnése előtt is látható. A nyomkövető chipeket pedig nagyon egyszerűen hatástalaníthatják vagy leárnyékolhatják.

1. Megoldás az aggódó szülőknek

A szülők is folyamatosan nyomon követhetnék gyerekeiket, ahogyan ezt már most is teszik különböző mobil applikációk segítségével. A legnagyobb különbséget az jelentené, hogy a chipet már nem lehet kikapcsolni vagy törölni.

A technológiát már sokan használják

Chip implantátumot nem egy magán és állami cég használ a világon. A chippel ellátott alkalmazottak kulcsok és beléptető kártyák nélkül mozoghatnak a belépési engedély köteles épületrészekben, vehetik igénybe a kártyával működő fénymásolókat vagy léphetnek be a cég vagy hivatal számítógépes hálózatába és bizonyára mindenki hallott már arról a svéd lakó- és irodaházról, ahol kulcs helyett chipimplantátumot is választhatnak a vállalkozó szellemű bérlők.

A Visa kártyakibocsátó és a PayPal is komolyan fontolgatják az ügyfelek megcsippelését. A világ egyik legnagyobb bankkártya kibocsátójának számító Visa megbízásából végzett felmérés például azt találta, hogy az ausztrálok 25 százaléka érdeklődik valamilyen szinten a kereskedelmi célú csipbeültetés iránt. A PayPal a beültethető, befecskendezhető vagy lenyelhető azonosítóeszközök új generációján dolgozik, hogy ezek idővel átvehessék a hagyományos jelszavak szerepét. Ezeket nem feltétlenül fogja bevezetni, de mindenképpen élen akar járni a fejlesztésben.

Az egyik legújabb ehhez kapcsolódó hír szerint Patric Lanhed azért ültetett kezébe chipet, hogy biztonságosan és egyetlen kézmozdulattal intézhesse bitcoin alapú tranzakcióit.

Bár a legtöbben úgy gondolják, hogy a chipek, illetve annak különböző beültethető változatai a Bibliából fent is idézett és Fenevad bélyegeként ismert rendszer előfutárai csupán, érdekes látni, hogy miként tör előre ez a technológia és, hogy milyen nagy hangsúlyt fektetnek nemcsak elfogadtatására, hanem arra, hogy egyre többen egyenesen ellenállhatatlannak tartsák a megoldást.

Rob Skiba egyik előadásában egy érdekes teóriát vázol a Fenevad Bélyegével kapcsolatban, amin érdemes elgondolkodni. Ha abból indulunk ki, hogy Sátán mindenben Istent utánozza, aki elküldte a földre Fiát, Jézust, hogy az Ő vére által örök életünk legyen, nem lehetséges, hogy Sátán is valami hasonlóval próbálkozik majd, saját „fián”, az Antikrisztuson keresztül, örök életet ígérve azoknak, akik elfogadják a bélyeget?

http://idokjelei.hu/2015/11/a-fenevad-rendszere-fele-vezeto-uton-chipbeultetes-a-biztonsagert/