Az Európai Unió arra készül, hogy a terrorizmus elleni harcra hivatkozva eltüntessen olyan alapvető európai értékeket, mint a szólásszabadság, a magánszféra sérthetetlenségéhez való jog, vagy a gyülekezési jog. A terrorizmus azonban csak ürügy: a nyugati vezetők más indokra hivatkozva is ugyanezen jogok korlátozását tartják kívánatosnak.
„Ha Theresa May megteszi, amivel fenyegetett, úgy fog bevonulni a történelembe, mint a miniszterelnök, aki megadta a terroristáknak az elképzelhető legnagyobb győzelmet. Olcsó politikai haszonszerzésért szándékában áll aláásni a demokráciánkat, a szabadságunkat és jogainkat – azon alapvető értékeket, melyeket ezek a gyilkosok is el akarnak tüntetni.” – ezzel összegezte Martha Spurrier, egy brit jogvédő csoport vezetője a kormányfő azon kijelentését, miszerint nem megengedhető, hogy a szabadságjogok a terrorizmus elleni harc útjába álljanak. A jelenség lényege, hogy a tervezett korlátozások nem csak a terrorgyanús személyeket, vagy a nem-európai bevándorlókat és azok leszármazottait érintik, hanem az Európába szándékosan beengedett terroristákra hivatkozva a társadalom egészétől megvonnak bizonyos alapjogokat.
A brit kormányfő a Westminster Bridgenél történt terrortámadást követően jelentette ki, hogy ha az emberi jogok a terrorizmus elleni harc útjába állnak, akkor meg kell változtatni őket. A társadalom tekintélyes hányada pedig egyetért ezekkel a kijelentésekkel: elvégre nehéz lenne úgy megtalálni, majd elfogni egy terroristát, ha a titkosszolgálatoknak nincs joga lehallgatni, vagy a rendőröknek nincs joga házkutatást tartani egy terrorgyanús személynél. A látszólag nagyon is indokolt szigorítások mögött azonban van egy logikai bukfenc: a nyugat-európai vezetők meg sem próbálják leszűkíteni a korlátozások által érintett személyek körét, hanem az egy-két millió migráns közt megbújó terroristákra hivatkozva ötszáz millió európai állampolgár szabadságjogait készülnek korlátozni.
A utóbbi évek során a brit titkosszolgálatok jogköreit folyamatosan bővítették a terrorfenyegetésre hivatkozva; mostanra gyakorlatilag elég a puszta gyanú is, hogy valaki kapcsolatban állhatott terroristákkal, erre hivatkozva teljes megfigyelés alatt tarthatják. Németországban szintén időről időre bővítik a titkosszolgálatok jogköreit. Thomas de Maiziere belügyminiszter legutóbbi indítványa szerint a hatóságok bárkinek átkutathatják a számítógépeit és okoseszközeit, ha azok rendelkeznek internetkapcsolattal és lehetőség van a behatolásra – vagyis már közvetlen bizonyíték nélkül zajlik az adatgyűjtés, a terhelő bizonyítékokat éppen ilyen „virtuális házkutatás” segítségével szerezhetik meg a hatóságok. Franciaországban, amióta 2015-ben egy terrortámadás miatt kihirdették a rendkívüli állapotot, több mint 150 tüntetést tiltottak be. Már a mostani gyakorlatban megjelenik a magánszférához való jog teljes megvonása, a gyülekezési jog korlátozása – és ezek Európa vezető hatalmai, az ő politikusaik szabják meg, milyen irányba haladjon az Európai Unió.
A jogok megvonásával a probléma ott kezdődik, hogy ezt a korlátozást meg sem próbálják leszűkíteni egy adott csoportra, amelyen belül nagyobb arányban reprezentáltak a potenciális terroristák. Példának okáért: egyetlen európai ország vezetői sem mondják azt, hogy korlátozni lehet azon személyek jogait, akik nem-európai országból származnak és sokadik generációs bevándorlók, vagy nemrég érkeztek háború sújtotta övezetből és első generációs bevándorlók. Ehelyett megvonják ötszáz millió európai állampolgár szabadságjogait. Európai tizenévesek személyes fotóit, személyes adatait, magánlevelezéseit gyűjtik be korlátozás nélkül, békés családapák levelezésében túrnak amiatt, mert Ahmed és Abdul határvédelem híján gond nélkül besétált Európába.
Ebbe az irányba halad Európa: az utcán néha agyonlőnek civileket, és erre hivatkozva újabb és újabb szabadságjogokat vonnak meg, de valahogy mégsem sikerül megfigyelni a Londonban élő 500 dzsihádistát, mert a nyugati vezetőknek nagyon kényelmes ez a helyzet.
A folyamat lényege, hogy a nyugati vezetők valójából nem a terrorizmus miatt akarnak szabadságjogokat megvonni – mert ha a terrorizmust akarnák legyőzni, elég lenne az első és sokadik generációs bevándorlók jogainak korlátozása. A szabadságjogok megvonásának akarása, ami állandó – de az indok, az ürügy változó. Külső és belső fenyegetésre hivatkozva egyaránt ugyanazokat a jogokat akarják megvonni – mindegy, hogy emberkereskedelem, terrorizmus, vagy a kábítószerkereskedők elleni harcról van szó, vagy orosz veszélyről, a megoldás mindig ugyanaz: a szabadságjogok megvonása.
A napokban épp egy liberális sajtóorgánum közölte örömittasan egy amerikai agytröszt tanulmányát, miszerint az orosz propaganda elleni harc egyetlen megoldása, hogy korlátozni kell a szólásszabadságot. Éljen, éljen! Ellenérvek nincsenek – tiltsuk be. Sokáig hihető volt a szabad világért folytatott harc látszata, de ezt már hiába szépítik – az úgynevezett liberális Európa is csak egy a sok totalitárius rezsim közül. A német rendőrség épp kommentelőket tartóztat le a saját lakásukban, amiért nem tetszettek nekik az illegális bevándorlással járó bűncselekmények. Egyetlen bűnük, hogy nem bölcsészek, és ha a lányaikat megerőszakolja valaki, nem politikailag korrekten fogalmaznak.
Eddig a Bábel tornya szerű Európai Parlament volt Európa jelképe – mostantól a brüsszeli Manneken Pis, a „pisilő kisfiú” szobor lesz az. Ti, felvilágosult nyugatos liberálisok pont úgy tesztek a szabadságjogokkal, mint ez a szobor is. Valljátok be, hogy soha nem is gondoltátok komolyan!
http://www.hidfo.ru/2017/06/a-szabadsagjogok-korlatozasara-keszulnek-a-felvilagosult-nyugatiak/
A „nyílt társadalom” védelmében: kommentelőket tartóztat le a német rendőrség
Válasz a Kölnben és több nagyvárosban történt tömeges nemi erőszakra - elkezdték cenzúrázni a közösségi médiát, ahol kitudódott a dolog.
A német rendőrség 36 ember otthonait rohamozta meg és tartott házkutatást, amiért bevándorlásellenes véleményeket tettek közzé a Facebookon.
Németországban a rendőrség kedden egy összehangolt akció keretén belül 36 embert tartóztatott le saját otthonaikban, amiért a bevándorláspárti kormánynak nem tetsző véleményt tettek közzé a Facebookon. A véleménybűnözőket rasszizmus terjesztésével és gyűlöletkeltéssel vádolják.
A New York Times beszámolója szerint a szövetségi rendőrhivatal megerősítette, hogy a rajtaütések politikai témájú jobboldali hozzászólások miatt történtek, melyek miatt házkutatásokat hajtottak végre, majd valamennyi érintett személyt kihallgatták. A rajtaütések során néhány olyan személy is érintett volt, aki baloldali extrémista tartalmakat terjesztett, egyvalakit pedig amiatt fogtak el saját otthonában, mert a Facebookon inzultált egy homoszexuális személyt.
Holger Münch, a szövetségi bűnügyi hivatal elnöke elismerte, hogy a Soros-féle nyílt társadalom védelmében tartóztatták le a kommentelőket.
„Nyílt társadalmunk nem engedhet teret a félelemnek, fenyegetéseknek se az utcákon, se az interneten.” – mondta, egyértelmű utalást téve George Soros ideájára, a nyílt társadalomra.
A rajtaütések azt követően történtek, hogy a német parlament elkezdte tárgyalni a közösségi média használatát korlátozó új gyűlöletbeszéd-szabályozást. A Heiko Maas igazságügyi miniszter által javasolt intézkedések többek közt a gyűlöletkeltő hozzászólások és bejegyzések eltávolítására kötelezik a közösségi média üzemeltetőit, ennek elmaradása esetén pénzbírságot helyeznek kilátásba.
Ezen felül a német törvények a kommentelők megbüntetését is előírják. Azok a személyek, akik a törvény által tiltott tartalmakat közölnek, faji gyűlöletkeltés miatt akár öt évig terjedő börtönbüntetésre is ítélhetőek.
A német rendőrség közleményéből kiderült, hogy a brutális hatósági fellépés annak a társadalomképnek a védelmében történik – Münch közleménye szó szerint említette a „nyílt társadalmat” -, amit G. Soros amerikai milliárdos külföldről finanszírozott civil szervezeteken keresztül, a többségi lakosság akarata ellenére próbál megvalósítani számos európai országban.
Korábban a német hatóságok nyomására a sajtó nem számolhatott be a tömeges nemi erőszakról, az afrikaiak és arabok által elkövetett csoportos zaklatás híre csak a közösségi médiában tudott elterjedni. Úgy tűnik, ez a német hatóságok válasza arra, hogy a 2015-ös bevándorlási hullám után tömegessé vált a bevándorlók által elkövetett szexuális zaklatás és nemi erőszak: elkezdték cenzúrázni az egyetlen olyan eszközt, amivel az emberek sikeresen megkerülték az állami cenzúrát.
http://www.hidfo.ru/2017/06/a-nyilt-tarsadalom-vedelmeben-kommenteloket-tartoztat-le-a-nemet-rendorseg/