">
Doris Fiala, svájci országgyűlési képviselő szerint drasztikus következményei lehetnek a transzatlanti szabadkereskedelmi övezet megalapításának – nem csak az Európai Unió tagállamaira, de a kereskedelemben harmadik félként résztvevő országokra nézve is.
A svájci törvényhozó arra hívta fel a figyelmet, hogy azok az európai országok, melyek nem tagjai az Európai Uniónak, a TTIP esetében egy teljesen más kereskedelmi környezettel kell szembenézzenek, mint ami az Európai Unióval folytatott kereskedelem során a nemzetgazdaság alapjait meghatározta. Elmondása szerint a nem-uniós országok gazdasági kilátásait bizonytalanná teszi a TTIP kapcsán folytatott tárgyalássorozat, mert az teljes titoktartás mellett zajlik. Számukra nem egyértelmű, hogy a tárgyalás során milyen részletekről történik megállapodás, a nemzetgazdaságok emiatt nem tudnak érdemben felkészülni a kereskedelmi környezet változásaira, legfeljebb a bizonytalanság miatt tehetnek bizonyos óvintézkedéseket.
Fiala szerint a TTIP esetében harmadik félként megjelenő országok erőteljesebb nyomást kell gyakoroljanak az Európai Unió vezetőire, mert az uniós diplomaták által titokban kötött megállapodás nem csak az EU tagállamaira lesz hatással, hanem valamennyi európai országra.
“Az erős svájci frankkal országunk erős vetélytársat jelent a térségi országok számára, emiatt a szabadkereskedelmi egyezmény olyan tényező, amivel számolnunk kell, ismernünk kell a pontos feltételeit.”
A transzatlanti szabadkereskedelmi övezet létrehozását rögzítő megállapodás részletei máig ismeretlenek. Azok, akik saját szemükkel látták a nyilvánosság elől elzárt, titkosított szöveget, arról számoltak be, hogy az lehetővé tenné a multinacionális vállalatok számára a független országok törvénykezésének befolyásolását.
A TTIP érvénybe lépése esetén a multinacionális vállalatok jogilag feljebbvalókká válnának a nemzetállamoknál, ami a demokrácia hatályon kívül helyezését és a korpokrácia törvényesítését jelentené. A TTIP érvénybe lépése esetén a multinacionális vállatok perbe foghatnak országokat, és a megállapodás jogi keretein belül lehetőségük lenne arra, hogy hatályon kívül helyezzenek egyes törvényeket, vagy megvétózzák bizonyos törvények meghozását. A TTIP gyakorlati megvalósulása esetén a multinacionális vállalatok vennék át a kormányok szerepét, és miközben a kormányokkal szemben az állampolgárok még választójoggal élhetnek, a multinacionális vállalatokkal szemben a választóknak semmilyen érdekérvényesítési lehetősége nincs. Mivel a TTIP felhatalmazná a vállalatokat a tagállamok törvényeinek módosítására, a fogyasztóvédelem és a szakszervezetek sem rendelkeznének demokratikus lehetőségekkel arra, hogy az emberek érdekét törvényes úton képviseljék.
Fiala szerint Svájc számára a fentiek miatt az sem egyértelmű, hogy fenntartsa-e az Európai Unióval fennálló kapcsolatokban jelenleg érvényben lévő liberális szabályozást.
http://hidfo.ru/2015/10/nem-tudjak-hogyan-viszonyuljanak-a-ttip-hez-mert-az-titkositva-van/
Egész Európában a munkanélküliség drasztikus növekedéséhez, az életszínvonal csökkenéséhez vezethet a transzatlanti szabadkereskedelmi egyezmény. Mostanra a német politika is megosztott a kérdésben.
Sahra Wagenknecht, a Die Linke párt alelnöke szerint a transzatlanti szabadkereskedelmi zóna létrehozása kizárólag az Egyesült Államok számára lenne előnyös, miközben katasztrofális következményeket vonna maga után az európai gazdaságban; néhány év leforgása alatt robbanásszerűen növekedne a munkanélküliség, és az életszínvonal csökkenése minden európai számára érezhető lenne.
A TTIP megállapodás támogatói főként olyan politikai pártok és civil szervezetek, melyek amerikai anyagi támogatókkal rendelkeznek. A TTIP támogatói emiatt azzal érvelnek, hogy a megállapodás munkahelyeket teremt majd, és javítani fogja az életszínvonalat. Az amerikai szponzorokkal nem rendelkezők szerint viszont egyre kevesebb munkahely lenne, romlana az életszínvonal, csökkenne az export, és minden európai országban fokozódna a pénzügyi instabilitás.
Wagenknecht arra hívta fel a figyelmet, hogy a mérhető gazdasági mutatókra kifejtett hatáson felül a TTIP elsősorban a fogyasztóvédelem teljes felszámolását jelenté Európában, a környezetvédelmi szempontokat szintén eltörölné, eközben az Atlanti-óceán mindkét partján csökkenne az általános életszínvonal. A TTIP életbe lépése esetén az emberek még kevesebb érdekérvényesítési lehetőséggel rendelkeznének, a vállalatok pedig további érdekérvényesítési lehetőségekhez jutnának; ez a gazdasági mutatókon felül álló érvrendszer, amiből egyértelműen látható, hogy az emberek még kiszolgáltatottabbá válnak, a multinacionális cégek pedig még több lehetőséget kapnak a kizsákmányolásra. A politikus szerint
“ez nem a szabad kereskedelemről szól, hanem a fogyasztóvédelem színvonalának csökkentéséről, amiben a multinacionális cégek közt érdekegyezés van.”
Wagenknecht hangsúlyozta, hogy kizárólag a német politikusok támogatják a transzatlanti szabadkereskedelmi egyezményt, miközben a német lakosság abszolút többsége ellenzi, emiatt a tárgyalási folyamatban érintett felek abban érdekeltek, hogy a nyilvánosság figyelmét eltereljék a TTIP kialakításáról. A politikus szerint készültek olyan felmérések, melye egyértelműen kimutatják, hogy azokban az országokban, ahol nem zajlik nyilvános vita a TTIP kapcsán, a lakosság abszolút többsége ellenzi azt. Az emberek elutasítják, nem csak amiatt, mert a politikusok a választóik bevonása nélkül akarnak dönteni róla, hanem, mert egyértelmű, hogy egy ilyen megállapodás az új évszázad Európájának egyik legmeghatározóbb döntése lenne, ami végleg felszámolhatja az elmúlt évtizedek szociális vívmányait, és rabszolgasorba taszíthatja a korábbi jóléti társadalmakat.
Wagenknecht bejelentése szerint október 10-én Berlinben pártok és civil szervezetek közös mozgósítással újabb tömegdemonstrációt fognak tartani, hogy nyomást gyakoroljanak a német kormányra, és felhívják a figyelmet arra, hogy a többség ellenzi a megállapodást.
http://hidfo.ru/2015/10/munkanelkuliseghez-az-eletszinvonal-romlasahoz-vezethet-a-ttip/