A 2008/2009-es pénzügyi válság alapozta meg a Bitcoin létjogosultságát. A nagyfokú pénznyomtatás ellenszereként megteremtődött az igény egy országoktól és a központosított pénzügyi rendszertől független digitális fizető és értéktároló eszközre. Satoshi Nakamoto korszakalkotó találmányát 2009.01.04.-én tette közzé az interneten. A blokklánc technológia az elmúlt 8 évben bizonyította, hogy képes alapul szolgálni egy stabil fizetési rendszernek.

A bitcoin és vele a blokklánc feltalálásával a pénz története egy új fejezethez érkezett.

Az emberek a készpénzhez hasonlóan közvetlenül birtokosai lehetnek a pénzüknek, és kényelmesen használhatják azt fizetésre. A pénzük nem függ semmilyen kibocsátó államtól, a pénzmennyiség előre meghatározott módon nő, így nem kell félni a hirtelen elinflálástól. Hihetetlenül hangzik, de a blokkláncnak nincs egy központi nyilvántartása, hanem minden tranzakció, minden számla adata számos helyen le van tárolva, blokkokba van tömörítve. Az egymást követő blokkok láncolatot alkotnak és a csomópontok az egész blokkláncot őrzik. Minden felhasználó saját maga is letöltheti a teljes blokkláncot és így ő maga is lehet olyan csomópont, amely folyamatosan kapja a blokkokat és a bele tömörített utólag nem manipulálható fizetési tranzakciós adatokat.

A bitcoint és a blokklánc technológián alapuló eszközöket összefoglalóan virtuális devizáknak, kriptodevizáknak vagy kriptoeszközöknek nevezzük

A blokklánc technológia perspektívái

A blokklánc sokkal többre képes, mint csupán a fizetési forgalom bonyolítására. Az Ethereum a legismertebb olyan kriptodeviza amivel már nemcsak fizetni lehet, hanem az ethereum „világ szerver” segítségével nyilvántartásokat lehet tárolni, „okos” szerződéseket lehet kötni, amely vállalatok, magánszemélyek vagy akár államok számára is rendkívül hasznosak lehetnek. Az Ethereum Szövetségbe a világ számos vezető nagyvállalata, és már néhány állam is belépett.

Véleményünk szerint a blokklánc, mint technológia nemcsak az egész pénzügyi rendszert fogja megváltoztatni, olcsóbbá és gyorsabbá tenni, hanem úton vagyunk az értékek internete, vagy amint emlegetni szokták, az internet 2.0 felé. A blokkláncban nemcsak fizetési, hanem egyéb értékes adatokat is lehet tárolni például az internetböngészési adatainkat. Ezek az adatok tették a google-t a világ egyik legnagyobb vállalatává. Már programozzák azokat a blokklánc alapú megoldásokat, amivel ismét birtokba vehetjük a saját adatainkat, sőt közvetlenül mi is kaphatunk majd pénzt a reklámozóktól azért, hogy a figyelmünket rájuk fordítjuk! A jogi és a biztosítási szakma is hatalmas átalakulás előtt áll. Megjelentek az első blokklánc alapú, „okos” biztosítási szerződések, amelyek bizonyos események bekövetkeztekor automatikusan eljuttatják a kártérítési összeget az ügyfélnek.

A blokklánc alapú megoldások továbbá arra is alkalmasak, hogy platformot biztosítsanak a kapitalizmus történetében teljesen újszerű és korszakalkotó üzleti modell megvalósítására. Az okos szerződésen alapuló vállalkozások a tokenek segítségével képesek egybegyúrni a tokenpénz és a tulajdonosi részesedés ösztönző erejét. Az ICO-k (Initial Coin Offering) folyamán a tervezett vállalkozást megvalósító csapat (programozók, vállalkozók, marketing és egyéb szakemberek) tokeneket bocsátanak ki. A tokenek egy meghatározott részét visszatartják maguknak, a többi részét pedig megkapják a tokeneket jegyző befektetők. A tokeneket a vállalkozás által megvalósítandó szolgáltatás igénybevételére lehet használni, de a tokenekkel már azonnal lehet kereskedni a kriptotőzsdéken. Így a token kibocsátó vállalkozásba a legkoraibb szakaszban lehet befektetni és mégis elég likvid marad a befektetés. Minden résztvevő (fejlesztők, menedzsment, befektetők) abban érdekeltek, hogy minél kényelmesebben lehessen a szolgáltatás kifizetésére használni a tokeneket ill. hogy a tokenek árfolyama emelkedjen. Ez az egyszerűség és az érdekközösség a hajtóereje ezen új típusú startup vállalkozásoknak.

A 2017-es év tavasza igazi áttörést hozott az ICO-k vonatkozásában. Számos igéretes vállalkozás gyűjtött token kibocsátással komoly tőkét, hogy az új technológia segítségével „a közvetítők kihagyásával” versenyre keljen a jelenkor nagyágyúival. Mivel a tokenekért jellemzően ethereum devizával lehet fizetni, az ether árfolyama fél év alatt megharmincszorozódott. A semmiből kinövő esetenként többszáz millió dolláros, digitális vállalkozások a hatóságok figyelmét is felkeltették. A jogalkotás és a szabályozás igyekszik lépést tartani a fejleményekkel. És természetesen már a csalók is megjelentek, akik „felfújt” sztorikkal igyekeznek ethereumot vagy bitcoint kapni a teljesen értéktelen tokenjeikért.

Az ICO-val létrejövő vállalatok által kibocsátott másodlagos kriptodevizákat leginkább virtuális eszközöknek, kriptoeszközöknek (digital asset) szokták nevezni és ugyanúgy a kriptotőzsdéken kereskedik őket, mint a kriptodevizákat.

A coinmarketcap.com oldalon mintegy 1000 féle kriptodeviza és kriptoeszköz árfolyamát ill. piaci kapitalizációját (a forgalomban lévő coin darabszám szorozva az aktuális árfolyammal) közlik. Nagyon sok kriptodeviza csak egyfajta bitcoin klón, de vannak olyan kriptodevizák amelyek valóban új tulajdonságokkal rendelkeznek. Például a Monero, Zcash, Dash kriptodevizákkal teljesen anonim módon lehet átutalást végrehajtani, míg a Ripple a bankrendszerrel együttműködve kívánja a Swift átutalási rendszert olcsóbb és gyorsabb technikával kiváltani. A ripple abban is különbözik a többi kriptodevizától, hogy „nulláról” kezdték programozni és nem pedig a bitcoin származéka. A Litcoin viszont felvállaltan a bitcoin „kistestvére”, a „digitális ezüst”, amelyen tesztelni szokták a bitcoinra váró új fejlesztéseket. Az ethereum is kapott kihívókat a „kínai ethereum”-nak is nevezett Neo személyében, valamint az ethereum csapatból kivált fejlesztők által programozott Aeternity kriptodevizával, de hamarosan a litcoin, majd a bitcoin is képes lesz „okos” szerződéseken alapuló mikrofizetésekre.

Kriptotőzsdék

A kriptotőzsdéken bitcoinnal és más kriptodevizákkal valamint digitális eszközökkel, tokenekkel kereskednek. Az árjegyzés leggyakrabban a bitcoinnal szemben történik, ezért a bitcoint digitális „tartalékvalutának”, az összes többi kriptoeszközt, pedig altcoin-nak nevezik. 2016-ban a tőzsdeforgalomnak a 90%-át a bitcoin tette ki, 2017 közepére viszont az altcoinok előretörésével a bitcoin dominanciája lecsökkent 50% alá. A tőzsdék közül némelyek valóban tőzsdeként működnek, megszerzik a szabályozó hatóságok engedélyét, törekednek a nyilvánosságra és a transzparenciára valamint betartják a pénzmosási előírásokat. Más „tőzsdék” viszont rejtőzködve, szinte illegálisan működnek és sok botrány is volt, melynek során a „tőzsde” tulajdonosai gyakorlatilag a saját tárcáikba átutalták a befektetők coinjait és arra hivatkoztak, hogy meghekkelték őket. Hosszú távon a rendszer kifehéredése mindenkinek kedvez és a forgalom felfutásával „tisztán” is igen jó pénzt keresnek a kriptotőzsdék tulajdonosai.

Biztonság

A kriptodevizák biztonságos tárolása nagy odafigyelést igényel. A tőzsdék igyekeznek minél több coint a hálózatról leválasztott biztonságos offline tárcákban un. „cold wallet”-ekben tárolni, a napi likviditásban résztvevő kriptókat pedig azonnal elérhető, internetes összeköttetésben álló tárcákban un. „hot wallet”-okban kell tárolniuk, amelyeket viszont támadhatnak a hekkerek. Megjelentek már az online tárca szolgáltatók, sőt a kriptó trezorok is, és virágzik a hardver walletek piaca, amelyek pendriveszerű hardver eszközök, amiken bitcoint és bizonyos altcoinokat is lehet tárolni. Az ethereum alapon kibocsátott tokenekre létrejött egy szabvány, hogy azonos módon legyenek kezelhetőek. Még mindig nagyon népszerű a saját számítógépen futtatott bitcoin core tárca, amelyhez a teljes bitcoin blokkláncot le kell tölteni. Ez viszont a nagy tárhely méret és szinkronizációs idő miatt egyre kényelmetlenebb.

A szemünk előtt bontakozik ki tehát egy blokklánc alapú technológiai és kulturális forradalom és coin evolúció. De még évekbe fog telni, amíg azokat az egyszerű megoldásokat kifejlesztik, hogy a mindennapi ember is kényelmesen tudja használni ezeket az új technikákat. Hiába fejlődött sokat a bitcoin vagy az ethereum, még mindig elég kényelmetlen egy bitcoin tárca használata, vagy pedig programozási ismereteket követel egy okos szerződés rögzítése. Szokás szerint a spekulánsok ébredtek leghamarabb, és a 2017-es év tavasza meghozta az igazi „áttörés” pillanatot. Az év eleji coinmarket kapitalizáció 10 milliárd dolláros értékről 2017 nyarára 170 milliárd dolláros csúcsra ugrott.

A kriptodevizák piaca egy színes, néha „vadnyugati” stílusú a semmiből feltörő új világ, hatalmas hozamokkal és rendkívüli árfolyam ingadozással. Mindeközben a régi pénzügyi rendszer a magas adósságállomány és az emiatt mesterségesen alacsonyra leszorított kamatok és gyakran negatív hozamok miatt szenved.

Meg tudja e akadályozni a régi, hogy győzzön az új, vagy pedig a vitathatatlan előnyöket kihasználva inkább a saját megújítására fogja használni?

Mi arra szavazunk, hogy a több tízezer programozó, jogász, közgazdász, startup cég, akik ezen munkálkodnak, sikerre fogják vinni az újat és meg fogják újítani a régit. A coin evolúció előre fog törni és a 2017 májusában látott árfolyam emelkedés csak az előszele annak, ami most következik. Miért ne érhetné el ez a piac a „csak” 100-200 milliárd dollár kapitalizáció helyett pl. az amerikai kötvénypiac 10%-át, vagy a hagyományos részvénypiacok 5%-át, vagy a nemesfémek értékének a felét? Ez mind-mind többezer milliárd dollárra értékelné be a jelenleg százmilliárd dollár körül értékelt kriptodeviza piacot. Ha egy fél évtized alatt zajlik le a feltételezett folyamat és épülnek be a mindennapi életünkbe a kriptodevizák és kriptoeszközök akkor a kockázatok ellenére is, hatalmas hozampotenciál van benne.

https://cointresor.hu/