">
Meg lehet gyújtani a csapból folyó vizet, a gázkutak közelében lévő lakóházakban – A metán tartalma miatt…
Az Egyesült Államokban rendkívül felpörgött a palagáz-biznisz 2008 óta, ám az Energy Policy Forum szerint a boom rövid életű lesz, mert a hátterében egy veszélyes spekuláció áll.
A kitermelésnek már mellékhatásai is mutatkoztak. Sok helyen elszennyeződtek az ivóvízkészletek, vannak háztartások, ahol meg lehet gyújtani a csapból folyó vizet, mert olyan szennyezett. Ezt lehetett látni a gázboom árnyoldalait kutató Gasland című dokumentumfilmben, mely Oscar-jelölést is szerzett. Az is vitatott, hogy a hidraulikus kőzúzás vajon nem jár-e kedvezőtlen szeizmikus mellékhatásokkal.
2011-ben az angliai Blackpoolban történtek rengések egy lelőhely körül. A brit Royal Society és a Royal Academy of Engineering mérnök tagjaiból verbuvált testület megvizsgálta a problémát és 2012 júniusában arra a megállapításra jutott, “kicsi a veszélye” annak, hogy a fracking (hidraulikus kőzúzás – a szerk.) földrengéseket okozna és szennyezné a talajvizet.
Ugyanakkor a szakemberek nem állították, hogy a fracking nem okoz rengéseket. Sőt, úgy fogalmaztak, a hidraulikus kőzúzás által okozott(!) rengések kisebbek, mint a Blackpoolnál mért földmozgás. Két hónappal később egy texasi palagáz-lelőhely körül is rengéseket észleltek.
2015. május 23:
Az Amerikai Geológiai Szolgálat (USGS) legfrissebb jelentése szerint:
“Az ipari szennyvíz szivárgása lehet az egyik lehetséges oka a földrengések megnövekedett számának.
A kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a 2009-es év óta történt földmozgások összefüggésbe hozhatók az olaj- és gáztornyokban termelődött kondenzvíz a földbe jutásával. Azok ugyanis könnyen stimulálhatják a tűzhányók környékén lévő gyűrődéseket, a kondenzvíznek pedig önmagában is lehet a földmozgásokat stimuláló hatása.
Az USGS az Egyesült Államok területén 17 olyan államot talált, ahol az elmúlt években fokozottabb a földrengésveszély: szerintük Alabama, Arkansas, Colorado, Kansas, Új-Mexikó, Ohio, Oklahoma és Texas tartoznak ezek közé.”
A Magyar Természetvédők Szövetsége már tavaly leszögezte: “E gázok nem gazdaságos energiaforrások és környezeti-társadalmi hatásaik sem kezelhetők biztonságosan.”
A palagáz-kitermelés lényege, hogy nagy nyomással vegyi oldatot fecskendeznek a talajba, s így zúzzák szét a kőágyazatot, hogy hozzáférjenek a gázt tartalmazó üregekhez. Ez a nagy nyomású gépek használata révén nemcsak roppant energiaigényes folyamat, de egyúttal rengeteg ipari szennyvíz keletkezik a hidraulikus kőzúzás (fracturing, közkeletűbb nevén fracking) során, amit nagy teherautókkal kell elszállítani, ami szintén növeli a termelés széndioxid-emisszióját.
Magyarán energiafaló és környezetszennyező és egyre biztosabb az is, – hogy az ivóvíz szennyezésén felül, – földrengést okozhat a palagáz kitermelése.
Szabad Riport