Mi a krisztustudatosság?

A New Age filozófia szerint Krisztus nem más, mint egy belső tudatosság, illetve isteni lét, ami minden ember számára elérhető. Követői szerint mi magunk vagyunk Krisztus és az ember igazi természete az Istennel való egyesülés. Másképp fogalmazva, Krisztus természetét vesszük magunkra énünk legtisztább, puszta valójában. A krisztustudatosság lényege, hogy az ember ráébred, hogy Krisztushoz hasonlóan egy Istennel, illetve, hogy ebből kifolyólag tulajdonképpen Jézus is úgy vált Krisztussá, hogy rájött erre. Arra, hogy legbelső valójában Ő Isten. Következésképpen mindenki Isten, csak nem mindenki jött még rá erre.

A Biblia tanítása

A New Age filozófia azért annyira megtévesztő, mert nagyon hasonlít az igazságra. A Krisztustudatosság igaz elemekből építkezik, de Jézus tanításaitól eltérő alapokon. Éppen ezért sok New Age követő véli, hogy Pál apostol is a miszticizmus követője volt és tulajdonképpen a Krisztustudatosságot próbálta elterjeszteni. Aki nem ismeri tanításainak teljességét, valóban könnyen erre a következtetésre juthat, így fontos megvizsgálni, hogy mit tanított Pál pontosan.

A korinthusi gyülekezethez írt első levelében azt mondja, hogy „Bennünk pedig Krisztus értelme van”1, máshol pedig, hogy el kell jutnunk „a Krisztus teljességét elérő nagykorúságra”2, illetve, hogy „Krisztusban teljesedtünk be”3, vagyis egy olyan állapotba jutunk, amikor isteni természetünk már teljes.

Nemcsak Pál, de Péter és János is beszélt hasonlókról, vagyis nem Pál sajátos értelmezésével állunk szemben, hanem egy alapvető keresztény tanítással. János azt mondja, hogy „mi is ugyanúgy vagyunk ebben a világban, ahogyan ő (Jézus)”4. Pál még azt is hozzáteszi, hogy el kell változnunk az elménk megújításával5, vagyis fel kell ismernünk Istennek csodálatos, Jézus által tanított igazságait.

Ezeket a részleteket kiragadva az ember könnyen arra a következtetésre juthat, hogy nincs különbség az eredeti keresztény tanítások és a New Age filozófia között. Az eltérés mégis jelentős, mert magát az alapot érinti. A New Age azt tanítja, hogy az isteni természet veleszületett tulajdonság, Jézus ezzel szemben azt mondta, hogy ezt a természetet Isten adja az Őt keresőknek.

Pál egyértelművé teszi, hogy nem mindenki „van Krisztusban”.

Azt írja: „HA valaki Krisztusban van, új teremtés az”6, illetve elmagyarázza, hogy emberi természetünk egykor, Jézus megismerése és elfogadása előtt, ellenségben állt Isten természetével, és ezt csak Fiának halála árán lehetett feloldani.

„Amikor még ellenségei voltunk, Isten békét kötött velünk a saját Fia halála árán.”7

Megbékélni vagy békét kötni az egykor elveszett baráti viszony helyreállítását jelenti. Az édeni bukás óta ez nem eredendő része az emberi természetnek, de Jézus halála elvégezte a helyreállítást, ami által Isten új szerződést, új szövetséget ajánlott nekünk, amit Jézus vérével írt alá. Egy szövetség azonban két fél között jön létre. Isten előre aláírta Nevét, a szövetség azonban akkor lép életbe a saját életünkben, ha mi is elfogadjuk, aláírjuk azt.

Hasonló leszek a Magasságoshoz

Fizikai világunk a metafizikai valóság kifejeződése. Ezt nem mindenki tudja elfogadni, pedig igenis létezik jó és rossz, világosság és sötétség, a kettő pedig harcban áll egymással. Érdekes módon lassan a tudomány is kezdi felfogni ezt a valóságot. Nemrég például az orvostudomány felfedezte, hogy az egészséges sejtek tele vannak világossággal, a rákos sejteket viszont a sötétség uralja.

Ézsaiás próféta látomást kapott Luciferről, illetve arról, hogy mi okozta bukását.

„Hasonló leszek a Magasságoshoz…”8

Sátán nem gyűlöli Isten tulajdonságait. Irigyli őket. Nem tudja elfogadni, hogy saját természetét és képességeit is Istentől kapta. Azt gondolta, hogy Istenhez hasonlóvá válhat Isten nélkül. Én már most Isten vagyok. Nincs szükségem semmire Istentől. Valahogy így okoskodhatott.

A metafizikai világ – a világosság és a sötétség egyaránt – megpróbálja befolyásolni fizikai világunkat az embereken keresztül, hogy saját tulajdonságait tükrözzük. Isten és Sátán egyaránt hirdetik gondolataikat, de rajtunk múlik, hogy melyiket fogadjuk el.

Két alapvető vélekedés létezik:

Az egyik szerint az isteni természet már eleve bennünk van. Mindenki olyan, mint Isten, ami azt jelenti, hogy az ember nem ismeri el, hogy egy felette álló hatalom határozza meg, hogy mi jó és mi nem és akkor is minden rendben lesz, ha nem követjük a „helyes utat”.

A másik szerint az isteni természet akkor válik a részünkké, ha tudatosan ezt választjuk, de ettől nem válunk Istenné. Ha Istentől eltérő utat választunk, az azt jelenti, hogy elvágjuk magunkat az ÉLETTŐL.

Hála Istennek, minden ember szabad akarattal rendelkezik, így mindenkinek hatalmában áll meggondolnia magát és a másik út mellett dönteni.

Azért fontos ezeket a dolgokat tisztázni, mert az „én is Isten vagyok és eleve olyan vagyok, mint Krisztus” ideológia nem magától született és nem a semmiből tűnik fel egyes emberek gondolataiban, hanem egy nagyon határozott és nem jó forrásból érkezik.

Dehogy haltok meg!

A New Age mozgalmat átható másik fontos ideológia a relativizmus, vagyis, hogy mindenki saját maga határozza meg, hogy mi igaz és mi nem, és bármilyen magunk választotta ösvényt járhatjuk, úgyis minden rendben lesz. Ádám és Éva története minden nap számtalanszor megismétlődik. Tömegek dőlnek be ugyanannak a trükknek rendszeresen.

Azt valószínűleg mindenki látja, hogy szabad akarattal rendelkezünk, hiszen megvan a választási lehetőségünk, ha pedig választhatunk, akkor az akaratunk is szabad. Isten egy fát adott nekünk, amiről saját döntésünk szerint ehetünk vagy sem. Isten elénk tárt egy utat, amitől szabadon eltérhetünk, ha úgy döntünk, ugyanakkor azt is elmondta, hogy amennyiben ezt tesszük, elvágjuk magunkat az élet forrásától. Nem azért, mert Isten egy diktátor és szándékosan meg akarja nehezíteni az életünket, hanem azért, mert Isten egyenlő az élettel. Az Ő lényén kívül nincs élet. Az életen kívül nincs élet. Az életen kívül csakis halál van. Nincs harmadik opció.

A képletbe azonban belopózott egy hazugság: „Dehogy haltok meg!”9

Egyetek csak a gyümölcsből. Nem fogtok meghalni.

A kígyó megpróbálta kifejezésre juttatni saját ideológiáját az ember tettén keresztül. Sátán azt mondja, hogy nem szükséges Istent követni, nem kell odafigyelni a tanácsaira, úgyis minden rendben lesz. Azt mondja, hogy ne foglalkozzunk az élet kérdésével, mert az már eleve, eredendően a miénk. Egy újabb ideológia a már említett forrásból, mi pedig gondolkodás nélkül adjuk tovább.

Itt azért fontos tisztázni, hogy egyetlen ember sem gondol mindent pont úgy, mint Isten, de ettől még nem válunk gonosszá. Az igazság megkülönböztetése a hazugságtól nem mindig egyszerű. Sokat tanulunk ezen a téren életünk során, azonkívül kevés életbevágóan fontos kérdés létezik a világon.

Istennel való viszonyunk

Az ember lénye, legalábbis innen nézve, de azért mennyei megközelítésből, három részből áll. A test az egyik. Ehhez nem igen van mit hozzáfűzni. A lélek emberi valónknak az a része, ahol az elménk és az érzelmeink laknak. A szellem pedig az a részünk, ami valójában az életet adja. Isten egy szellem10, így hozzánk is szellemi megközelítésből viszonyul. Egyedül Isten szelleme teljesen tiszta, szent és bűntelen. Isten nem önző és Saját szellemét velünk is meg akarja osztani. Ezért lehetséges, hogy legbelsőbb lényünkben egyesülhetünk Vele és így lehet bennünk „Krisztus értelme”11. Ez a csodálatos állapot azonban nem lehetett automatikusan a miénk, főleg nem az ember bukása óta. A szabad akarat miatt kerültünk bajba és csakis szabad akarat által kerülhetünk ki belőle, azonban ez csak valaki más által volt lehetséges. Isten úgy döntött, hogy emberi formát ölt magára Jézus személyében, hogy saját élete árán megváltsa számunkra az isteni tulajdonságokat. Jézus egyszerre volt teljes mértékben Isten és egészen ember. Jézus emberként elérte a tökéletességet, így hatalmában állt ezt nekünk ajándékoznia és így Rajta keresztül vezet az út az Istennel való kapcsolatunk helyreállításához.

Az emberi akarat

Az emberi akaratnak is komoly hatása van a földön. Isten szabad akaratot adott nekünk, és bár Ő maga mindenható, a nekünk adott szabadságot tiszteletben tartja, és nem írja felül. A mi akaratunk vagy előreviszi, vagy hátráltatja Isten akaratát. Ez persze nem jelenti azt, hogy képes megakadályozni annak beteljesedését, hiszen Isten akarata végül mindenképpen teljesülni fog, legfeljebb nem a mi segítségünkkel, hanem valaki vagy valami más által. Isten egyebek között azért Isten, mert képes mindezt megvalósítani, mi pedig lehetőséget kapunk, hogy ennek részeseivé váljunk. Isten tőlünk függetlenül is képes véghezvinni terveit, ugyanakkor saját emberi akaratunk mégis tönkretehet bizonyos részleteket. Ez az egyik oka annak, hogy Isten szeretné saját akaratunkat az Övé mellett tudni, másrészt pedig tudja, hogy egyedül a Vele való közösségben találhatjuk meg az igaz beteljesülést. Isten szeretné, ha meglátnánk, hogy egyedül Ő képes isteni természetet adni nekünk, ehhez pedig az szükséges, hogy tudatos döntést hozzunk Mellette és elismerjük, hogy Rajta kívül nincs élet. Nem kényszerít senkit a Vele való közösségre, ugyanakkor nem adhat életet Saját Magán kívül, hiszen az nem létezik. Ahogy nincs szögletes kör vagy fából vaskarika, ugyanúgy nem létezhet élet az Életen kívül.

Ha azt állítjuk, hogy születésünktől fogva eredendően istenek vagyunk, akkor ezzel kizárjuk magunkat az igazi Élet ajándékából. Mintha egy új teremtést, egy újszülöttet akarnánk születés nélkül.

Isten azért öltött emberi formát Magára Jézus személyében, hogy helyreállítsa, megváltsa helyettünk a Vele való elromlott kapcsolatunkat. Erre egyetlen ember sem lett volna képes. Istennek kellett megtennie helyettünk, hogy a bukott ember az Ő szentségét magára öltve ismét „szent” lehessen és közösségben élhessen Istennel.

Jézus a vízválasztó. Jézus elfogadása vagy visszautasítása tulajdonképpen azt árulja el, hogy szeretnénk-e tudatos döntést hozni az Istennel való közösség mellett. Természetesen minden ember Isten teremtménye, ugyanakkor mi döntjük el, hogy az életünk milyen irányba fog haladni. A saját tudatos döntésünk nélkül senkik vagyunk. Mi határozzuk meg, hogy akaratunk merre visz minket az örökkévalóságban. A döntés eredménye pedig egy újjászületési folyamat. Egyesek azzal söprik félre a kérdést, hogy Isten már mindent megtett mielőtt megszülettünk volna. Isten mégis azt várja, hogy kimondjuk amit választunk. A mi döntésünk nélkül nem megy.

  1. 1. Korinthus 2:16 [↩]
  2. Efézus 4:13 [↩]
  3. Kolossé 2:10 [↩]
  4. 1. János 4:17 [↩]
  5. Róma 12:2 [↩]
  6. 2. Korinthus 2:17 [↩]
  7. Róma 5:10, Egyszerű fordítás [↩]
  8. Ézsaiás 14:14 [↩]
  9. 1. Mózes 3:4 [↩]
  10. János 4:24 [↩]
  11. 1. Korinthus 2:16 [↩]

Forrás: what-i-stand-for.comhttp://idokjelei.hu/2016/12/krisztustudat-vagy-uj-teremtes-krisztusban/