A 2016. november 8-i amerikai elnökválasztás óta divattá vált, hogy a politikai tartalmú újságok álhírként hivatkoznak a politikai ellenfelek által közölt tartalmakra, vagy olyan lapokra, aminek olvasásától el akarják tántorítani saját célközönségüket.
Azok a médiafogyasztók, akik nem ideológiai hovatartozástól függően akarnak valamit álhírré nyilvánítani, hanem hajlandóak utánanézni a hírek valóságtartalmának, elég kínos helyzetben találják magukat. A politikai tematikájú hírportálok nagy része ugyanis nem jelöl meg semmilyen közvetlen forrást, ami alapján az adott hír idő rááldozása nélkül visszaellenőrizhető lenne. Az álhírek terjesztése a gyors információáramlás lehetősége miatt leginkább az online lapokra jellemző. Mire érdemes figyelni, ha meg akarjuk állapítani egy cikk valóságtartalmát?
Névtelen blogok, vagy sokszorosan díjazott oknyomozó újságírók; az álhírek kiszűrésének módja nem különbözik. Vannak bizonyos jelek, melyek alapján érdemes elgondolkodni azon, hogy egy cikk/publicisztika tartalma álhírnek minősíthető-e. Ezek:
1.) Ha egy történésre utalva nem jelöl meg semmilyen forrást. Ha nincs a hírportálon túlra mutató link a cikkben. Ha igaznak is látszik az információ, de a szerző nem könnyíti meg az olvasó dolgát, hogy utánanézzen a hír igazságtartalmának; a szerző valószínűleg azt akarja, hogy az olvasó ne nézzen utána. Vagyis: álhír.
Persze, ebben az esetben egyszerű újságírói igénytelenséggel is találkozhatunk, de a forrás hiánya mindenféleképpen arra utal, hogy érdemes utánakeresni az adott hírnek, mielőtt elhisszük.
2.) A szerző hivatkozik ugyan valamilyen forrásra, de azt nem hajlandó megnevezni. Ehelyett azt állítja, hogy a tartalom nem az ő agyszüleménye, és azt várja az olvasótól, hogy ezt pusztán az újságíró személyébe, szakmaiságába vetett bizalom alapján elhiggye. Példa: “valakihez közeli forrást ezt mondta nekünk”. “Neve elhallgatását kérő, az ügyre rálátó fontos személy ezt mondta”. Vagy: “Neve elhallgatását kérő titkosszolgálati szakértő mondta”.
Mi garantálja, hogy az újságíró nem hazudik? Semmi. A mi választásunk, hogy hiszünk-e neki. Visszaellenőrizhetőségre lehetőség pedig nincs a cikkben.
3.) Ha van is forrás feltüntetve, az egy olyan oldal, ahol viszont már nincsen forrás feltüntetve. Ha ez egy ellenőrizetten működő állami hírszolgáltató, az egy fokkal elfogadhatóbb. Ugyanakkor, látszólag kifogástalan hátterű online lapok gyakran használnak kevésbé átlátható hátterű oldalakat saját légbőlkapott állításaik alátámasztására.
Példa: XYZ civil szervezet tagja azt állítja, megütötte őt egy rendőr. Ezt semmilyen bizonyítékkal nem támasztja alá, emiatt bármennyire is szomorú, gyakorlatilag arra vagyunk utalva, hogy elhisszük-e; az illető nem hazudik. A fővonalú média viszont már azt hozza címlapon, hogy “Rendőr verte meg a civil szervezet tagját”. A forrás nyilvánvaló kétessége miatt csak az első nagy lap hivatkozik az eredeti forrásra, a többi lap már a makulátlanul átlátható lapra hivatkozik – ami az olvasóban azt a benyomást keltheti, hogy a hír igaz. Pedig továbbra is arra vagyunk utalva, hogy egy ismeretlen illető hazudik-e – miközben nincs visszaellenőrizhetőségi lehetőség.
Tehát az álhírek kiszűrése viszonylag egyszerű, egy az újságírók felé tanúsított makacs hozzáállással:
“mutasd a forrást, vagy amit mondtál, az nem történt meg”.
Érdemes figyelni, hogy a nagy liberális lapok hány alkalommal jelölnek meg idő rááldozása nélkül egyértelműen visszaellenőrizhető forrást, és hány alkalommal számítanak az olvasó naivságára; hogy a szakmaiságukra hivatkozva higgyünk a visszaellenőrizhetetlen, névtelen forrásaiknak. http://www.hidfo.ru/2017/10/harom-biztos-modszer-amivel-konnyeden-felismerheted-az-alhireket/
2017. október 13-án lesz a fatimai Napcsoda 100. évfordulója, amelynek annak idején mintegy 70 000 ember volt a szemtanúja, hívők és hitetlenek egyaránt. A Szűzanya előre jelezte ennek a csodának az időpontját, azért, hogy a három pásztorgyereken keresztül Fatimában adott üzeneteinek hitelességét, fontosságát és sürgősségét alátámassza. Az üzenetek 1917. május 13-án kezdődtek el.
Ennek az eseménynek az emlékére és az idei 100 éves évforduló megünneplésére ismét megtalálták a módját annak, hogyan lehet megpróbálni gyalázni a Szűzanyát és profanizálni a szentet: a gyönyörű, tradicionális fatimai Rózsafüzér Nagyasszonya Bazilika homlokzatát kivetítő képernyővé változtatva audiovizuális fény-show-t vetítenek, hogy "ezzel tisztelegjenek" Isten Anyja és a fatimai jelenések előtt.
Ha valakinek ismerős az ötlet, hogy egy szent épület falára profán képeket vetítenek, az valószínűleg azért van, mert Ferenc pápa ugyanezt tette a Szent Péter Bazilikával 2015. december 8-án - nem a Szűzanyát ábrázoló képek vetítésével, hanem állatok, növények és egyéb teremtmények képeivel, követve az újpogány környezetvédelmi programot, amelyet a Laudato Si enciklika is jól tükröz.
A Western Kentucky University szakpszichológusa szerint riasztó mértékben növekszik az iskolai erőszak: a gyerekek az ökölharc helyett éles fegyverhez nyúlnak, ha fenyegetve érzik magukat.
Az iskolai erőszak gyors terjedésének veszélyére hívta fel a figyelmet a Western Kentucky University szakpszichológusa, Dr. Bill Pfohl. A szakértő szerint az amerikai gyermekek az utóbbi évek során hajlamosabbá váltak egyre inkább erőszakos úton rendezni nézeteltéréseiket, és egyszerű hétköznapi konfliktusok során is gyakran éles lőfegyverhez nyúlnak.
“A gyermekek hozzáférnek fegyverekhez. Ezt eddig is tudtuk. Ami lényeges, hogy mihez kezdenek velük, és ezek a fegyverek mennyire biztonságosak” – mondta.
Dr. Pfohl szerint a gyermekek “az ökölharcról a lőfegyverhasználatra tértek át”, és az utóbbi évek során nagy mértékben megszaporodott az iskolai lövöldözések száma.
Egyre kevesebb migráns érkezik Németországba
A pszichológus emlékeztetett, hogy ebből a szempontból 1992 kiemelkedő év volt, de egészen 2015-ig javuló trend mutatozott és csökkent az iskolai fegyverhasználat elterjedtsége. Az utóbbi évek során azonban változás állt be, és az iskolai lövöldözések egyre fiatalabb korcsoportban történnek.
“Korábban tipikusan főiskolás hallgatók váltak érintetté ilyen incidensekben, de ma már középiskolában is történnek hasonló esetek, a trend pedig afelé halad, hogy az elemi iskolában is terjedni kezd a lőfegyverhasználat.”
A szakértő szerint azonban még mindig az iskola a legbiztonságosabb hely a gyermekek számára, és a szülők fokozott figyelmet kell fordítsanak arra, hogy a gyermeket biztonságra tanítsák.
Katalónia az Európai Bizottsághoz és az Európai Parlamenthez fordul, hogy szólaljanak fel a civil szervezetek, újságírók és közéleti személyiségek zaklatása ellen, amivel a spanyol hatóságok a függetlenségi referendumot próbálják megakadályozni.
Raul Romeva katalán külügyminiszter az Európai Bizottságtól és az Európai Parlamenttől vár politikai támogatást a demokratikus alapjogok korlátozásával szemben. A spanyol hatóságok karhatalmi erővel próbálják megakadályozni a függetlenségi referendum megtartását, miközben Katalónia lakosságának többsége az elszakadást támogatja.
Romeva egy brüsszeli sajtótájékoztató során beszélt a spanyol hatóságok “brutális fellépéséről”, a sajtószabadság korlátozásáról, több mint nyolcszáz polgármester büntetőeljárás alá vonásáról, és a civil szervezetek, újságírók, közéleti személyiségek elleni hatósági zaklatásról. Elmondása szerint a spanyol kormány a demokráciát korlátozza azzal, hogy nem engedi megtartani a függetlenségi referendumot.
“Ami ma Spanyolországban történik, az a demokratikus jogok korlátozása, a demokratikus intézmények felbontása. Ezért fordulunk az uniós hivatalokhoz, különösen az Európai Bizottsághoz és az Európai Parlamenthez, hogy álljanak ki azon értékekért, melyekre az Európai Unió épült” – mondta.
A vég kezdete, ha népszavazás van
A katalán politikus szerint Spanyolországban napról napra mindinkább erodálódik a demokrácia, és az uniós hivatalok be kell lássák, hogy európai állampolgárok jogai sérülnek, emiatt az EU számára lényeges kérdés a katalán referendum ügye.
Barcelona polgármestere, Ada Colau eközben arra kérte az Európai Bizottságot, hogy közvetítőként járjon el a katalán és spanyol hatóságok közt kibontakozó konfliktus rendezésében. A polgármester szintén azt hangsúlyozta, hogy a demokratikus döntéshozatal korlátozása miatt ez már nem spanyol belügy, hanem azok az európai alapértékek sérülnek, amiért az Európai Unió ki kellene álljon.
Letartóztathatják a katalán elnököt a népszavazás miatt
A Spanyolországban a katalán függetlenségi referendum miatt kibontakozó alkotmányos válság közepette a legfőbb ügyész bejelentette, hogy a szavazás miatt letartóztathatják Katalónia elnökét.
Jose Manuel Maza főügyész hétfői nyilatkozatában azt mondta, nem tartja kizártnak annak lehetőségét, hogy letartóztassák Carles Puigdemont katalán elnököt a régióban szervezett függetlenségi referendum miatt.
A spanyol ügyész már korábban is figyelmeztette a referendum előkészületeiben résztvevő katalán tisztviselőket, hogy a függetlenedés ügyének támogatását hatalommal való visszaélésként és közvagyon hűtlen kezeléseként fogják értelmezni a spanyol hatóságok.
“Máig nyitott annak lehetősége, hogy Puigdemontra letartóztatási parancsot adjanak ki sikkasztás okán” – mondta az Onda Cero rádiónak nyilatkozva.
A spanyol ügyész azonban hozzátette, hogy nem lenne értelme Puigdemont azonnali letartóztatásának, a karhatalmi erők egyelőre más úton próbálják megakadályozni a népszavazást.
Katalóniában szavazóurnákat foglal le a rendőrség
Katalóniában a helyzet a múlt héten kezdett válságba fordulni, miután a spanyol hatóságok elkezdték lefoglalni a függetlenségi népszavazásra készült szórólapokat, kampányanyagokat, illetve a szavazóurnákat, ezáltal egyértelművé vált, hogy akár erő alkalmazásával is megakadályozzák a népszavazást. Az erőszakos hatósági fellépés hatására tömeges tüntetések kezdődtek Katalóniában.
A katalán parlament szeptember 6-án hagyta jóvá a referendum kiírását, amit október 1-én tartanak. A spanyol hatóságok alkotmányellenesnek nyilvánították a népszavazást.
Hatmillió szavazócédulát foglaltak le a spanyol hatóságok
Az alkotmánybíróság döntése szerint illegális megtartani a népszavazást.
A spanyol hatóságok csütörtökön 100 szavazóurnát és 6 millió, a függetlenségi referendumra előkészített szavazócédulát foglaltak le.
A hatósági közlemény szerint a szavazólapokat egy Barcelona melletti településen találták. A múlt hét folyamán 10 millió szavazócédulát foglaltak le, miközben Katalónia lakossága 7,5 millió fő, beleértve a szavazásra nem jogosultakat is.
Katalónia legfelsőbb bírósága szintén arra kérte a helyi karhatalmi erőket, hogy akadályozzák meg a szavazókörletek megnyitását. Joaquim Forn katalán belügyminiszter a nap folyamán azt mondta, a helyi hatóságok nem fognak szembeszegülni a referendum megtartását tiltó bírósági döntésekkel.
Forn elmondása szerint jelenleg zajlik annak megtárgyalása, hogy a katalán rendőrség hogyan reagáljon a kialakult helyzetre. Az illetékes hatóságok csütörtökön tartottak egy találkozót, hogy összehangolt választ adjanak a most vasárnapra kiírt referendum kapcsán.
Korábban a spanyol szövetségi kormány az alkotmánybíróság elé vitte a népszavazás ügyét, miután a katalán parlament döntött a szavazás kiírásáról. Az alkotmánybíróság vizsgálat alá vette, erre az időre pedig felfüggesztette a népszavazás kiírásáról rendelkező törvényt, illegálissá nyilvánítva minden, a szavazással kapcsolatos előkészületet. http://www.hidfo.ru/2017/09/hatmillio-szavazocedulat-foglaltak-le-a-spanyol-hatosagok/
Százezres tüntetés Barcelonában a függetlenségi referendum betiltása miatt
Közel százezer ember gyűlt össze Barcelona központjában egy tömegdemonstrációra – a résztvevők követelik, hogy a lakosság demokratikus úton dönthessen az ország jövőjéről.
A szervezők szerint megközelítőleg százezer fő gyűlt össze Barcelona központjában egy tüntetésre, hogy tiltakozzanak a függetlenségi referendum betiltása ellen. A megmozduláson rengeteg “igen” feliratú zászlót látni, utalva a betiltott referendum kérdésére, miszerint el akarnak-e szakadni Spanyolországtól.
A rendőrség nagy erőkkel biztosítja a kezdődő tömegdemonstrációkat. Egy regionális szövetkezet közleménye szerint Barcelona, Girona és Tarragona területén a gazdák több mint 2150 traktorral vonultak fel, szintén a referendum megtartását követelve.
Katalónia parlamentje október 1-re tűze ki a népszavazást, amit később a madridi alkotmánybíróság alkotmányellenessé nyilvánított. A közvélemény-kutatások szerint a katalán lakosság fele támogatja a régió Spanyolországtól elszakadását – ennek pontos aránya kutatásonként változik, esetenként a függetlenség-pártiakat vagy az ellenzőket többségbe helyezve.
Ugyanakkor az megérdőjelezhetetlen, hogy a lakosság 80%-a támogatja a népszavazás megtartását. Annak kapcsán szintén megoszlanak a vélemények, hogy a szavazást csak Madrid jóváhagyásával, vagy akár anélkül is meg kell-e tartani.
Tegnap a spanyol hatóságok lezárták Katalónia légterét a helikopterek, kis méretű repülőgépek, drónok számára, hogy ezzel megakadályozzák a tüntetésekről látványos légi fotók készítését.
Gumibottal verik szét a választópolgárokat egy uniós tagállamban
Néhány napba sűrítve minden lezajlott Katalóniában, amit az Európai Unió ma képvisel. Egy olyan Európában, ahol a nemzetállam szó káromkodássá vált, egyértelmű, hogy az EU melyik oldalra áll, ha egy nemzet saját országot szeretne.
Az Európai Bizottság elnöke támogatásáról biztosította a spanyol hatóságokat, akik épp most verik szét gumibottal a választópolgárokat Katalóniában. A demokratikus Európa oltárára folyik a vér, és a vég kezdete, ha népszavazás van. Brutális felvételek Katalóniából:
Vasárnap délutánra az eddiginél is kaotikusabb lett a helyzet Katalóniában. A spanyol kormány szerint a szavazókörök többsége nem nyitott ki. A katalán kormány szerint viszont a szavazókörök többsége nyitva van, de ez nem is számít igazán, mert bárki bármelyik szavazókörben leadhatja szavazatát. Annak ellenére, hogy a spanyol rendőrség a szombati nap folyamán működésképtelenné tette a választás lebonyolításához szükséges szoftvert, vasárnap reggelre mégis eljutott minden szavazókörbe a szavazásra jogosultak jegyzéke.Az interneten közzétett videókon az látszik, hogy minden szavazókör bejáratánál civilek népes csapata álldogál, vagy éppen üldögél békésen. Megérkezik a rohamrendőrök nem túl nagy csapata, felszólítják őket, akik különböző jelszavak skandálásával válaszolnak, és nem mozdulnak. Erre a rohamrendőrök megpróbálják átvágni magukat a tömegen. Egyes felvételeken nem valami nagy elánnal, csak úgy tessék-lássék. Más videókon viszont meglepő brutalitással: ütnek és rúgnak is, sőt nőket a hajuknál fogva rángatnak.
Gumilövedékkel lőtték is a tüntetőket és már legalább 337 sérült van. A katalán kormány szóvivője arra biztat mindenkit, hogy tegyen feljelentést, ha sérülést okoztak neki a rendőrök. A katalán választásokat két évvel ezelőtt a Junts pel Sí (Együtt az igenért) pártszövetség nyerte meg, amely kifejezetten Katalónia függetlenségének kivívására jött létre. Nincs más választásuk, mint betartani legfontosabb választási ígéretüket: mindenáron megtartani a népszavazást.
Sokak szerint a spanyol kormánynak meg kellett volna engednie, mert olyan sok vesztenivalójuk nem is lett volna. Katalónia lakosságának nagyobbik része nem ragaszkodik a függetlenséghez, a minél szélesebb körű autonómiával is megelégedne. Ha a madridi kormány hagyta volna a népszavazás megtartását, könnyen lehet, hogy a „nem” szavazatok lettek volna többségben, ami a katalán kormány bukását is előidézhette volna. A spanyol kormány azonban arra hivatkozott, hogy a referendum alkotmányellenes, és bármilyen módon meg fogja akadályozni. A kemény nyilatkozatok után nagy presztízsveszteség lett volna meghátrálni.
A kaotikus viszonyok között zajló népszavazás eredménye nem valószínű, hogy bármilyen támpontot tud majd adni a jövőre nézve. Most a világ - de legfőképpen az eddig passzív, vagy nem túl lelkes katalánok - azt látja, hogy békés állampolgárokkal szemben lépnek fel erőszakosan a rohamrendőrök. A katalán kormány máris Franco tábornok diktatúrájához hasonlítja a mostani madridi kormány eljárását. Ha a katalán nemzeti büszkeség egyik fontos szimbóluma, az FC Barcelona idegenben játszott volna ezen a vasárnapon, akkor nem kerül hirtelen a politikai események kellős közepébe. De úgy jött ki a lépés, hogy vasárnap délután 16 óra 15 percre tervezték a Las Palmas és a Barcelona közötti meccset a 99354 férőhelyes Camp Nou stadionban. A kanári-szigeteki Las Palmas kezdte a provokációt, amikor bejelentette, hogy spanyol zászlót varratnak mezükre, így fognak pályára lépni. Erre a Barcelona vezérkara lemondta a szokásos közös ebédet. A Barcelona szurkolóinak kemény magja pedig kilátásba helyezte, hogy beözönlenek a pályára, és letépik a spanyol zászlókat a Las Palmas játékosairól. A Barcelona vezetése azt kérte a spanyol labdarúgó-szövetségtől, hogy halasszák el a mérkőzést. A szövetség nem látott erre okot, sőt pontlevonással fenyegette a Barcelonát, ha nem áll ki most a Las Palmas ellen. Kikérték a rendőrség véleményét, hogy tudja-e megfelelően biztosítani a rendet a stadionban. Ők - némileg cinikusan - azt válaszolták, hogy igen. Így zárt kapus lett a meccs. A stadion környékén több tízezrek vannak. Senki nem tudja, mit hoz még az este.
Svájcban a parlament alsóháza megszavazta az országban működő mecsetek pénzügyi hátterének átláthatóbbá tételét, és a mecsetek külföldi finanszírozásának tiltását.
A parlament weboldala szerint 94 képviselő szavazta meg a döntést, 89 nem szavazat ellenében.
A kedden keresztülvitt új törvénytervezet szerint az országban működő mecsetek kötelesek lennének nyíltan beszámolni arról, milyen eredetű anyagi támogatást kapnak, és milyen célra költik azt. Külföldről pedig semmilyen támogatásban nem részesülhetnének.
A törvény emellett arra kötelezné az imámokat, hogy a hivatalos államnyelven folytassanak prédikációt.
A kedden elfogadott tervezet nemsokára a parlament felsőháza elé kerül. Ha a felsőház elfogadja, az új törvényről népszavazást fognak kiírni.
Japán nagybankok konzorciuma napokon belül bemutatja a J coint, vagyis azt az új digitális elszámolási egységet, amely mobilfizetések egy új formáját teszi lehetővé Japánban. A megoldás lehetővé teszi, hogy a bankkártyák kihagyásával, a kereskedők és a felhasználók szempontjából is ingyenesek legyenek a tranzakciók, cserébe a bankok értékes adatokat nyernek az ügyfeleik fizetési szokásairól.
A Mizuho Financial Group és a Japan Post Bank által vezetett banki konzorcium megszerezte a japán jegybank és pénzügyi felügyelet engedélyét arra, hogy egy új digitális pénzt bocsássanak ki. A J coin egy az egyben átváltható japán jenre, Qr-kódos mobilfizetésre lehet majd használni, a szolgáltatás teljesen ingyenes lesz. A bankok nem pénzt keresnek ezen, hanem az ügyfeleikről szerzett fizetési adatokat, amely révén jobban megismerhetik a viselkedésünket - írja a Financial Times.
A mobilfizetési megoldás a boltok szempontjából is ingyenes lesz, szemben a kártyás fizetéssel, ahol kereskedői jutalékot, POS-bérlési díjat kell fizetniük. A japán bankok azért is léptek, mert nemrégiben Kína legnépszerűbb mobilfizetési appja, az Alipay is Japánba jött, a helyi bankoknak pedig nem tetszik, hogy az értékes fizetési adatok Kínába vándorolnak.
Emellett a 2020-as tokiói olimpia miatt is fontos, hogy már egy működő új rendszerrel rendelkezzenek, Japán ugyanis szeretné megmutatni a világnak, milyen fejlett fintech megoldásokkal rendelkeznek. A japán gazdaságot mindeközben a fejlett országokhoz képest meglepően magas készpénzhasználat jellemzi, a fizetések 70 százaléka érték szerint még mindig készpénzben zajlik.
A J Coin nem blockchain alapú, hanem a jegybank engedélyével kibocsátott digitális pénz, tulajdonképpen egy digitális formában létező új elszámolási egység. Európában is lehetőség van e-pénz kibocsátásra, már Magyarországon is volt erre példa: itthon a Barion e-forint működik a J coinhoz hasonlóan. A nagy különbség meglátásunk szerint pl. a Barion szolgáltatása és a J coin között az, hogy a J Coint japán legnagyobb bankjai dobják piacra, így bizonyára gyorsan el fog terjedni az országban.
Míg a legtöbb ország csak a homlokát ráncolja, addig Észtország már három éve bevezette az e-residency programját, és az első olyan ország lehet a Földön, amely lehetővé teszi külföldiek számára is, hogy digitális lakosok legyenek. Nem, hogy hátráltatnák, de minden lehetőséget megragadnak, hogy az innovatív ötletek átültessék a való életbe, ezzel téve könyebbé mindennapjaikat. Az internet alapvető emberi jognak számít, 2007-ben ők voltak az elsők, akik bevezették az online szavazást, a kormány ülésein már 2000 óta nincs papír, lényegében az egész parlament sem használ papírt a működéséhez. Az 1,3 millió lakos mindegyike a mobilján intézi a parkolását, az egészségügyi adataikat felhőben tárolják, sőt 95 százalékuk az adóügyeit is online intézi kevesebb, mint három perc leforgása alatt, az országból pedig 2022-re teljesen eltűnhet a készpénz a forgalomból. Legújabban pedig azon dolgoznak, közösségi finanszírozás útján létrehozzanak egy állami alapot, amely egyrészt Észtország számára lehetővé tenné, hogy új technológiákba és innovációkba fektessen az állami szektorban, másrészt az e-lakosok számára lehetővé tennék, hogy közvetlenül profitáljanak az ország fejlődéséből. A következőkben nézzük meg, hogy mi járulhatott hozzá ahhoz, hogy Észtország követendő példaként szolgáljon Magyarország, és minden más állam számára a jelenlegi digitális korban.
Az észt-csoda
A modern Észtország alapköveit 1992 körül kezdték lefektetni, mikor Mart Laar vezetésével megalakult balos kormány elkezdte ráncba szedni a darabjaira hullott gazdaságot. Nem egészen két év alatt a kormány (mely átlagéletkora alig érte el a 35 évet) megszavazták az egykulcsos adórendszert és megkezdődtek a privatizációk. Az orosz érából fennmaradt gyenge infrastruktúra miatt hamar megszületett a konszenzus arról, hogy ilyen körülmények között az ország jövője csak az információtechnológiai szektor fejlesztésével biztosítható, amelynek alapja egy élenjáró elektronikus közigazgatási rendszer kell hogy legyen. Ennek megfelelően az ország fejlesztését tiszta lappal, az alapoknál kezdhették, mindig ügyelve arra, hogy a kiépített szolgáltatások az igények jövőbeli változásainak megfelelően továbbépíthetők legyenek.
Mikor Finnország úgy döntött, hogy átvált a digitális telefonvonalakra, Észtország számára felajánlották, hogy akkor már egy füst alatt nekik is segítenek kiépíteni egy hasonló rendszert. Észtország a "tiszta lap" elvével élve udvariasan visszautasította az ajánlatot, mivel úgy okoskodtak, hogy így olyan digitális rendszert építhetnek ki maguknak, amilyet csak akarnak. Hasonló folyamatok mentek végbe az adminisztratív területeken is, az ország onnan, hogy központilag egyáltalán nem jegyezték be például az ingatlanokat, földeket, a papír formátumot átugorva egyből a digitális adabázisokra váltott.
Csupán átugrottunk pár lépést. A Mosiac (az első népszerű internetes böngésző) csak akkor jött ki, és mindenki a játszótéren érezte magát. Úgy gondoltuk, hogy az állami adminisztrációnak is hasonló módon kéne működnie
-Emlékezett vissza Toomas Hendrik Ilves, az ország egykori elnöke.
Érdekes történet Ilves-ról, hogy állítólag fiatalabb korában a kedvenc olvasmánya Jeremy Rifkintől az The End of Work volt, amely irónikus módon a technológia által irányított gazdaság veszélyeire figyelmeztet. Ilves-t azonban inspirálta a könyvben olvasott Kentucky acélkohó példája, ahol a technológiai újítások és gépesítések miatt egyre kevesebb munkásra volt szükség a gyár működéséhez. Míg a könyv nézőpontja alapján ez veszélyt jelentett a társadalomra, addig Ilves úgy látta, hogy ez a fajta innováció szolgálhat esélyül a parányi erőforrások nélküli Észtország számára, hogy kiszabaduljon Oroszország árnyékából, és a gazdasági fellendülés útjára lépjen.
Ingyen internetet mindenkinek
Ilves és a kormány törekvéseinek köszönhetően 1997-re már az ország minden osztályterme rendelkezett számítógéppel, 98-ra pedig már internettel is. A világon elsőként 2000-ben az észt kormány jelentette ki, hogy az internethez való hozzáférés alapvető emberi jog (csak úgy, mint az élelem és a menedék), aminek következtében még a legkietlenebb vidékekre is eljutott az internet.
2001-ben indult az ország első mobil adatforgalmi hálózata, amely lehetővé tette a vezeték nélküli internetes hozzáférést szerte az országban. 2011-re már 2 440 ingyenes Wi-Fi hot spot volt az országban, beleértbe kávéházakat, szállodákat, iskolákat és benzinkutakat.
Egy kártya mindenek felett
Az észt digitális forradalom elsősorban nem is a technológiáról, hanem a polgárbarát, szolgáltató állam létrehozásáról szól - hangsúlyozzák helyi illetékesek. Egy olyan államfilozófiáról, ami ilyen mélységben talán egyetlen országban sem valósult még meg.
A rendszer alapjaként 2002-től egy chipkártya működik (ID kaart), amely a polgárok azonosítására szolgál, csak úgy, mint egy személyi igazolvány. Ez minden 15 év feletti számára kötelező, és gyakorlatilag minden erre épül: nincsen külön személyi, tb-kártya, útlevél, lakcímkártya, adókártya stb, sőt még a tömegközlekedésen bérletül is ez szolgál.
Ennek köszönhetően állampolgároknak egy bizonyos adatot mindig csak egyszer kell megadniuk. Ha valaki köt például egy biztosítást az új autójára, akkor egyetlen olyan személyes adatot sem kell közölnie, amit egyszer már valahol megadott, elég csak az új autó meglétéről nyilatkozni.
Papír, minek?
A pénzügyi tranzakciók szinte teljesen digitalizáltak, az éves adóbevallásnál mindenki kitöltve kapja a saját (elektronikus) bevallását, és ha ránézésre rendben találja a számokat, akkor 5-6 klikkeléssel el is intézte a kötelezettségét (a lakosság 95 százalékának átlagosan 4 percbe kerül beadnia az adóbevallását)
Azt mondják, az elektronikus közigazgatási fejlesztéseknek köszönhetően az észt állam odáig jutott, hogy gyakorlatilag a világ másik feléről is el tudná kormányozni az országot. Az ország miniszterelnöke, Roives nemrégiben még viccelődött is vele, hogy a három év alatt, mióta a hivatalban van, mindössze egy alkalomra emlékszik, mikor fizikailag is alá kellett írnia valamit, és az is egy ceremónia alkalmából egy vendégkönyv volt.
Elméletben a kormány online kiadhatna egy olyan parancsot, amely az ország katonáit háborúba küldené. Még fizikailag sosem írtam alá egyetlenegy törvényt sem. Soha
Ruth Praade, az adóbevételekért felelős osztály vezetője szerint a balti állam az elmúlt tíz évben 20 millió eurót fordított új, az adóbegyűjtés hatékonyságát célzó szoftverek kifejlesztésére. A statisztikák alapján ez nem bizonyult kidobott pénznek, hiszen az adóbegyűjtés hatékonysága szempontjából Észtország Svájc és Svédország mögött a harmadik helyet foglalja el az OECD-országok rangsorában. Az észt állam átlagosan 40 centet költ 100 euró adó begyűjtésére (összehasonlításképpen ugyanez Magyarországon 1,2 euróba kerül) úgy, hogy az adóhatóság személyi állománya 13 év alatt nagyjából 40 százalékkal, 2300 főről 1400 főre zsugorodott.
Észtország - elsőként a világon - 2007-ben vezette be az e-szavazás lehetőségét a parlamenti választásokon. Ezt a szavazási formát a választási eredmények esetleges manipulálásának lehetősége miatt világszerte vitatják, s a bírálatok miatt Tallinn az elmúlt években többször is tökéletesítette az elektronikus választási eljárást. Azonban évente 12 Eiffel-torony méretű papírhegyet takarít meg azzal, hogy az állam által nyújtott szolgáltatások 99 százalékát elérhetővé tették online.
A kicsi európai ország közigazgatásának digitalizációja példaértékű, például csak az elektronikus aláírás használata 500 millió dollárnak, vagyis az észt GDP 2 százalékának megfelelő összeget spórol Észtországnak, míg például Magyarországon az adminisztratív terheknek a nemzeti jövedelemhez viszonyított aránya megközelíti Magyarország közoktatásra vagy egészségügyre szánt kiadásait.
Az oroszok visszaküldték Észtországot a kőkorszakba
Észtország nem csak a digitalizációban véghezvitt sikerei szolgálhatnak példaként más államok számára, de az is, mikor első kézből megtapasztalták, hogy milyen kiszolgáltatottá válhat egy, a többségében digitális térben működő ország egy kibertámadás során.
Oroszország a Szovjetúnió felbomlása után nem vette túl jó néven Észtország függetlenedését, így mikor 2007. április 27-én zavargások törtek ki Észtország fővárosában a tallinni szovjet hősi emlékmű eltávolítása miatt, az oroszok rögtön kereskedelmi bojkottal fenyegetőztek. A tüntetők és a rendőrség sorozatos halálos áldozatokkal is járó összecsapásokba keveredett, a két ország közti diplomáciai viszony pedig pattanásig feszült.
Bár Oroszország a végletekig tagadta, hogy közük lenne az eseményekhez, de míg Magyarország az Iwiwwel volt elfoglalva, addig megkezdődött a világtörténelem első, igazi, országok között zajló kiberháborúja.
Az első túlterheléses (DDOS) támadások néhány nappal az első tüntetések után indultak meg az észt parlament, kormányhivatalok, minisztériumok, bankok, telefontársaságok és médiacégek szerverei ellen. Ugyan később egy ifjúsági mozgalom vállalta magára a felelősséget a támadásokért, de a szakértők szerint a szervezettség, a célpontok mintaszerű kiválasztása, és gyakorisága arra utal, hogy ezt nem egy egyszerű néhány fiatalból álló hacker csoport csinálta volna.
A DDOS a célpontot megbénító adatfolyam vírusokkal megfertőzött, a világ minden részén szétszórt és távolról irányított zombigépek ezreiről indul ki, így gyakorlatilag lehetetlen volt bebizonyítani, hogy honnan indultak a támadások, Moszkva meg persze tagadott, de nem volt sok kétség afelől, hogy ki állhat a támadások mögött.
A támadások Észtország infrastruktúráját célozták, naponta omlottak össze online adatforgalmát irányító kulcsfontosságú szerverek, sok állami intézmény hálózatát kénytelenek voltak ideiglenesen leválasztani az internetről, mások (például a rendőrségé) többet álltak, mint amennyit működtek, az észt parlament tagjai például 4 napig el voltak vágva az internettől.
Visszabombáztak bennünket a kőkorszakba: telefonon és faxon kell elmondanunk a világnak, mi folyik itt!
- nyilatkozta Mikko Hyppönen, az F-Secure biztonságtechnikai szakértője
A támadások nem meglepő módon azóta is kísértik Észtországot, nem sokkal a támadások után a NATO felálított egy kibervédelmi központot Tallinban, majd még ugyanabban az évben Észtország létrehozta a világ első információs követségét Luxemburgban. Ez gyakorlatilag egy hatalmas raktárhelység, ahol Észtország összes információját tárolják, hogy egy újabb támadás során vissza tudják majd állítani a szervereket adatvesztés nélkül.
2007 után világossá vált, hogy hogyan kell harcolunk a támadások ellen. Aggodalomra tovább is az ad okot, hogy mi történik, ha valaki a rendszeren belülről manipulálja az adatokat
- nyilatkozt az ország akkori elnöke, Ilves.
A Startupok országa
A privátszektor szorosan követte az államit, 2011-ben, miután a Microsoft megvette 8,5 milliárd dollárért a Skype-ot, kialakult egy új befektetői réteg Észtországban, akik miután milliókat kerestek befektetésük révén szaktudásokat, tapasztalatukat és pénzüket felajánlották a jó cél érdekében, hogy felpörgetve a startupot világot Tallinban további külföldi befektetőket vonzanak az országba.
A sztori itt nem is ért véget, 2011-ben a Skype első alkalmazottja megalapította a több mint 1 milliárd dollárra értékelt TransferWise-t, manapság pedig már csak a balti Szilícium-völgyként emlegetik a térséget, legnagyobb startup inkubátora, a Technopol pedig több mint 150 tech vállalatnak ad otthont.
Persze, mint ahogy azt már többször említettük, ehhez az államnak is partnernek kell lennie. Észtország hamar felismerte, hogy kulcskérdés az oktatás, és a továbbképzés, digitális társadalom nem létezhet a digitalizáció megértésére és lehetőségeinek kihasználására képes emberek nélkül. Gyakorlatilag támogatnak mindent, ami innovációval kapcsolatos, például az iskolák mindegyikében már öt éves kortól tanulhatnak programozni a "programozó tigrisek" program keretében a gyerekek.
A 80-as években minden középiskolás rock sztár akart lenni. Manapság minden tinédzser tech vállalkozó akar lenni
- Mondta Észtország oktatásért felelős minisztere
Észtország és az Uber esete
Jól mutatja az országban meghonosodott vállalkozásbarát szemlélet a Magyarországon is jólismert Uber története: ahelyett, - mint ahogy itthon - szembementek volna az Uberrel, inkább legalizálták az egész autómegosztós iparágat, létrehoztak egy új jogi fogalmat: a "megegyezéses személyszállítást". Sőt, nem csak az Uberrel állapodtak meg, hanem elkezdtek törvényjavaslatokat kidolgozni az egész sharing economy adóztatására, majd ezzel párhuzamosan a taxisoknak is könnyítéseket vezettek be, hogy ezzel is erősítsék a versenyt.
Taxis sztrájk az Uber ellen
10 ok, hogy miért éri meg céget alapítani Észtországban
Keresgélés közben érdekes dologra bukkantunk, Észtországnak van egy külön honlapja azok számára, akik céget akarnának alapítani az országban, ahol rögtön 10 pontban el is mondják, hogy a kis ország miért mennyország a startupok számára:
Észtországnál keresve sem találnánk jobb helyet, hogy megvalósítsuk ötleteinket. Itt nem találunk olyan embereket, akik megmondják, hogy mit, vagy mit ne csináljunk
A gyerekek már egészen korán elkezdenek programozni tanulni, néhány iskolában pedig már azt is tanítják, hogy hogyan kell bitcoin-alkalmazásokat építeni
Mindent gyorsan csinálunk! Egy cégalapítás körülbelül 15 percet vesz igénybe, míg az adóbevallás 3 perc alatt elkészíthető
Ha már szóba került az adózás, Észtországnak van a legliberálisabb adórendszere a Földön, 0 százalékos társasági adóval
A startup ökoszisztéma szorosan együtt dolgozik az állammal, így Észtország a legjobb hely, hogy startupot alapítsunk
Míg az életkörülmények magasak Észtországban, addig a megélhetési költségek alacsonyak
Az ország 51 százaléka erdővel borított, két oldalról tenger veszi körül, a levegő pedig a legtisztább a világon
Igaz, hogy az észt nyelvet nehéz lehet megtanulni, de szerencsére mindeki beszél angolul
Évről évre egyre több pénz áramlik az észt startupokba
Észtország nagyon erős startup ökoszisztémával rendelkezik, amit viccesen csak úgy hívnak, hogy az észt maffia
Digitális állampolgárság, és az első állami bitcoin alap
Miután digitális alapokra helyezték az ország működését, az észtek mások előtt is ki szeretnék tárni a kaput. Egy Európában példátlan projekt célja, hogy mindössze 100 euró díj fizetség ellenében a virtuális letelepedés lehetőségét kínálja fel az Észtországon kívüli cégek számára, legyen szó más uniós tagállamokról, vagy harmadik országokról. Az e-Residency projekt úgy kínál belépőjegyet külföldi vállalkozásoknak európai cégként az európai piacra, hogy fizikailag nem is kell megjelenniük Észtországban.
Az észt hatóságokhoz eddig 20 ezer jelentkezés futott be 138 országból, és az ilyen engedéllyel rendelkezők száma becslések szerint 2025-ig akár a 10 milliót is elérheti.
Észtország számára természetesen nem a 100 eurós belépőjegy az üzlet a modellben, hanem az érintett külföldi cégek által helyben létesített szolgáltatások és munkahelyek, az Észtországba irányuló üzleti célú utak számának ugrásszerű növekedése és bizonyos esetekben az adóbevételek is.
Egyes cégek nálunk telepednek majd le, de a projekt segít hidakat verni Észtország és a világ között
- jegyezte meg a program irányítója, Kaspar Korjus
Közel három évvel azután, hogy Észtország bevezette az e-residency programját, az első olyan ország lehet a Földön, amely lehetővé teszi külföldiek számára, hogy digitális lakosok legyenek. A kis Balti ország fontolgat egy javaslatot, amely létrejöttével nem csak hogy bebiztosítaná helyét a digitalizáció úttörői között, de az első olyan ország lenne, amely megcsinálná a saját ICO-ját.
Pár hete egy cikkben Kapsa Kojrus számolt be azon tervekről, hogy az ország egy virtuális tokent, az úgynevezett Estcoint bocsátaná ki, amin keresztül a befektetők közvetlenül profitálni tudnának az ország fejlődéséből. A hírek szerint Vitalik Buterin, az Ethereum kitalálója is beállt a projekt mögé.
A cikkből az derül ki, hogy az ICO során bevont tőkét egy állami alap kezelné, és egyfajta public-private partnershipként (PPP) működne, amely a közfeladatoknak a közszféra és a magántőke együttműködésében történő ellátását jelenti (a PPP keretében a vállalkozó szolgáltatást nyújt az államnak, átvállal tőle bizonyos feladatokat, s mindezért díjat kap). Ez pedig lehetővé tenné Észtország számára, hogy új technológiákba és innovációkba fektessen az állami szektorban, az okoszerződésektől kezdve a mesterséges intelligencián át, modellként szolgálva más országok előtt a jelenlegi digitális korban. Mindezek mellett az alap egy jelentős részét egyfajta közösségi kockázati tőkebefektetésként használnák fel, így a pénz cégével az e-lakosok észt cégeket hozhatnának létre. Gyakorlatilag az egész lényege, hogy amennyire fejlődik Észtország, a befektetők ( e-lakosok) hasonló mértékben profitálnának tokenjeik után.
Persze ez egyelőre még csak egy ötlet, az első lépésként szolgáló, a projektet leíró White Paper is várat még magára, így ha meg is valósul az ICO, még jó néhány hónapot kell várunk, míg beszállhatunk Észtország fejlődésébe. Kovács Ádám
Wang Yueju véget vetne a gyógyszerészeti technológia területén kialakult monopóliumnak
Wang Yueju olyan biogyógyszerek gyártásával foglalkozik, amelyeket az átlagemberek is megengedhetnek maguknak, és az ország, a nép számára előnyös dolgok foglalkoztatják.
A tudós csupán egy hónappal ezelőtt tért haza Kínába az Egyesült Államokból. Wang lemondott az amerikai egyetemen betöltött örökös professzori állásáról, hogy hazatérhessen Kínába. Most lényegében a laboratóriumban él, és az általa irányított csapat a növényi bioreaktor technológiáját kutatja.
Célja, hogy jelentősen csökkentse egyes súlyos betegségek kezeléséhez szükséges gyógyszerek árát, sőt, az egész biogyógyszer-gyártást is meg szeretné reformálni.
A professzor elmondta, hogy ő és csapata azzal a céllal kutatja és fejleszti a legújabb bioreaktor-technológiát, hogy salátából tudjanak előállítani fehérjegyógyszereket.
A salátából előállított fehérjegyógyszerek biztonságosak és egyúttal környezetbarát termékek, amelyek ráadásul nagy ennyiségben termelhetők. A kutatás-fejlesztésnek köszönhetően már 4-7 napon belül kézbe vehető a termék. Wang reméli, hogy
…’ezzel a technológiával sikerül megtörni a biogyógyszerek nemzetközi piacán tapasztalható monopóliumot, és sikerül enyhíteni a gyógyszerek miatt a kormányra és a tömegekre nehezedő terheken.’
Törökországban eltávolítják az evolúció-elméletet a tankönyvekből, amit a nemzeti oktatási tanács vezetője azzal indokolt, hogy az elmélet túl bonyolult, ellentmondásos és nehezen érthető. A 2017-18-as tanévben a diákok már csak egyetemeken találkozhatnak ezzel a témával.
Alparslan Durmus, a nemzeti oktatási tanács vezetője azt mondta, “Az élet kezdete és evolúció” nevű fejezetet kiveszik az állami oktatásban használt biológiatankönyvekből, ezentúl csak a 18-19 éves diákok számára, egyetemen lesz elérhető tananyag ebben a témában.
“Tisztában vagyunk azzal, hogy diákjaink nem rendelkeznek a szükséges előfeltételekkel, és ha nem rendelkeznek a szükséges tudományos ismeretekkel, nem tudnak megérteni ilyen ellentmondásos elméleteket, melyeket emiatt ki kell hagynunk a tananyagból” – mondta.
Kritikusok szerint Erdogan és az AKP ezzel még inkább előtérbe helyezi iszlám-központú gondolatvilágát, és háttérbe szorítja a nyugati országok által elvárt világértelmezést. A török kormány korábban az alkoholfogyasztás háttérbe szorítását célzó intézkedéseket hozott – többek közt adóemeléseket -, melyeket szintén a konzervatív, iszlám-központú gondolkodás előtérbe kerülésének jeleként értékeltek.
Mehmet Balik, egy az intézkedést élesen kritizáló oktatási szakszervezet vezetője szerint azzal, hogy a kormány betiltja az evolúció-elmélet oktatását, és előírta, hogy minden iskola imaszobát kell működtessen, a szekularizmust és az oktatás tudományos alapjait számolja fel Törökországban.
">
