2020.01.26.
22:40

Írta: lowoa

A világ végén a rosszak egyre rosszabbak lesznek, a jók meg egyre jobbak

„Oltalmazz a gonoszok hadától, az elvetemültek tomboló dühétől!” (Zsolt 64,3)
„A gonoszok és csalók viszont egyre mélyebbre süllyednek: tévúton járnak és tévútra vezetnek” (2 Tim 3,13)
„Ha gyűlöl majd benneteket a világ, gondoljatok arra, hogy engem előbb gyűlölt, mint titeket” (Jn 15,18)
„Amikor majd látjátok a szent helyen az iszonyatos pusztulást, amelyet Dániel próféta megjövendölt – aki olvassa, értse meg! –, akkor, aki Júdeában van, meneküljön a hegyekbe. Aki a háztetőn van, ne jöjjön le, hogy kivigye a házából holmiját, s aki a mezőn van, ne térjen vissza, hogy elvigye köntösét. Jaj a várandós és szoptatós anyáknak azokban a napokban! Imádkozzatok, hogy ne télen vagy szombaton kelljen menekülnötök! Akkora lesz a gyötrelem, amilyen még nem volt a világ kezdetétől mindmáig és nem is lesz. Ha nem rövidülnének meg azok a napok, nem menekülne meg egyetlen ember sem. De a választottak kedvéért megrövidülnek azok a napok.” (Mt 24,15-22/32-33)
     „Az emberek meghalnak a rémülettől, és a világra zúduló szörnyűségek várásától. Az egek erői megrendülnek. Akkor majd meglátják az Emberfiát, amint eljön a felhőben, nagy hatalommal és dicsőséggel. Amikor ez teljesedésbe kezd menni, nézzetek fel, és emeljétek föl fejeteket, mert elérkezett megváltásotok ideje.” (Lk 21,26-28)
1917-ben Fatimában a Szűzanya azt mondta Luciának [a három látnok gyermek közül Francesco csak látta a Szűzanyát, de nem hallotta, de Mária felszólítására a másik kettőnek pontosan mindent el kellett mondani neki; Jácinta hallotta és látta is a Szűzanyát, de nem mert vele beszélni; kérdéseket csak Lucia mert feltenni a Szűzanyának], hogy iszonyú csapások fogják sújtani a földet, ha az emberek nem térnek meg. Casimir Barthas, aki az egyik legautentikusabb könyvet („Die Kinder von Fatima” címmel) írta a Fatimai jelenésekről, így összegzi a Szűzanya megjelenésének okát és lényegét:
     A Szűzanyának a gyermekek kérdéseire adott válaszaiból a kezdetektől fogva világosan kitűnt, hogy mi volt a Boldogságos Szűz látogatásának célja: nevezetesen a lelkek megtérését kérni, mellyel, ha megtörténik, elkerülhetők lesznek az emberiségre zúduló szörnyű megpróbáltatások. A Szűzanya ezt mondta: „Az embereknek meg kell javulniuk és könyörögniük kell bűneik bocsánatáért. Ne szomorítsák többé az Urat, akit már olyan sokszor megbántottak.”
Casimir Barthas könyve végén idézi Jácinta szavait, melyeket ő a kórházban halála előtti utolsó heteiben mondott, és amelyeket az őt ápoló Maria Purifikata Godinho nővér jegyzett fel; ezekből valók a következő idézetek:
     „Sok és nagyon súlyos bűnöket fognak az emberek elkövetni. Vezekelni kell; Ha az emberek megbánják bűneiket, az Üdvözítő még meg fog bocsátani nekik, de ha nem változnak meg, a büntetés jön.” [Jácinta e mondataihoz Godinho nővér a boldoggá avatási per során ezeket a megjegyzéseket írta: „Nagyon súlyos büntetésekről van szó; Jácinta gyakran beszélt nekem titokban ezekről. Az Úr könyörüljön rajtunk! Néhány éven belül mindenféle rosszat meg fogunk élni ezen a földön. Biztos, hogy az Úr ezt mondta: Ha az emberek megtérnek … Minden ettől függ. Uram, könyörülj rajtunk!”]
     Tovább Jácinta szavai: „A Madonna azt mondta, hogy a háborúk nem mások, mint büntetések a világ bűneiért. A Madonna már nem tudja szeretett Fia karját, melyet e világ ellen emelt fel, visszatartani.”
Mint már egy korábbi cikkben is szó volt róla, az emberek súlyos büntetések alatt rendszerint anyagi természetű csapásokat tudnak csak elképzelni: háborút, árvizet, földrengést, vulkánkitörést stb. Holott az a szellemi-erkölcsi káosz és lelki ínség, ami ma körbevesz bennünket, legfőképp beláthatatlan hosszúsága miatt, sokkal-sokkal nagyobb bajt és szenvedést, és sokkal-sokkal súlyosabb következményeket jelent, mint az említettek.
     Szent Pál apostol mondta: „Sokszor és sokféle módon szólt Isten hajdan az atyákhoz, ezekben a végső napokban Fiában szólt hozzánk” (Zsid 1,1-2), azaz Isten Krisztus előtt a próféták által, Krisztus óta pedig Egyháza tanítói által szólt az emberekhez. A Bibliából tudjuk, hogy Isten soha nem várta el az emberektől, hogy „az ujjukból szopják ki”, hogy mit akar tőlük. B. Zaby mondta, hogy jobb meggyőződése ellenére azért hitt olyan sokáig Lefebvre-nek, mert el sem tudta képzelni, hogy Isten próféta nélkül hagyja az övéit, és ezért sokáig úgy gondolta, Lefebvre lehet ez a próféta. Minden egyháztanító, minden hiteles klerikus (például Aquinói Szent Tamás és az Arsi szent plébános) szilárdan meg volt győződve róla, hogy (autentikus) egyházi vezetők, papok nélkül az emberek nem képesek megtartani hitüket és gyakorolni vallásukat, hanem igen rövid időn belül az „állatokat fogják imádni” (Arsi szent plébános). Aquinói Szent Tamás mondta, hogy Isten nem arra teremtette az embert, hogy mindenki külön-külön maga rájöjjön arra, hogy mit vár el tőle, mit kell tennie, miről kell majd egykor Előtte számot adnia. Nem, Krisztus azért alapította az Egyházat, azért ruházta fel a tévedhetetlenség adományával a pápákat, hogy azok és püspökeik és az általuk tanítással megbízott papok tanítsák és vezessék a rájuk bízott nyájat.
A hivatalos „katolikus”, de valójában zsinati szektában uralkodó állapotok mellett, el lehet azt képzelni, hogy létezik olyan gondolkodni képes ember, aki ma be akar lépni ebbe a szektába? És elképzelhető-e, hogy bárki kívülállónak el lehet magyarázni, hogy hol is van valójában Krisztus igazi Egyháza? Engem nemrég egy igazán jószándékú (egyébként egykor katolikusnak keresztelt) ember megkérdezett, hogy melyik közösséghez tartozom? Mit lehet erre a kérdésre válaszolni? Honnan kellene elkezdeni, és meddig tartana a válasz, ha belekezdenék? Hogyan foghat hozzá ma egy katolikus mindannak megmagyarázására, ami ma a katolikus Egyház körül történik? Mint egy másik hozzám érkezett levél tanúsítja, valódi megtérésre csak annak van lehetősége, aki eddig is nagyon komolyan vette a vallását – de ma hány ilyen található még a világban?
     És mindezek után nem logikus azt a kérdést feltenni, hogy vajon fenntarthat-e Isten sokáig egy olyan világot, melyben a misszió, az Ő egyik legfőbb parancsa egyszerűen lehetetlenné vált?
Bergoglio az ú. n. „könyv-botrány” után a napokban megint magához hívatta kedvenc szabadkőműves újságíróját, hogy elmondja neki – aki azt majd újságjában ki is nyomtatja –, hogy meggyőződése, hogyha az „egyház” nem tart lépést a világgal, akkor megszűnik létezni. Ezek után, mit lehetne még a hivatalos „katolikusoknak” mondani, hogy végre észre térjenek, és belássák, hogy Bergoglio nem pápa, és a zsinati szekta összes tagjával együtt nem Krisztus Egyháza? Vagy ezek a hivatalos „katolikusok” azzal a kifogással mentegetik Bergogliot, és hagyják figyelmen kívül nyilvános megnyilvánulásait, hogy nem tud olvasni, vagy soha életében nem látott Bibliát? (Jn 18,36: „Az én országom nem ebből a világból való”; 1 Jn 2,15-16: „Ne szeressétek a világot, sem azt, ami a világban van! Ha valaki szereti a világot, nincs meg benne az Atya szeretete, mivel minden, ami a világban van: a test kívánsága, a szem kívánsága és az élet kevélysége, nem az Atyától van, hanem a világból.”)
Ha mindezeket a rettenetes dolgokat végiggondoljuk, alaposan elolvassuk Urunk szavait, és elgondolkozunk a Fatimai Szűzanya – még autentikus, mert az igazi Luciának mondott – szavain, akkor emberi magyarázatként arra kell gondolnunk, hogy a Fatimában megjövendölt események már évtizedek óta beteljesedtek: Mivel az emberek nem tértek meg, Mária nem tudta tovább Fia karját visszatartani, és mindaz a borzalom, ami ma körülvesz bennünket Krisztus büntetése, vagyis azok a csapások, melyeket 102 évvel ezelőtt a látnokok így írtak le: „Nagyon súlyos büntetésekről van szó; … Néhány éven belül mindenféle rosszat meg fogunk élni ezen a földön.”
A Biblia a Sátánt elsősorban és legfontosabb jellemvonása alapján a hazugság atyjának nevezi: Jn 8,44: „A sátán az atyátok, és atyátok kedvére igyekeztek tenni, aki kezdettől fogva gyilkos, nem tartott ki az igazságban, mert nincs benne igazság. Amikor hazudik, magából meríti, mert hazug, és a hazugság atyja.” – Zsolt 10,7: „Átkot szór és nem éri baj, szája álnoksággal és hazugsággal tele, nyelve alatt romlás és gazság rejtőzik.” – Zsolt 52,5-6: „Jobban szereted a rosszat, mint a jót, jobban a hazugságot, mint az igaz szót. Csak a romlást hozó szavakat kedveled, te álnok nyelv!”
     A Sátán legfontosabb, legjellemzőbb, mindenek előtt való tulajdonsága tehát a hazugság! Amit aztán arra használ fel, hogy zűrzavart, káoszt (nomen est omen), rendetlenséget és ezáltal rombolást idézzen elő. Nos, ezek után joggal kijelenthetjük, hogy 1) az emberiség történetében még soha nem volt olyan kor, amelyben a hazugság akkora egyeduralomra jutott volna, mint napjainkban; 2) az emberiség történelmében még soha nem volt senki és semmi kezében akkora, sőt totális hatalom, mint most a legnagyobb hazudozó, az internet és benne is elsősorban a közvéleményt, és ezzel az egész világot irányító különböző névtelen fórumok kezében!
     A 16. századi boszorkányüldözések, a kommunizmus perei nem folytak annyira gaz módon, mint ami ma az interneten folyik, és nem volt akkora hatással a mindennapjainkra, az emberek viselkedés- és gondolkodásmódjára, mint az internet. [Csak mellékesen jegyzem meg, hogy szerintem, az az ember, aki facebook-t, meg az ehhez hasonló megosztó fórumokat használja, nem lehet katolikus – ilyen nincs, aki naponta akár csak kívülről, de meghentereg a disznóólban, az nem maradhat tiszta ettől az utálatos szennyáradattól.]
Nemrég az üzenetekben hívtam fel a figyelmet Kpl. Stephan Maeßen előadására, aminek címe Gesellschaft am Abgrund, magyarul „A társadalom a szakadék szélén”, és amiben ő többek között azt fejtegeti, hogy az emberiség történelme az első világháborúval valójában végetért, ami azóta van, az nem más, mint a földi pokol megvalósítása. Az első világháborúnak az volt a célja, hogy az 1700 éves keresztény rendet, azaz Krisztus és a természet rendjét megdöntse, a másodiknak az, hogy ezt a pusztítást tökéletesítse, és a még megmaradt maradékot is végleg elintézze, majd ellenkező előjellel felállítsa Izrael államot, mely keresztény birodalom helyére lépett, csak ellentétes előjellel és szándékkal.
     Egy másik gondolkodó, Földi László egy mai rádióműsorban – mégha nem is mondta ki a „keresztény” szót – arról beszélt, hogy az internettel „megjelent a globális világ, mint élethelyzet, ahol a pénz erejével olyan hálózatot tudnak létrehozni, amivel az egész világot befolyásolni tudják.” Az internet „egy elképesztő, soha eleddig nem volt eszköz és módszer azok kezében, akik valóban negatív értelemben akarnak befolyásolni mindent... Nem csak arról van szó, hogy lejáratni kormányokat, tehát politikai értelemben használni ezt az eszközt, hanem [az internet] a káosz mint olyan megjelenítési formája. Káoszt előidézni, ami az emberekben azt az érzetet kelti, hogy kormányuk nem képes úrrá lenni ezen a káoszon, nem képes életük normalitását visszaállítani,” és ezért azt választják, akit a káoszt mesterségesen előidézők megoldásként tálalnak nekik. [A káosz a Sátán görög-latin neve: diabolus, össze-vissza dobáló].
     Ha ezek után még azt is meggondoljuk, hogy a google csak 1998-ban kezdte el tevékenységét, a facebook, és a többi szörnyűség pedig még ennél is később, akkor egyszerűen kikerülhetetlen az a gondolat, hogy az antikrisztus [aki valóban akkor jelent meg, amikor sok látnok, köztük Emmerich Katalin megjósolta] már a világban van, és ez az antikrisztus az internet. Tudjuk, hogy az Egyház soha nem döntötte el véglegesen azt a kérdést, hogy az antikrisztus ember lesz-e vagy valamilyen intézmény, például a pogány római birodalom. [Jel 18,2-3: „Elesett, elesett a nagy Babilon! Ördögök tanyája lett, minden tisztátalan szellem hajléka, minden tisztátalan madár fészke, minden tisztátalan és gyűlöletes állat odúja, mert erkölcstelensége tüzes borából minden nemzet ivott, vele paráználkodtak a föld királyai, és a föld kereskedői meggazdagodtak határtalan fényűzéséből.”] Ezért az Egyház tanításával nem áll szemben az a feltételezés, hogy az internet lehet az antikrisztus – illetve persze ennek kitalálói, megalkotói, fenntartói és üzemeltetői.
     Korábban már egyszer elmeséltem azt a történetet, melynek 1972-ben a müncheni olimpiai faluban szem- és fültanúja voltam: Egy, már szinte az egész világot bejárt, tapasztalt magyar sportoló a telefonfülke előtt állva, komoly arccal ezeket mondta: „Amíg magam nem látom, nem hiszem el, hogy ebből a fülkéből egyenesen fel tudom hívni az otthoniakat.” 1972-ben! Kevesebb, mint 48 évvel ezelőtt – pedig ekkor már a Holdon is járt ember – egy egyszerű közvetlen vonalas kapcsolatteremtést sem tudtunk elképzelni! És hol tartunk ma? Hogyan tudták volna akkor a próféták, apostolok évezredekkel ezelőtt jobban lefesteni az antikrisztust? Ők csak azt mondták, hogy a leghatalmasabb lesz, az egész világot uralni fogja, és minden fölé emeli magát. És nem ezt teszi az internet? Még Kína, sőt még Észak-Korea sem tudja magát hatalma alól teljesen kivonni!
Na persze, az internet nem egy égből pottyant csoda, hanem nagyonis irányított valami. Igen ám, de hiába fordult elő a történelem folyamán már többször, hogy egyszerre nagy területeken a háttérből irányított a gonosz (francia forradalom, technikai forradalom, a 18. századtól szabadkőművesek stb.), Sátánnak eleddig soha nem volt ilyen kevés emberre szüksége a teljes irányításra, tökéletes uralom-átvételre, és soha nem lehetett ilyen anyagtalan fegyverrel, eszközzel, nyílt fizikai erőszak nélkül ilyen tökéletes és alapos eredményt elérnie!
     Mi ez, ha nem az, amit Szent János apostol ír le: [az internet illetve irányítói] „az első vadállatnak minden hatalmát gyakorolta a jelenlétében. A földet és lakóit rávette, hogy boruljanak le az első vadállat előtt, amely kigyógyult halálos sebéből. Nagy csodajeleket vitt végbe, még tüzet is bocsátott le az égből az emberek szeme láttára. A föld lakóit megtévesztette a csodajelekkel, amelyeket a vadállat előtt véghezvihetett.” (Jel 13,12-14)
És ha mindehhez még azt is meggondoljuk, hogy az emberiségnek szellemi-lelki felkészítését erre a káoszra a hitehagyott, egykor katolikus klérus végezte el, hogy a Vatikánban már 1963-ban trónra ültették a Sátánt, akkor a helyzet egyfelől még világosabb, másfelől még szörnyűbb lesz. [„A bukott arkangyal, Lucifer intronizációja a római katolikus citadellában 1963. június 29-én zajlott le: nagyon is megfelelő dátum egy történelmi ígéret beteljesítésére. Miként e szertartás minden híve tudta, a sátánizmus hagyománya már régen megjövendölte, hogy a fejedelem ideje abban a pillanatban jön el, amikor egy pápa Pál apostol nevét veszi fel. Ez az előfeltétel – jel az aratás beköszöntének idejéhez – nyolc nappal korábban Péter legújabb utódának megválasztásával teljesült be. A konklávé vége óta nagyon kevés idő maradt az előkészületekre, melyeket el kellett végezni, de a legmagasabb tanács mégis úgy döntött, hogy a fejedelem trónra emelésének nincs kedvezőbb időpontja, mint éppen a citadella két vezérének, Péternek és Pálnak az ünnepe. És e szertartásra nem lehetett alkalmasabb helyet választani, mint Szent Pál kápolnáját, mely nagyon közel fekszik a pápa lakosztályához. [Cappella Paulina]”]
     Mert a világ csak ezen álkatolikusok sátánista szertartása után volt képes ellenállás nélkül a saját tervét végrehajtani, melynek első része az emberek általános elhülyítése volt, és ezzel egyidőben a technikai eszközök megteremtése, hogy mire a világ (csaknem) egész része pogány és elmebajos lesz, maguk is elvégezhessék a Sátán ünnepélyes bevonulását az emberek mindennapjaiba, otthonába, családjuk közepébe. Nagyon jól emlékszem még Marcus Jasny salzburgi prédikációra abból az időből, amikor a házak tetején először jelentek meg a parabola-antennák, melyek mind a SAT feliratot viselték! M. Jasny nem szűnt meg vasárnapról vasárnapra arra emlékeztetni, hogy a SAT betűk magát a Sátánt jelentik – azt hiszem, nem hitt neki senki, vagy legalábbis senki nem mérte fel e szavak fontosságát.
Sátán uralmának terjedését, majd – emberi szemmel nézve teljes – győzelmét a földön a zsinati egyház felelősei és a századok óta folyó egyre nagyobb méretű hitehagyás tette lehetővé. Az ellene folyó harcot pedig az újra pogánnyá vált ember tulajdonságai teszik lehetetlenné. A névtelen gyalázkodások áradatát, amit az emberi jogokra, a szabad véleménynyilvánításra való hivatkozás szül (gondoljuk csak meg, mi lesz azokkal a fiatalokkal, eljövendő nemzedékekre, akik egy ilyen világban nőnek fel, akik már nagyszüleiktől, szüleiktől szinte csak ezt látják!) az emberi természet tesz lehetővé. Saját szememmel láttam, saját fülemmel hallottam azt az embert, aki a televízióban elmondta, hogy minden embernek joga van azt írni az interneten, amit akar, a feletteseiről, munkaadóiról, egyáltalán mindenkiről, még akkor is, ha annak, amit ír, semmilyen valóságtartalma nincsen!, mert ez hozzá tartozik a jogállamisághoz, a demokráciához, benne az emberek szabad véleménynyilvánítási jogához!
Dogma, hogy Isten minden embernek megadja az elégséges kegyelmet az üdvösségéhez. És az is katolikus tan, hogy Isten minden embert tiszta lelkiismerettel teremt meg. Csakhogy az ősbűn óta minden ember rosszra való hajlammal születik, ezt még a keresztség sem tudja kiirtani belőle. A mai világ gonoszsága az üdvtörténet felől nézve abból fakad, hogy a legtöbb mai embernek a gonosz ellen való védekezésre, gonosz hajlamainak legyőzésére csak a lelkiismerete, az őrangyala és más emberi segítség marad meg. Ennyivel azonban nem lehet ellenállni a gonosz egyre erősödő, egyre agresszívebb támadásának. Ehhez az ellenálláshoz Isten kegyelme nélkülözhetetlen. Ezt viszont csak érvényes szentségekkel lehet megkapni! Az érvényes szentséghez pedig érvényes papok, érvényes rítusok és kegyelmi állapot szükségeltetik. Isten és a gonosz egy pillanatig sem fér meg egy helyen, az ember lelkében sem! Amikor egy ember a még tiszta lelkiismerete ellen cselekszik, először még talán csak enyhe bocsánatos bűnt követ el. De amint súlyos bűnt követ el, vagy ha a bocsánatos bűnök nagy mértékben felhalmozódnak, kitárja a Sátán előtt a szabad utat a lelkébe. És egyúttal kiűzi onnan Istent. És ekkor áll be nála az az állapot, hogy ellenállhatatlan vágyat érez arra, hogy másokat gyalázzon, erkölcsileg meglincseljen, tönkretegyen, élve darabokra tépjen. Úgy ahogy ezt az internet fórumozói teszik, és amiről Földi László beszélt. És amit S. Maeßen a földi pokolnak nevezett.
     Bergoglionak, mint a Sátán első eszközének és a világ többi gonosz irányítójának ma az a célja, hogy a világban még morzsáiban megmaradt utolsó keresztény és tisztességes porszemecskéket is eltiporják, lehetetlenné tegyék. Ezt megtapasztalva válnak igazán érthetővé Urunk Jézus Krisztusnak szavai: „De a választottak kedvéért megrövidülnek azok a napok.” (Mt 24,22) Egy ma katolikusnak megmaradni akaró ember pontosan érzi saját magán is, hogy ha Isten nem rövidíti meg ezeket a napokat, ha hamarosan nem vett véget a Sátán ekkora tombolásának, akkor Jézus eme kérdésére: „Csak az a kérdés, hogy amikor az Emberfia eljön, talál-e hitet a földön?” (Lk 18,8), a válasz „nem” lesz.
Lucia 1917. május 13-án, a Szűzanya első megjelenésekor megkérdezte őt, hogy ők hárman a mennyországba fognak-e jutni? Szűz Mária azt válaszolta, hogy igen, de ehhez Francesconak még egy feltételt teljesítenie kell, nevezetesen „minden nap el kell mondania a rózsafüzérét”. Két hónappal később, harmadik megjelenésekor, július 13-án (amikor már több ezren voltak jelen, de a látnokok reakcióin és egy kis fehér felhőcskén kívül semmit nem láttak) a Szűzanya a három gyermeknek egy pillanatra megmutatta a poklot. Lucia így vallott erről: „Meg kell köszönnünk jóságos mennyei anyánknak, hogy két hónappal előbb ígéretét adta arra, hogy mi a mennybe jutunk, különben a rémülettől és az iszonyattól meghaltunk volna.”
     Kis túlzással mi is elmondhatjuk, hogy az Úristen naponta bepillantást enged nekünk is a pokol szörnyűségeibe, amikor a körülöttünk levő egyre elvadultabb világra, benne az internetre (legfőképp ha az ú. n. közösségi oldalaira) nézünk. Ugyanakkor, ha hűek maradunk, egyre érezhetőbbé válik számunkra az Ő segítsége: ugyanis minél gonoszabb a világ körülöttünk, annál világosabban érezzük, hogy csak Isten kegyelme tart fenn, csak az tud fenntartani, mert a mi erőnk ehhez nem elegendő, ezt megtapasztaljuk magunkon.
     Vegyük magunkat körül – amennyire csak lehet – szentek képeivel, szép tárgyakkal. És olvassuk egyre gyakrabban a Bibliát, mely egyre érthetőbbé, megfejthetőbbé – és egyre aktuálisabbá válik számunkra. Erre volt jó példa a minap feltett cikk a betlehemi pásztorokról: a Bibliát szó szerint kell értelmezni! Nap mint nap jobban kiderül, hogy minden szónak fontos jelentése van számunkra!
Végezetül – erősítésnek – következzen még néhány idézet a Bibliából:
„Akkor majd megjelenik a gonosz, de Urunk Jézus elsöpri szája leheletével, és megsemmisíti jövetelének tündöklésével. Megjelenését a sátán erejéből mindenféle feltűnő tett, jel és hamis csoda kíséri, meg mindenféle gonosz csábítás is, azok vesztére, akik elkárhoznak, mert nem voltak fogékonyak az igazság szeretetére, ami üdvösségükre szolgált volna. Azért szolgáltatja ki őket az Isten a kísértés hatalmának, hogy higgyenek a hazugságnak. Így azok, akik nem hittek az igazságban, hanem a gonoszságban telt kedvük, mind ítéletet vonnak magukra.” (2 Tessz 2,8-12)
„A bűnös dicsekszik kedvteléseivel, a rabló káromkodik, az istentelen semmibe veszi az Urat: "Haragja fenn a magasban, bosszút nem áll, Isten nincs!" – ez minden gondolata. Mivel útjai mindig sikeresek, s ítéleteid túl messzinek tűnnek neki, gúnyolja összes ellenfelét. Így beszél szívében: "Nemzedékeken át nem ingok meg soha." Átkot szór és nem éri baj, szája álnoksággal és hazugsággal tele, nyelve alatt romlás és gazság rejtőzik. A nádba bújva les, hogy az ártatlant orvul megölje, szeme a szegényt fürkészi. Úgy bújik meg a lesen, mint az oroszlán a sűrűben: várja, hogy ráronthasson a védtelenre, megragadja és hálójába húzza a szegényt. Figyel, rejtőzik, a földre lapul, s a gyenge áldozatul esik hatalmának.” (Zsolt 10,3-10)
„Mit dicsekedsz gazságoddal minden nap, te, hatalomnak embere? Az eszed azon jár, hogyan árthass, nyelved, mint éles kés, rágalommal sebez. Jobban szereted a rosszat, mint a jót, jobban a hazugságot, mint az igaz szót. Csak a romlást hozó szavakat kedveled, te álnok nyelv! Ezért megsemmisít és örökre eltaszít az Isten. Kiragad sátradból, kitép az élők földjéből.” (Zsolt 52,3-7)

„Szeretteim, gondoljatok arra, amit Urunknak, Jézus Krisztusnak apostolai megjövendöltek. Megmondták nektek, hogy az utolsó időben lesznek majd, akik gúnyolódnak, akik istentelen szenvedélyeiktől vezettetve élnek. Ezek azok, akik szakadást okoznak, akik érzékiek, akikben nem él a Lélek. De ti szeretteim, ti szent hitetek alapján épüljetek fel; imádkozzatok a Szentlélekben, tartsatok ki az Isten szeretetében, és várjatok Urunknak, Jézus Krisztusnak örök életet szerző irgalmára. Némelyeket utasítsatok rendre, mert még bukdácsolnak; másokat mentsetek meg, kiragadva őket a tűzből; a többieket pedig rettegve szánjátok, s még a testük megfertőzte ruhát is gyűlöljétek.” (Júd 1,18-23)

http://katolikus-honlap.hu/2001/jobbak.htm