Anzix

Nem ritka, hogy egy templomban a hívek megtapsolják a mise végén a kórust, vagy a valamely évfordulóját ünneplő miséző papot. Helyes-e ezt tenni? Szabad-e egyáltalán ezt tenni? Az alábbiakban néhány eligazító idézetet közlünk ehhez.

A bevonulástól a kivonulásig tartó szent liturgia alatti tapsról ezt írta Joseph Ratzinger bíboros, a későbbi XVI. Benedek pápa, az "A liturgia szelleme" című 2000-ben megjelent könyvében:

Valahányszor taps tör ki a liturgián valami emberi teljesítmény miatt, az biztos jele annak, hogy a liturgia esszenciája teljesen eltűnt, és azt felváltotta egyfajta vallásos szórakozás. Az ilyen műsorszám hamar elillan - nem versenyezhet a szabadidős elfoglaltságok piacán, ami egyre inkább magába olvasztja a vallási parádék különböző formáit is.

A kérdésről az amerikai Catholic Answers oldal szakértő papja, Vincent Serpa atya is nyilatkozott, olvasói kérdésre válaszolva:

Illendő-e megtapsolni a kórust a mise után? Jóváhagyott gyakorlat ez?

Egyáltalán nem. Nagyonis helytelen, és a lelkipásztor felelőssége megbizonyosodni arról, hogy a hívő közösség megérti ezt. A kórus nem azért énekel, hogy bárkit is szórakoztasson. Azért énekelnek, hogy Istennek hódoljanak. Egy imádságot nem tapsolunk meg. Hanem imádkozzuk.

Még egyszer: erre nincs lehetőség. Bármi más helyen ez más kérdés lenne. De a liturgia az liturgia. Az az Isten imádása, amit megfelelő módon kell végezni, úgy, ahogy azt az Egyház megfelelőnek találja. Helyes dolog elismerést adni a kórusnak, de ezt a liturgián kívül kell megtenni. A taps a liturgia ideje alatt nem illendő dolog.

Vannak olyan alkalmak, amikor épp erre hívnak fel, mint például a papszentelési ceremónián, amikor arra kérik a híveket, hogy jelezzék, ha a jelöltet alkalmasnak találják a felszentelésre. Itt azonban nem erről van szó. Ez valami más. Nem tapsolsz a mise végén, csak mert jól érezted magad. Ez ugyanis nem erről szól.

Egy alkalommal Szent XXIII. János pápát egy Róma külvárosában álló templomban fogadták a hívek. Az örömteli fogadtatásra a szent pápa így reagált:

Nagyon örülök, hogy eljöttek. De az lenne a kérésem, hogy egy templomban ne kiabáljanak, ne tapsoljanak, és ne köszöntsék még a pápát sem. Mert 'templum Dei, templum Dei' ['Az Isten temploma az Isten temploma.'].

Szent X. Piusz pápa minderről tömören ennyit mondott:

Nem illendő, hogy egy szolgát megtapsoljanak az Ura házában.

(Forrás: ChurchPOP)

https://katolikusvalasz.blog.hu/2018/09/18/helyes-e_megtapsolni_valakit_egy_templomban

Az elmúlt években elég sok szó esett arról, hogy a Google a saját szája íze szerint szűri és alakítja a keresésekre adott találatokat. Háttérbe szorítva például az összeesküvés elméletnek vagy alternatív véleménynek minősített cikkeket, mindezt persze azzal az ürüggyel, hogy kiszűrje a hamis híreket. A probléma ezzel csupán annyi, hogy az igazság időnként, bizonyos témákban pedig elég gyakran, a kisebbségi véleményekben keresendő.

Mindehhez adjuk hozzá, hogy a kínai megrendelésre készülő új keresőmotor bizonyos témákat vagy oldalakat eleve tiltólistára tesz, így ezek meg sem jelennek a találatok között, ráadásul minden egyes keresést a felhasználó telefonszámához kapcsol és az állambiztonság számára visszakereshetővé tesz.

Az Intercept cikke szerint a Dragonfly néven futó keresőben olyan kifejezések is feketelistán lesznek, mint a „demokrácia”, az „emberi jogok”, a „békés tüntetés” vagy a „szólás szabadsága”, így a keresőóriás maga is hozzájárul majd az emberi jogok további sérüléséhez Kínában.

Képzeljük el, mennyire félhetnek az igazságtól a világ legnépesebb országában, ha ilyen komoly akadályokat igyekeznek gördíteni állampolgáraik és a szűretlen információk közé.

Hasonlóan komoly, bár lényegesen véresebb akadályokat próbáltak állítani a kínai nép és a nagybetűs Igazság közé. Próbálkozásaik látszólag sikerrel jártak. Olyannyira, hogy 1958-ban Mao felesége, Csiang Csing, kijelentette, hogy

„Kínában a kereszténység már csak a múzeumok történelmi részlegében lelhető fel. Meghalt és eltemettük.”

Csiang Csing tévedett. Bár erőfeszítései milliók életébe kerültek, az Igazságot kereső és megtaláló emberek száma minden képzeletet felülmúl Kínában, és bár megbízható adatok érthető módon nem állnak rendelkezésre, egyes becslések szerint kétszázezernél is több gyakorló keresztény lehet az országban.

Az Igazságot nem kell félteni. Megtalálja az utat. Sokszor úgy is, ha nem keressük, de ha mégis, akkor végképp semmi sem állíthatja meg. A Google és a kínai állam sem.


http://idokjelei.hu/2018/09/a-google-allami-cenzuraval-kiegeszitett-keresomotort-gyart-kinanak/

Egy a német püspöki konferencia megbízásából készített jelentés több ezer gyermekmolesztálási esetről számol be, amelyek a német katolikus egyházban történtek az elmúlt 70 évben. A jelentést az eredeti tervek szerint szeptember 25-én, a püspöki konferencia rendes őszi ülésén közölték volna, a dokumentum azonban szerdán kiszivárgott és megjelent az német médiában.

A Der Spiegel szerint a jelentés "3677, főként férfinemű kiskorúval" szemben elkövetett szexuális visszaélést tár fel, amelyek 1946 és 2014 között történtek a német katolikus egyházban. Ezek elkövetésével 1670 klerikust vádolnak. A jelentés készítői 27 egyházmegye összesen 38 000 szolgálattevőjével kapcsolatos dokumentáció átvizsgálásával jutottak erre az eredményre.

A Der Spiegel arról is beszámol, hogy a kutatók több esetben is úgy találták, hogy a visszaélésekkel kapcsolatos bizonyítékokat "megsemmisítették vagy manipulálták".

"Tisztában vagyunk a szexuális visszaélések kiterjedtségével, melyet a jelentés eredményei bizonyítanak. Lesújtó és szégyenletes számunkra." - nyilatkozta a jelentés napvilágra kerülése kapcsán szerdán Stephan Ackermann, Trier püspöke. Ackermann püspök a német püspöki konferencia kiskorúak védelméért és a szexuális visszaélési ügyek kivizsgálásáért felelős megbízottja. "A tanulmány elkészítését négy évvel ezelőtt hagytuk jóvá, mi püspökök pedig különösen is szembe kell, hogy nézzünk az eredményekkel. Ennek első lépése a fuldai nagygyűlésünk lesz." - tette hozzá.

Ackermann püspök ugyanakkor bírálta, hogy a jelentést valaki a sajtónak kiszivárogtatta. Mint fogalmazott: "Sajnálattal veszem, hogy a tanulmány, ami mostanáig titokban maradt, és ami négy év kutatásának eredménye 'A német püspöki konferencia illetékességi területén szolgáló katolikus papok, diakónusok, és férfi szerzetesek által kiskorúak ellen elkövetett szexuális visszaélések' témájában, ma publikálásra került."

A tanulmány felelőtlen korai leközlése különösen a szexuális visszaélésekben érintettekre tekintettel súlyos csapás. Még elkeserítőbb ez amiatt, hogy mostanáig még a német püspöki konferencia tagjai sem ismerték a teljes tanulmányt.

- nyilatkozta Ackermann püspök.

https://katolikusvalasz.blog.hu/2018/09/13/tobb_ezer_szexualis_visszaelest_jelento_dokumentumot_szivarogtattak_ki_a_nemet_egyhazbol

A szabadkőművesség egyik célja az volt, hogy a női ruházkodásban mindennemű szemérmet és mindennemű illemet kiirtsanak, hogy ezzel a nép körében a vallást megfosszák gyökereitől. Erről ír az US-amerikai Colleen Hammond – egykori modell és színésznő, aki katolikus vallásra tért – „Dressing with Dignity” (Öltözködés méltósággal) című 2005-ben megjelent könyvében.
Hammond, aki négy gyermek anyja, állításának igazolására többek között az International Review on Freemasony nevű szabadkőműves újság egy 1928-ban megjelent kiadásából idéz: „A vallás nem fél a kardcsapásoktól; de a bomlasztás ütései alatt kialszik. Használjunk fel ilyen területeket ürügyül, mint a sport, a higiénia, az egészség. Szükség van a korrumpálásra, hogy elérjük, hogy fiataljaink gyakorolják a meztelenséget.” … „Hogy megelőzzük a heves ellenreakciókat, módszeresen kell eljárnunk: a könyök szabaddá tételével kel elkezdeni, aztán a térddel folytatni, utána a teljesen csupasz lábakkal és karokkal, végül a felsőtesten a vállaknál elkezdeni és onnan folytatni.” (53. oldal)
[Hogy mindez mennyire így történt, arról ma már a nap minden percében meg lehet győződni. a) Kíváncsi vagyok, hányan vannak a mostani új-konzervatívok közül olyanok, akik felkapták a fejüket, és tiltakoztak, amikor bevezették, hogy a kifejezetten férfisportágakat nők is űzhetik. Számomra az, aki megnéz egy ilyen női viadalt – például, és ezek nem is a legdurvábbak: női foci-, vízilabda meccset –, az már maga is híve a gender ideológiának, mégha nem is hajlandó ezt tudomásul venni: ő ekkor már nem más, mint olyan valaki, aki a sátánista szabadkőművesek által rá kiosztott feladatot kiválóan teljesíti. – b) Minél gyakrabban jelentgetik a nők, hogy őket férfiak inzultálták, mert például valaki véletlenül rátette kezét a karjukra, annál több félmeztelenül, prostituáltaknak való ruházatban megjelenő hölgyike látható mindenütt, az utcán, a középületekben és a média egész területén. – c) És ma már jóformán nincs olyan magát „katolikusnak” nevező intézmény, fórum, amelyik ne szerepeltetne soraiban illetlenül, pogány módon öltözött „tanúságtevő” nőket.]

A Hammond által idézett szabadkőműves lap megjelenése előtt fél évszázaddal a szabadkőművesek stratégiája már ugyanígy hangzott. XVI. Gergely pápa (1831-1846) pontifikátusa alatt az Egyházi Állam rendőrsége lefoglalta a carbonari titkos társaság tagjainak levelezését és egyéb dokumentumait. Ezekben az állt, hogy a hatalom megszerzéséhez először az emberek erkölcsét kell aláásni és megrohasztani.
A pápa kívánságára néhány dokumentumot nyilvánosságra hoztak, hogy az emberek betekintést nyerhessenek e titkos társaságok ideáiba és terveibe: „Úgy döntöttünk, hogy nem akarunk többé keresztényeket; kerüljük tehát el, hogy vértanúkat hozzunk létre: ehelyett terjesszük el a nép körében a bűnöket. A legfontosabb, hogy a férfit izoláljuk el a családjától, és oltsuk belé egy szabad, kötelezettségektől és családtól mentes élet utáni vágyat.”

Angela Pellicciari, katolikus értelmiségi és a 19. századi egyház- és idea-történelem szakértőnője, a következő kérdést tette fel egyik munkájában: „Miért támogatja a szabadkőművesség az erkölcs felbomlását a társadalomban?” Válaszként két érdekes megnyilatkozásra hívta fel a figyelmet. Az első a Civilta Cattolica olasz jezsuita újságé, a második XIII. Leó pápáé.
A Civilta Cattolica újság egy 1852-ben [!] megjelent cikkében foglalkozott ezzel a kérdéssel. „A titkos társaságok alapvetően vallásellenesek és antiszociálisok. Még az olyan szent kötelékek felbontását is követelik, mint amilyenek az embereket egymással összekötik, az Egyházban, a társadalomban, a családban, hogy ezáltal az emberiséget egy új alakzatban totális alávetettségben újra teremtsék, amiben az állam a minden, és az állam pedig a titkos társaság vezetői.”

XIII. Leó pápa az 1884-ben megjelent Humanum Genus enciklikában, melyben a szabadkőművesség természetét leplezte le – ami abban az időben az új Olaszország politikai és társadalmi életét egészen a pápa ajtajáig uralta –, a szabadkőművesség fő fegyverének a fegyelmezetlenség támogatását nevezte meg.
[XIII. Leó bíboros-államtitkára, Rampolla is szabadkőműves volt; lásd vele kapcsolatban a honlap következő cikkeit:
Egy „pápajelölt” – és új „boldog” – portréja: Johann Baptist Montini,
Az Egyháznak tévedhetetlen tanításával ellentétes gyakorlata]

XIII. Leó pápa ezen enciklikájában megfogalmazott véleménye szerint a szabadkőművesség csak akkor tud korlátlanul uralkodni, ha sikerül neki „kifinomult kieszelt fortéllyal az elpuhult és kéjelgő testnek tápot nyújtva gyönyörérzékének hízelegni, hogy annál könnyebben elaltassák az elcsábított erényt. … Miután pedig álnok és csalárd embereknek senki sem szokott oly szolgailag engedelmeskedni, mint azok, kik a szenvedély uralma alatt egészen elfajultak s szellemileg megtörtek, olyanok sem hiányoztak a szabadkőművesek táborából, kik nyíltan hirdették, miszerint minden módon arra kell törekedni, hogy a néptömeg tervszerűen a bűnök korlátlan szabadsága által kielégíttessék, hogy ezáltal bármilyen gonosztettekre eszközül szabadon fölhasználhassák.”

(forrás: www.katholisches.info – 2018. augusztus 29.)
http://www.katolikus-honlap.hu/1801/erkolcs.htm

Kedves Engesztelő Testvéreink!

Az 1940‐es évek eleje óta világossá vált számunkra, magyarok számára, hogy milyen kiemelt helyet szántak nekünk az égiek az engesztelés terén. Bár az elmúlt nyolcvan év során nemzetünk elkötelezettjei négy alkalommal tettek kísérletet arra, hogy az engesztelés – égiek által kért – fizikai manifesztációja, a Szent Anna‐réten felépítendő templom, megvalósulhasson, sajnos a mai napig adósok vagyunk ezzel. Olyan egyházi kiválóságok támogatták a kápolna felépülésének ügyét, mint Mindszenty József és Serédi Jusztinian érsekek, Pétery József, Shvoy Lajos püspökök.

Tudjuk, egy templom, egy kápolna felépítése a helyi főpásztor illetékességi körébe tartozik, de ebben papok, világi hívek is szerepet kell, hogy vállaljanak, ahogyan mindig is vállaltak. Sőt a kezdeményezés a legtöbb esetben minden felépült templom vagy kápolna esetében gyakran éppen tőlük indult ki. Sok templom, kápolna kifejezett égi kérésre épült, égi jelek, csodák, imameghallgatások után adta az egyház hozzájárulását kezdetben többnyire egy kis kápolna, majd később nagyobb templomok építéséhez. A világ legnagyobb zarándokhelyein, mint Guadalupe, Lourdes, Fatima így épültek a templomok, kápolnák, bazilikák. A Szent Anna‐réten már kétszer is megtörtént az alapkőletétel. A felépülést azonban olyan világtörténelmi események akadályozták , mint a második világháború, és a kommunista hatalomátvétel. A Mindszenty bíboros úr által elindított engesztelő mozgalmat a kommunista hatalomátvétel sem tudta teljesen letörni. Őt, miután letette a Szent Anna‐réten a kápolna alapkövét, hamarosan letartóztatták és elkezdődött hosszas kálváriája. Számos engesztelő imacsoport alakult, amelyek templomokban, kápolnákban, vagy magánházaknál tartva ima alkalmaikat, tovább őrizték az engesztelés lángját. Isten szolgája, Mindszenty József bíboros úr mellett a stigmatizált Galgóczi Erzsébet, Mária Natália nővér, Erzsébet asszony, akin keresztül a szeretetláng üzeneteket kaptuk, Regőczi István atya az engesztelésnek mind‐mind sokak által ismert egyéniségei. Személyük, imádságos engesztelő életük példája sok emberre hatással vannak mind napjainkig. Közülük remélhetőleg Mindszenty bíboros urat hamarosan az engesztelés égi pártfogói között tisztelhetjük, hiszen boldoggá avatásának az ügye jelentőset lépett előre. Így bátran remélhetjük, hogy hamarosan felépülhet az a kápolna is, aminek alapkövét ő maga rakta le.

Bár egy kápolna vagy templom felépítése elsősorban a helyi közösség ügye, de ennek a szóban forgó kápolnának nemcsak helyben vannak hívei, hanem sokan, szerte az országban, sőt külföldön is, és nem csak a magyar származásúak között. A második vatikáni zsinat különösen kiemelte a laikusok szerepét, a hívek általános papságát. Laikus hívők egy csoportja papokkal, szerzetesekkel együtt az engesztelés lelkiségétől indíttatva a Szent Anna‐réten a kápolna felépítését segítendő 2011‐ben létrehozott két egymást is támogató civil szervezetet: egy egyesületet és egy alapítványt, amelyek bár nem az egyházi kánonok szerint lettek alapítva, de teljes egységben és engedelmességben kívántak és kívánnak működni a katolikus egyházzal. Az alapítvány kuratóriumában és ellenőrző bizottságában egy domonkos‐rendi, egy piarista és egy pálos szerzetes is aktív szerepet vállalt. A pálos atya időközben elhalálozott, a domonkos atya a Szeretetláng mozgalom vezetésében vállalt aktív szerepet. A piarista atya pedig, miután a pártpolitikai ellentétek megjelentek mind az alapítványban, mind a mozgalomban, lemondott tisztségéről, mivel túlságosan politikai síkra terelődtek az események, és a nyílt politizálás, politikai csatározás nem egyeztethető össze egy pap szerepével. Az egyesület székhelye Komlóska. Az alapítvány székhelye időközben változott, a kuratórium létszámában, és személyeiben is változások történtek időközben és az alapítvány neve is megváltozott. Ezeket a változtatásokat mostanra sikerült hivata losan is bejegyeztetni. Az alapítvány eredeti neve a Világ Királynője Engesztelő Mozgalomért Alapítvány volt. Új neve a Világ Királynője Engesztelő Kápolnáért Alapítvány lett. Az újjáalakult Alapítvány a korábbi öt fős kuratórium helyett immár három fővel működik tovább, és bár a piarista Bocsa József atya, aki korábban az ellenőrző bizottság tagja volt, immár nem vállalt pozíciót a szervezetben , bízunk abban – megköszönve eddigi munkáját és lelki vezetését –, hogy támogatását, iránymutatását a jövőben is élvezni fogjuk. Megújult erővel és lelkesedéssel képviseljük továbbra is Mindszenty József hercegprímás szellemi hagyatékának az engesztelés folytatására, és a kápolna felépítésére vonatkozó szándékát.

A Világ Királynője Engesztelő Kápolnáért Alapítvány tehát újjászületett, hogy mindannyiunk közös céljának elérését előmozdítsa. Abban soha nem volt vita az Alapítványunk, a Lovagrend vagy a Világ Királynője Engesztelő Mozgalom között, hogy a kápolna megléte létszükséglet a nemzetünk és minden egyes hívő testvérünk szempontjából. Alapítványunk elsődleges célja éppen ezért az engesztelő kápolna felépítése, azonban amíg erre az Egyház részéről hozzájárulást nem kapunk, addig betartva Bíboros úr kérését, erre adománygyűjtést nem szervezünk. Emellett azonban számos más területen is tevékenykedünk – az elsődleges célunkat nem szem elől tévesztve –, például Mindszenty József bíboros szellemi hagyatékának ápolása, az általa 1946‐ban életre hívott Világ Királynője magyar engesztelő mozgalom újjászervezésében való közreműködés , vagy a hitvédelem a katolikus vallás gyakorlásának sajátos eszközeivel, továbbá hazai nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatban közös kulturális értékeink, hagyományaink (pl.: Mária tisztelet) ápolása.

Hiszünk abban, hogy a Világ Királynője Engesztelő Kápolna a Szent Anna‐réten fel fog épülni, és célja meg fog valósulni. A Regőczi István atya által kialakított Kútvölgyi Engesztelő kápolna is ezt a célt szolgálja, István atya is mindvégig bízott a Szent Anna‐réti kápolna felépülésében, elég, ha csak arra gondolunk, hogy nem lehet véletlen, hogy a szentély két oldalán a Világ Győzelmes Királynőjének üvegmozaikból kirakott képeit Natália nővér látomásai alapján készítették el. A két helyszín erősítheti az egységben végzett engesztelésünket, hiszen a Lovagrend által meghirdetett Kútvölgyi Kápolnában végzett engeszteléseknek is ugyanaz a célja: nemzetünk történelmi adósságának megvalósítása, a Világ Győzelmes Királynője Engesztelő Kápolna felépítése.

Amikor a Roncalli-Montini-zsinat végrehajtotta a liturgikus-rubrikás „tarvágást”, akkor ezt azért sikerült megtenniük, mert ez a lépés az addig elvégzett „egyelésekkel” már elő volt készítve. Ilyen előkészítés volt az az 1960-ban elrendelt újítás, mely Nagyboldogasszony oktáváját eltörölte a breviáriumban. [Tudtommal az 1962-es misszáléból, amit az új-konzervatívok Lefebvre után használnak, már minden vigíliát – Nagyszombat és december 24-i vigília kivételével – és nyolcadot töröltek.]

Miért volt ez rossz döntés?

Mert ennek a reformnak újfent a breviárium lett az áldozata, aminek pedig az lenne a feladata, hogy a szerzeteseket táplálja. A nyolcad alatt ugyanis a zsolozsmában a második nocturnus olvasmányai a vonatkozó ünnep teológiai tartalmát mélyítik el. Honnan lehetne különben egy ünnep mélységeit felfogni, ha nem annak tartalmát nem meditálják át?
Ezen kívül az ilyen rubrika-reform mindig szakítást jelent a múlttal, mert ettől kezdve másképp imádkoznak, mint az előző generációk, következésképpen kevesebbet is tudnak, mint azok.

Ars orandi – ars credendi, „az imádkozásban való jártasság egyenlő a hitben való jártassággal, miközben az ars orandi elsősorban ars legendi – azaz „jártasság az olvasásban”, hiszen a zsolozsma imáit olvassák a szerzetesek.

[Szerk. megj.: „…a liturgikus-rubrikás tarvágást … azért sikerült megtenniük, mert ez az addig elvégzett egyelésekkel már elő volt készítve” – ez tartalmilag ugyanazt jelenti, mint ez a profán megjegyzés a nemrég feltett cikkben: „Bergoglio és csapata azt próbálja ki, hogy mit tudnak még lenyomni a konzervatívok torkán.” Vagyis a rombolás taktikája évtizedek (évszázadok?) óta nem változott: először aprónak tűnő változtatgatások, aztán egyre merészebbek, végül az egész „tarvágása”.
E folyamatban Bergoglio a napokban egy különösen nagy lépést fog megtenni: Ha létezik ebben a pillanatban ország a világon, ahova egy valóban katolikus főpap a lábát nem tehetné be hivatalosan, ahol egy katolikus „világcsalád-találkozót” tilos lenne megtartani (ha egyáltalán szükség van ilyen „fesztiválokra”?), akkor az a mai Írország. Ami valamikor Európa legkatolikusabb országának számított, és amelynek most egy homoszexuális „házasságban” élő miniszterelnöke van, és ahol a nép éppen most szavazta meg az abortusz engedélyezését. Nos, Bergoglio és tsa. itt fogják ünnepelve eltölteni a következő hetet, benne Nagyboldogasszony nyolcadát, ráadásul úgy, hogy a szodomista miniszterelnök bejelentette, hogy a látogatást arra fogja felhasználni, hogy elérje Bergoglionál, hogy törölje a bűnök listájáról a homoszexualitást (miután az égbekiáltó bűnök közül már 1960-ban törölték), és ahol az egész rendezvény e cél szolgálatába lett állítva, a megfelelő előadók, résztvevők kiválasztásával. Aki kíváncsi arra, hogy az ilyenek hogyan néznek ki, azok itt megtekinthetik: https://www.katholisches.info/2018/08/homophile-manoever-in-der-kirche/ és más weboldalakon is. A leges-legnagyobb tragédia az egészben, hogy még ez sem elég az új-konzervatívoknak, tradicionalistáknak, magukat a hit bajnokainak kikiáltóknak ahhoz, hogy végre elhagyják ezt a sátáni testületet! Persze ezzel maguk is bűnrészesekké válnak, akiket ezért addig, amíg meg nem szakítják kapcsolatukat ezzel a sátáni szervezettel, nem lehet felmenteni.]

(forrás: https://traditionundglauben.wordpress.com/ – 2018. augusztus 16.)
http://www.katolikus-honlap.hu/1801/irreverz2.htm

Pogány szimbólumok hamispróféta liturgikus miseruháin

Hamispróféta miseruhái a közelgő családok világtalálkozójára egy tripla spirállal lettek díszítve.

Damian McNeice, az eseményen történő szertartások vezetője megerősítette a WorldMeeting2018.ie oldalon, hogy a szimbólumokat "kelta hatás ihlette meg". Efféle spirálok több ősi kövön és emlékművön megtalálhatók Írország történelmében.

McNeice azt állítja, hogy ezek a kereszténység előtti szimbólumok a szentháromságot képviselik.

Hamispróféta miséjére 4.000 cibóriumot és 200 kelyhet készítettek.

https://gloria.tv/article/fUGX94jduCG663CHxQaFEZdmB