Anzix

A francia rendőrség kedden kiadott egy közleményt, miszerint június 23-án biztonsági kockázatok miatt nem lehet megtartani a munkaügyi reform elleni tömegdemonstrációt a fővárosban.

A szakszervezetek Párizs központjában akartak felvonulásos tömegdemonstrációt tartani, de a rendőrség ezt biztonsági okokra hivatkozva nem engedélyezte, és azt akarta, hogy a szakszervezetek helyhez kötött tüntetést tartsanak. Mivel ezt a kérést a szakszervezetek elutasították és alternatív vonulási útvonalakat javasoltak, a hatóságok betiltották a tüntetés megtartását. Az indoklás szerint terrortámadás veszélye miatt

egy felvonulás esetében a rendőrség nem tudja biztosítani a tüntetésen résztvevő személyek biztonságát.

A közleményben az áll, hogy mivel a felvonulást biztosítani nem tudják, a szakszervezetek pedig helyhez kötött tüntetést nem akarnak tartani, emiatt a rendezvény egésze betiltásra kerül.

Franciaországban hónapok óta zajlanak tüntetések és zavargások a munkaügyi reform miatt, ami növelné a napi munkaórák számát, és megkönnyítené az alkalmazottak elbocsátását. A tüntetések és tömeges sztrájkok eredményeként működési zavarok jelentkeztek az ország atomerőműveiben, az olajfinomítókban, a tömegközlekedésben és a kikötők működésében, de a kormány nem hajlandó tiszteletben tartani a munkavállalók jogait, ehelyett a terrorveszélyre hivatkozva a gyülekezési jogot is korlátozza.

http://www.hidfo.ru/2016/06/betiltottak-a-tunteteseket-franciaorszagban/

Az amerikai vezetők idáig kínosan ügyeltek arra, hogy az Egyesült Államok megőrizze monopolhelyzetét a Föld körüli pályán működtetett fegyverek terén. Oroszország azonban azt tervezi, hogy nyilvánosságra hozza az amerikai katonai műholdak adatait.

Viktor Silin, az ENSZ Világűrbizottsága orosz delegációjának vezetője az Izvesztyija napilapnak nyilatkozva azt mondta, nyilvánosan elérhetővé fogják tenni az amerikai katonai műholdakról ismert információkat, és ezzel létrehoznak egy ahhoz hasonló nyilvános adatbázist, mint amit az Egyesült Államok maga is működtet. Az új orosz platform az amerikai NORAD több mint 45 ezer nyomon követett objektum adatait tartalmazó katalógusának megfelelője lesz. A nem-katonai felhasználású műholdak és egyéb űrobjektumok mellett azonban az orosz adatbázis tartalmazni fogja azon objektumok adatait is, melyeket az amerikai űrparancsnokság nem hoz nyilvánosságra.

A NORAD katalógusában nem szerepelnek az Egyesült Államok és szövetségeseinek – többek között Franciaország Németország, Izrael és Japán – katonai műholdjai, ellenben az általuk ismert orosz műholdakra vonatkozó adatokat nyilvánosan kezelik. Moszkva most azt tervezi, hogy létrehoz egy nyilvános adatbázist, ami minden ország számára elérhető lesz, és tartalmazni fogja az amerikai katonai műholdakra vonatkozó adatokat, amit így bármely ország saját belátása szerint használhat.

A forrás szerint az ENSZ bizottság ülésén elhangzó orosz terveket Kína is támogatta, az Egyesült Államok pedig ellenezte. Silin azt mondta, az USA mindeddig kínosan ügyelt arra, hogy megtartsa monopolhelyzetét az űrbéli forgalom ellenőrzése terén, amit azzal ért el, hogy az általa használt katonai eszközök adatai ismeretlenek voltak más országok számára. Ezt a monopolhelyzetet fogják az oroszok elvenni az Egyesült Államoktól, ezért az amerikai katonai műholdak adatai a jövőben minden kis ország számára is elérhetőek lesznek.

Az Egyesült Államok tavaly állt elő azzal az elgondolással, miszerint az űrben is elrettentő erővel akar fellépni, ennek részeként pedig Oroszországot és Kínát nevezte meg riválisaiként. 2008-ban az orosz és a kínai kormány közösen tett javaslatot egy új nemzetközi egyezmény megkötésére, ami a világűrben való fegyvertelepítést vonná nemzetközi szabályozás alá, de az amerikai kormány visszautasította annak lehetőségét is, hogy egyáltalán tárgyalásokat kezdjenek egy ilyen egyezményről. Áprilisban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette, hogy Oroszország nem fog fegyvereket telepíteni az űrbe, mert a Föld-körüli pályán elhelyezett atomfegyverek újabb globális fegyverkezési versenyt indíthatnak be. 2015-ben Oroszország az ENSZ Közgyűlése elé terjesztette a világűr demilitarizálására vonatkozó javaslatát, de az Egyesült Államok blokkolta a dokumentum elfogadását.

http://www.hidfo.ru/2016/06/oroszorszag-nyilvanossagra-hozza-az-amerikai-katonai-muholdak-adatait/

budapestpride.hu

Támogatást kérnek

Támogassuk meg őket például ilyen formában:

http://engesztelok.hu/imak/imaszandekok/1097-tamogassuk-meg-oket-egy-kis-imaval

A török birodalom felélesztéséről ábrándozott Erdogan, de a migrációs válság során felszínre jutottak a szövetségesek közti problémák: a NATO kivenné Ankara kezéből az ütőkártyát, amivel Erdogan mindeddig zsarolta az Európai Uniót. Törökország vagy el kell fogadja alárendelt helyzetét, vagy a NATO-ból való kilépéssel végződhet a konfliktus.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a múlt hét folyamán bejelentette; a NATO kiterjeszti jelenlétét a Földközi-tengeren, annak érdekében, hogy korlátozza a szíriai menekültek beáramlását Törökországból Európába. A török kormány hevesen ellenezte az intézkedést, és arra hivatkozott, hogy a NATO máshol hatékonyabban fel tudná használni az erre fordított erőforrásokat, például harcolhatna az “orosz agresszió” ellen a keleti határain.

Törökország nem fogadja el, hogy a NATO katonai erővel lépne fel az embercsempészet ellen, mert ezáltal elveszíti legerősebb ütőkártyáját, amivel nyomást tudott gyakorolni az Európai Unióra: egy külső hatalom kezébe kerülne a migrációs hullámok feletti ellenőrzés, ami eddig teljes mértékben Ankara kezében volt.

Eddig mintegy hatmillió ember menekült el Szíriából a háború miatt, közülük jelenleg 2,75 millióan tartózkodnak Törökország területén. Törökország arra használta fel a “rendelkezésre álló” menekültáradatot, hogy anyagi támogatást zsaroljon ki az Európai Unió vezető politikusaitól. Február elején egy görög napilap hozta nyilvánosságra az erre vonatkozó információkat: egy az európai vezetők és a török államfő közti beszélgetés során Erdogan 30 milliárd eurót követelt az Európai Uniótól, és egyértelműen kijelentette, hogy ha nem kapják meg a pénzt, az országból az összes bevándorlót Európába buszoztatja. Hetekkel később lett nyilvánosságra hozva az a megállapodás, miszerint az Európai Unió legálisan vesz át bevándorlókat Törökországtól. Emellett az uniós vezetők közel állnak ahhoz, hogy megadják Törökországnak a vízummentességet, ami szintén Erdogan követelése volt februárban.

A török vezető olyannyira zsarolási eszközként kezeli az országban tartózkodó migránsokat, hogy nemzetközi szervezetek sokasága, emellett számos hazai sajtóorgánum tiltakozik a szíriai menekültekkel szembeni embertelen bánásmód ellen. A török államfő utasítására azonban egyszerűen bebörtönzik azokat az újságírókat, akik kritikát fogalmaznak meg. Ez szintén szembenállást alakított ki Brüsszel és Ankara közt, mert az Európai Unió megkövetelné, hogy a vízummentességért cserébe Törökországban legalább a jogállam kezdeményei fellelhetőek legyenek.

Korábban a NATO fórumain alakultak ki összetűzések a török vezetőkkel, miután lelőtték az orosz légierő egy gépét Szíria légterében. Az incidens óta pedig az egész világ számára ismertté vált, hogy a török vezetők olcsón felvásárolják a Daes által megkaparintott területeken, illegálisan kitermelt olajat, vagyis terroristákkal üzletelnek. Erdogan mindezeknek köszönhetően – bár tekintélyes vezető akart lenni, aki újjáépíti a török birodalmat – sokkal inkább egy elszigetelt figurává vált, aki problémákat okoz a NATO szervezetében, és nyílt fenyegetéseket fogalmaz meg az Európai Unióval szemben.

Miután David Cameron brit miniszterelnök kijelentette, hogy Törökország nem áll készen a vízummentességre és az uniós tagságra, Erdogan ismét fenyegetéssel reagált, és kijelentette, hogy újabb migrációs hullámot indít Európába, ha nem kapja meg a vízummentességet.

A NATO döntése azonban most komoly problémákat okozhat Ankara számára. Amennyiben katonai úton ellehetetlenítik a Földközi-tengeren zajló tömeges embercsempészetet, a török kormány elveszíti azt a zsarolási potenciált, amivel vízummentességet, rendszeres anyagi támogatást, és számos más engedményt akart kikényszeríteni az Európai Uniótól. Törökország azonban NATO-tagállam, ezáltal az embercsempészet felszámolásával a NATO egyik saját tagállamának agresszív érdekérvényesítését akadályozza, amivel így érdekellentétbe kerül. Hasonló érdekellentét eddig is fennállt, hiszen Törökország éveken át kénytelen volt elviselni, hogy az Egyesült Államok támogatja a kurdok szervezeteit, melyeket Ankara viszont terrorszervezetként tart nyilván.

A török államfőnek így választania kell: elveszíti zsarolási potenciálját az Európai Unióval szemben, vagy szembehelyezkedik a NATO szervezetével, ami akár a kilépésig is fajulhat. Mindkét esetben látványosan alárendelt helyzetbe kerül az ember, aki szultánnak képzelte magát, és fel akarta támasztani a török birodalmat. Törökország EU-val való szembenállása a NATO-val szembenállássá lényegül át, ami hosszú távon is ellehetetlenítheti a szervezet működését a régióban.

http://www.hidfo.ru/2016/06/torokorszag-szembefordult-a-nato-val-es-az-europai-unioval/

Néhány gazdag család tulajdonában van az európai gyáripar nagy része, és ezeknek a családoknak a tagjai évszázadok óta nagy befolyással bírnak a társadalomban. A közhiedelemmel ellentétben ez a “folytonosság” nem főként a keleti társadalmak sajátossága: Európában máig dinasztiák irányítják a gazdaságot.

Michael Hartmann, a Darmstadt Egyetem professzorának elmondása szerint száz német nagyvállalatból negyvennyolc olyan tulajdonos kezében van, akinek az elődei szintén ugyanezt a családi vállalkozást tulajdonolták, vagy ugyanezen iparágban bírtak kiemelkedő piaci részesedéssel. A szakértő a Szputnyik hírügynökségnek adott interjú során kifejti, hogy Németországban ez egy általános jelenség: gazdag emberek kis csoportja továbbadja leszármazottainak a teljes családi vagyont, – egyes dinasztiák egészen a XVII. századig visszavezethetőek, és ahogy évszázadokkal ezelőtt, ma is kemény kézzel irányítják ugyanazt a vállalatbirodalmat.

A professzor elmondása szerint kiemelkedő példa erre a BMW és a VW vállalatok, melyek számos generációra visszamenően ugyanazon családok tulajdonában állnak. Ezek a gazdag családok évszázadokkal ezelőtt is magasan álltak a társadalmi ranglétrán, ahogyan ma is ők alkotják az ország gazdag kisebbségét, miközben az általuk uralt iparág terén egész Európában felvásárolják piaci vetélytársaikat.

Hartmann szerint ez a jelenség arra vezethető vissza, hogy a német gazdaság kevésbé összpontosít a pénzügyi szektorra, ehelyett a gyáripar áll a középpontjában, ahol hagyományosan erősebbek a családi tradíciók. “A világ leggazdagabb embereinek viszonylatában Németország harmadik helyen áll, az Egyesült Államok és Kína után: 67 milliárdos él itt több mint öt milliárd euró vagyonnal. Japánban 13 ilyen milliárdos él, az Egyesült Királyságban 33, Franciaországban 23” – mondta.

Bár a közhiedelem szerint Kínában és Oroszországban mindent oligarchák irányítanak, és ez kifejezetten az adott társadalomra jellemző jelenség, a kínai és orosz oligarchák az 1990-es években szerezték vagyonuk nagy részét. Németországban azonban évszázadok óta ugyanazok a családok tartják kezükben a gazdaság egy-egy ágazatát; családi vállalatbirodalmaikat továbbörökítik a leszármazottaikra, tehát ezek az emberek nem politikai kapcsolatoknak köszönhetően jutottak tekintélyes vagyonhoz, hanem szüleiktől megörökölték azt.

Hartmann kifejti, hogy mivel Németországban a családi vállalkozásokat köztisztelet övezi, és ennek a jelenségnek évszázadokra visszamenőleg nagy hagyománya van, az adórendszer is a családi vállalatbirodalmaknak kedvez. Ez komoly bevételkiesést okoz az állami költségvetés számára, hiszen a továbbörökített vagy családon belül elajándékozott vagyonnak 90%-a nincs megadóztatva. Így a jelenleg érvényben lévő szabályozásból gyakorlatilag egyenesen következik, hogy aki gazdag, annak a leszármazottai is gazdagok legyenek.


http://www.hidfo.ru/2016/06/evszazadok-ota-ugyanaz-a-nehany-dinasztia-iranyitja-europat/

MTI: “Amerikai tábornok: megfontolandó egy európai “katonai schengeni övezet” létrehozása”

“Tovább kellene fejleszteni a NATO-egységek Európán belüli mozgásképességét, ezért megfontolandó egy “katonai schengeni övezet” létrehozása – jelentette ki Frederick Benjamin Hodges tábornok, az Európában állomásozó amerikai fegyveres erők parancsnoka pénteken Varsóban.

A tábornok az Anakonda-16 lengyelországi NATO-hadgyakorlat záróünnepségén beszélt erről, amelyet a varsói Nemzetvédelmi Akadémián tartottak Antoni Macierewicz lengyel nemzetvédelmi miniszter részvételével.

Hodges szerint a rendszerváltás utáni legnagyobb lengyelországi hadgyakorlat bebizonyította, hogy lényegében megvalósultak a 2014-es newporti NATO-csúcstalálkozó megállapodásai. Mindazonáltal szükség van arra, hogy tovább növeljék a szövetséges egységek Európán belüli mozgáslehetőségeit, valamint az együttműködési képességeket, hogy “a szövetséges egységek ugyanolyan ütemben tudjanak helyet változtatni, mint amilyenben a növekvő fenyegetéseket észleljük” – mondta a tábornok. Ennek érdekében meg lehetne fontolni “egy katonai schengeni övezet” létrehozását – javasolta, utalva a Németországban állomásozó amerikai csapatok határátlépésének nehézségeire.

Kilátásba helyezte a jövő évben egy, a lengyelországihoz hasonló nagyszabású NATO-hadgyakorlat megszervezését a Fekete-tenger térségében.” (Már a közép-európaiak felhasználásával kerítenék körbe Oroszországot. – Miért is van Déja vu érzésünk? – a szerk.)

“Antoni Macierewicz beszédében a hadgyakorlat védelmi jellegét hangsúlyozta. “A NATO a szabadságot, az emberi jogokat védi, ezt a célt szolgálta az Anakonda-16 is” – mondta”. (És nem esett fejére a mennyezet, ekkora szemérmetlen hazugság után… – a szerk.)

“A szárazföldi, légi és tengeri NATO-hadgyakorlaton hét gyakorlótéren mintegy 31 ezer szövetséges katona gyakorlatozott, köztük magyarok is.

Az Anakonda-hadgyakorlatokat 2006 óta rendezik meg kétévente Lengyelországban. Az idei – mely az eddigi legnagyobb volt – közvetlenül megelőzte a július elején esedékes varsói NATO-csúcstalálkozót, és első alkalommal volt hangsúlyosan szövetségi jellege.

A hadgyakorlaton első ízben részt vettek az önkéntesekből álló lengyel területvédelmi egységek is. Macierewicz áprilisban hagyta jóvá azt a koncepciót, melynek alapján Lengyelország védelmi struktúráiba a mintegy 35 ezer főt számláló területvédelmi erőt is bevonják. Ezeket az alakulatokat elsősorban a kelet-lengyelországi vajdaságokban hozzák létre.”

Ezeknek a többnyire fiatal önkénteseknek a hazaszeretetükre apellálva, s a régi nagy Lengyel-litván birodalomra való hivatkozással azt mesélik be, hogy Oroszország a fő ellenségük. Pedig Amerika az, aki ágyútölteléknek használná fel őket, a már régóta tervezett Oroszország elleni hadjáratában.

És ezt tenné az egész közép-európai fiatalsággal is, ha a többi ország vezetői hagynák. De eddig még csak a lengyelek álltak kötélnek. “Amerika a NATO örve alatt elkezdené ismét a hódítást kelet felé Európában, ha már a náciknak nem jött össze a ‘Drang nach Osten’, talán most sikerül elfoglalni Oroszországot, s megsemisíteni az orosz államiságot.” – gondolják a jenkik ostobán.

És ezt a piszkos munkát persze megint az európaiakkal akarnák elvégeztetni, csak a hódításból adódó profitot fölözné le az amerikai nagytőke. Ahogyan ez már régóta szokása. Népeket uszítva egymásra, hisz’ a háború a legjobb üzlet.

Ám Oroszországot még soha senki nem foglalta el. És most sem fogja.

Szabad Riport – MTI

Miután az Egyesült Államok rávette Európát, hogy szankciókat hozzon Oroszország ellen, az amerikai cégek előretörtek az orosz piacon, és átvették az európaiak helyét. Washingtont vakon követve Európa vezetői átadták egyik legfontosabb külpiacunkat az amerikaiaknak.

Miközben az Európai Unió tagállamai és Oroszország közti kereskedelem több mint 100 milliárd euróval csökkent a kereskedelmi háború kezdete óta, az Amerikai Egyesült Államok a volt szovjet országokkal is versengve Oroszország 5. legnagyobb kereskedelmi partnerévé lépett elő – áll a Bloomberg hírügynökség beszámolójában.

“Mióta a nyugati szankciók érvényben vannak Oroszország ellen, az elmúlt két évben az Egyesült Államok megelőzte Törökországot, Japánt, Lengyelországot és Dél-Koreát, ezáltal Oroszország ötödik legnagyobb kereskedelmi partnerévé vált, a volt Szovjetunió országain kívül.”

A Bloomberg jelentéséből kiderül, hogy miközben az Európai Unió szankciókat tart érvényben Oroszország ellen, a vezető amerikai vállalatok, mint a Boeing Co., a Cargill Inc. és Yum! Brands Inc. hatalmas befektetéseket visznek Oroszországba, és hosszú távon fokozzák jelenlétüket az orosz piacon.

A lap részletes adatokat közöl erre vonatkozóan: az Európai Unió és Oroszország közti kereskedelmi forgalom 100 milliárd euróval csökkent a szankciók bevezetése óta, a Boeing viszont képző és kutatóközpontot nyitott Oroszországban, melynek avatóünnepségén Arkagyij Dvorkovics orosz kormányfő-helyettes, és John Tefft amerikai nagykövet is részt vett. A Chicago központú vállalat 7,4 milliárd dollár értékű üzletet kötött Oroszországgal, melynek részeként 20 747-8 utasszállító repülőgépet ad el a Volga-Dnyepr Csoportnak. A vállalat az amerikai kongresszus felhatalmazását is megkapta ahhoz, hogy orosz rakétahajtóműveket vegyen az amerikai műholdak fellövéséhez, egy a Lockheed Martinnal közösen létrehozott befektetés részeként.

A lap rámutat, hogy az európai élelmiszeripari vállalatok orosz piacról való kiszorulásával is amerikai cégek jártak jól; a piaci vetélytársak önként kivonulásával a Cargill mezőgazdasági óriás és a Yum! étterem-hálózat fokozta piaci jelenlétét Oroszországban. A Cargill – a szankciók ellenére – márciusban jelentette be, hogy takarmánytermesztést és vetőmaggyártást kezd Dél-Oroszországban, amit szintén az európai piaci ellenfelek eltűnése tett lehetővé. A Yum! eközben 200 új éttermet nyitott országszerte, és 27%-kal fokozta bevételeit. A Mc’Donalds tavaly megnyitotta 500. éttermét Oroszországban, és 2016-ban 60 újabb étterem nyitását tervezi, miközben a Burger King hasonló terjeszkedésre készül.

Európa vezető politikusai szerint Oroszországra próbálunk nyomást gyakorolni a szankciókkal, de valójában az Amerikai Egyesült Államok vív Európa ellen kereskedelmi háborút, – amelyben az Európai Unió nem tanúsít ellenállást, ehelyett önként feladta egy külpiacát, az amerikaiak javára.

http://www.hidfo.ru/2016/06/amerika-atvette-europa-helyet-az-orosz-piacon/

Toomas Hendrik Ilves, Észtország elnöke szerint a NATO nem rendelkezik olyan kibervédelmi stratégiával, ami elrettentő erőt jelentene idegen hatalmak számára.

A politikus a New York Times-nak nyilatkozva azt mondta, az észak-atlanti szövetség nem rendelkezik valós kibervédelmi stratégiával, ami elrettentő erővel bírna és kezdeményező erőt jelentene más hatalmakkal szemben; azon kívül, hogy a szervezet “védett” számítógépes hálózatai elzárva működnek, a NATO-országok kibervédelmi infrastruktúrája alkalmatlan arra, hogy egy külső hatalom részéről kezdődő esetleges támadást elhárítson,

a kezdeményezés lehetősége pedig fel sem merülne ilyen helyzetben.

Az elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a NATO-országok vezetői hosszú évek óta vitatkoznak arról, hogy ezzel a problémával kezdeni kellene valamit, valós megoldás továbbra sem született. Ilves szerint a helyzet annyira súlyos, hogy egyelőre nincsenek is komoly tervezetek, melyek lehetőséget teremtenének arra, hogy a NATO nagyhatalmi tényezőként jelenjen meg a kibertérben.

Az interjú során Ilves kijelenti, hogy az észak-atlanti szövetség számára nem adottak a feltételek ahhoz, hogy egy esetleges kibertámadás esetén agresszív eszközökkel választ adjanak a külső fenyegetésre.

A hét folyamán Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára kijelentette, hogy a szövetség úgy döntött, hivatalosan is hadszíntérré nyilvánítja a kiberteret. A nyugati hatalom azonban olyannyira alárendelt helyzetben van a kiberhadviselés terén, hogy az amerikaiak – más eszköz híján – konvencionális fegyverekkel akarnak válaszolni a kémműholdjaik feltörésére.

Adam Schiff, az amerikai kongresszus hírszerzési bizottságának tagja kedden kijelentette, hogy az amerikai hadsereg fegyverekkel fog válaszolni olyan esetekben, ha külföldi hackerek feltörik az ország egy kémműholdját. Ez a kijelentés jól mutatja, hogy a technológiai fejlődés húzóerejének gondolt Amerikai Egyesült Államok gyakorlatilag teljesen védtelen más nagyhatalmak kiber-haderejével szemben, emiatt – más eszköz híján – fizikai csapással akarnának harcolni a hackerek ellen.

http://www.hidfo.ru/2016/06/a-fejlett-nyugat-kalapaccsal-uldozne-a-hackereket/

A családon belüli erőszak legbrutálisabb formája az abortusz, emiatt vissza kellene szorítani az európai összehasonlításban kiugróan elterjedt terhesség-megszakítást – mondta Novák Előd, a Jobbik volt alelnöke. Minden negyedik magyar gyermeket még születése előtt meggyilkolnak a szülei.

Novák Előd saját Facebook-oldalán azt írta: “A politikusok nem nagyon foglalkoznak vele, mert nem hoz szavazatokat, de a családon belüli erőszak legelterjedtebb és legbrutálisabb formája az abortusz (mely a legártatlanabb és legvédtelenebb, magzatkorú emberek ellen irányul), és szerintem egy nagyon frappáns javaslattal vissza lehetne szorítani hazánkban az európai összehasonlításban még mindig kiugró terhesség-megszakítást: az abortusz elvégzése előtti utolsó orvosi vizsgálaton az anyának legyen kötelező meghallgatnia a magzat szívhangját! Sokan ugyanis egy fogászati beavatkozáshoz hasonló súlyúnak tekintik csak az abortuszokat, vagy mint fogamzásgátlási eszközként tekintenek rá.”

A politikus emellett egy olyan kiadvány összeállítását javasolja, ami tájékoztatná a terhesség-megszakításra készülő anyákat az abortusz egészségügyi és pszichés veszélyeiről, illetve az örökbeadás lehetőségeiről.

“Az Isten adta élet megkérdőjelezhetetlen hangját szeretnénk eljuttatni az anyákhoz”

– mondta. Novák Előd szerint jó irányba vezető kis lépésekkel vissza lehet szorítani a ma még elterjedt magzatgyilkosságot, és az abortuszt mint jelenséget pártok fölötti, nemzetpolitikai kihívásként kell kezelni.

Hétfőn Fűrész Tünde, család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár a Magyar Hírlapnak nyilatkozva azt mondta, bár átmenetileg javulást mutat az abortusz-statisztika, továbbra is minden harmadik élveszületésre jut egy terhességmegszakítás. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon ma minden negyedik gyermeket még születése előtt meggyilkolnak a szülei. A helyettes államtitkár szerint azonban a kormány nem tervezi az abortuszra vonatkozó szabályozás módosítását.

http://www.hidfo.ru/2016/06/az-abortusz-korlatozasat-javasolja-a-jobbik/

A ProphecyNewsWatch arról ír, hogy miközben az Egyesült Államokban a halálozási ráta több évtizede folyamatosan csökken, a tendencia 2015-ben megfordult.

Ennek pontos okairól csak hónapok múlva lesznek hivatalos információk, néhány dolgot azonban már most is látni lehet: növekszik az öngyilkosságot elkövetők és a kábítószer használatból eredő halálesetek száma és kevesebb gyerek születik.

Az is érdekes, legalábbis számomra, hogy miközben a lőfegyverrel elkövetett gyilkosságok száma esett, egyre többen vetnek véget életüknek ezzel a módszerrel.

Úgy tűnik az amerikaiakat a kétségbeesés öli meg.

Miután elolvastam a hírt, gyorsan utánanéztem, hogy mi a helyzet kis hazánkban, hiszen Magyarországot mindig is balsors sújtotta népnek gondoltuk, ahol más országokhoz képest magas az öngyilkosok száma.

Itt is meglepődtem, mert miközben sajnos még mindig az élbolyban állunk e téren, 2014-ben 70 éves negatív rekord dőlt meg, ugyanis utoljára 1953-ban volt ilyen kevés (1927) öngyilkosság Magyarországon. Ez azért még mindig nagyon sok. Olyan sok, hogy világviszonylatban nézve többen dobják el önként az életüket, mint ahányan háborúk vagy emberölés áldozataivá válnak. Leírni vagy kimondani is szomorú, hogy évente 1 millió ember lesz öngyilkos, illetve ennyinek sikerül megölnie magát, merthogy 10-20 millióan próbálkoznak.

A világ öngyilkosság térképe (WHO, 2004-es adatok alapján)

Szóval a kétségbeesés. Olyan járvány ez, ami ellen nem lehet oltásokkal vagy új törvényekkel védekezni. Mi visz rá ennyi embert arra, hogy jobbnak lássa a halált az életnél? Egy hazugság, amit úgy hívnak, félelem. Félelem a jövőtől, félelem mások véleményétől, félelem az élettől.

Jézus is utalt erre, éppen, amikor a visszatérése előtti időkről beszélt.

„Mikor az emberek elhalnak a félelem miatt és azoknak várása miatt, a mik e föld kerekségére következnek: mert az egek erősségei megrendülnek.” (Lukács 21:26)

Milyen szomorú, hogy egyesek nem látják, nem várják meg, hogy mi következik a „megrendülés” után, pedig Jézus nem azt mondta, hogy félnivalónk van, hanem azt, hogy emeljük fel a fejünket, mert éppen, hogy a megváltásunk közeledik.

„Amikor pedig mindezek elkezdődnek, álljatok fel, és emeljétek fel fejeteket, mert közeledik a ti váltságotok.” (Lukács 21:28)

Sokan kérdezték már tőlem, hogy miért kell annyit beszélni az idők jeleiről, hiszen ezek mind negatív hírek és semmi másra nem jók, minthogy az amúgy is aggódó emberek félelmeit erősítsék. Én úgy gondolom, hogy épp ellenkezőleg. Ha meg tudjuk látni és képesek vagyunk másokkal is megláttatni, hogy a nehézségek már a megoldással együtt érkeznek, hogy létezik kiút és Isten már 2000 éve kivívta helyettünk a győzelmet, azzal tulajdonképpen rávilágítunk a hazugságra, ami a világosság hatására szertefoszlik.

Vagyis ne féljünk beszélni arról, amivel már eleve úgyis mindenki foglalkozik. Mutassuk meg, hogy bátran benyithatunk a sötét szobába és az addig ott tanyázó szörnyek a beáradó fényre elmenekülnek. Nézzünk be az ágy alá, nyissuk ki a szekrényt és nyugodtan borogassuk ki a tartalmát és meg fogjuk látni, hogy nyitott ablaknál, a beszűrődő napsütésben egész tűrhetően néz ki minden.

Még az is megtörténhet, hogy miközben másoknak megmutatjuk „az erő, a szeretet és a józanság lelkét”, saját félelmeink is elillannak, hiszen nekünk, akik magunkénak tudhatjuk azt a bizonyos „elmúlhatatlan életet”, amit Jézus világosságra hozott¹ tényleg nincs félnivalónk. Tényleg nincs más dolgunk, mint számot adni a bennünk lévő reménységről² a kétségbeesetteknek.

Mielőtt pedig valaki felveti, hogy ez a nézőpont nem felel meg a valóságnak és felszólít, hogy vegyem le a rózsaszín szemüveget, vagy mondjam ezt az éhezőknek, a betegeknek vagy a munkatáborokban élő keresztényeknek és egyéb üldözötteknek, idézzük fel hogyan válaszolt Pál erre a látszólagos ellentmondásra:

„Ez a kincsünk pedig cserépedényekben van, hogy ezt a rendkívüli erőt Istennek tulajdonítsuk, és ne magunknak: Mindenütt szorongatnak minket, de nem szorítanak be, kétségeskedünk, de nem esünk kétségbe; üldözöttek vagyunk, de nem elhagyottak, letipornak, de el nem veszünk; Jézus halálát mindenkor testünkben hordozzuk, hogy Jézus élete is láthatóvá legyen testünkben.” (2. Korinthus 4:7-10)

Vagyis az éhező kenyeret kap³, a beteg gyógyulást, a fogoly pedig szabadulást.⁴

És abban a pillanatban, amikor az életét eldobni készülő rájön, hogy a halált nemcsak legyőzték, de ráadásul „ha meghal is él”⁵, minden erejével ragaszkodni fog a kidobásra szánt időhöz, pedig már elveszteni sem tudja többé. Amikor megtudjuk, hogy „a meghalás nyereség”⁶, mindent megteszünk az életért.

Jézus sírt Lázár sírjánál. Vajon Mária és Márta könnyei hatották meg, vagy az életet siratta? Az életet, „amit Istenként teremtett, emberként magára öltött, és ami most ott hevert előtte kukacok martalékául”.⁷ Tudta, hogy néhány percen belül feltámasztja, mégis sírt. Nincs félnivalónk, de tudjuk, hogy a halál nem természetes. Betolakodóként jelent meg a világban és bár fullánkja nincs már, mégis utolsó leheletünkig harcolunk ellene, ahogy a teremtésen ejtett minden egyéb csorba, a fájdalom, a nyomor és a félelem ellen is.

„Mivel létezik valami, amit jobban szeretünk a világnál, a világot is jobban szeretjük, mint azok, akik csak ezt az egyet ismerik.”⁸

Szeressük hát azt a 10, 20 vagy 1 milliót, amelyik még itt van, vagy csak azt az egyet, amelyik mellettünk alszik, mellettünk ül a metrón vagy előttünk áll a pénztárnál!

1. 2. Timóteus 1:7-9 []
2. 1. Péter 3:15 []
3. „Isten vetőmagot ad annak, aki a vetést végzi, az éhezőnek meg kenyeret.” – 2. Korinthus 9:10 []
4. Lukács 4:18-19 []
5. János 11:25-26 []
6. Filippi 1:21 []
7. C.S. Lewis []
8. C.S. Lewis []

http://idokjelei.hu/2016/06/egy-ketsegbeesett-tarsadalom-meg-egy-masik/