2020-ban, a Szűzanya Szeplőtelen Fogantatásának ünnepén Franciscus aláírással megjelent a Patris Corde kezdetű levél, annak évfordulójára emlékezve, hogy Szent Józsefet 150 éve nyilvánították az egyetemes egyház védőszentjévé.

Azóta úgy hivatkoznak erre a dokumentumra, mint amelyben a pápa meghirdette a Szent József-évet. Valójában a Szent József-évről egy árva szó sem esik benne, ahogy Franciscus sem beszélt erről azóta sem. A Szent József-évet az Apostoli Penitenciária főpenitenciáriusa hirdette meg egy dekrétumban.

Amit Franciscus hirdetett meg, az az Amoris laetitia-év: egy olyan év, amelyet az Amoris laetitia szinódus utáni apostoli buzdítás „újraolvasására, és a téma tanulmányozására” (Franciscus üzenete 2021. március 19-én a „Család Amoris laetitia” év kezdetén a „Mindennapi szeretetünk” című tanulmányi konferencia résztvevőinek) kellene szentelnünk.

Franciscus nem elégedett az Amoris laetitia fogadtatásával, amelynek végrehajtását szerinte túl sokan szabotálják, tanításával sokan ellenkeznek, pedig ez a dokumentum az ő szándékai szerint „egy új útvonal kezdetét jelentette” (ld. Franciscus korábban idézett üzenete). Az „új útvonal kezdete” megfogalmazás a nyilvánvaló igazság hirdetése: az új útvonal értelemszerűen nem a régi, katolikus útvonal. Az Amoris laetitia ellentmondás Krisztus tanításának, így a Katolikus Egyház tanításának, egy új út, amely egészen biztosan nem az Út és az Igazság, és ezért aztán nem vezethet az Életre.

Sokan megpróbálták a hagyomány tükrében értelmezni Franciscus írását. Az ilyen emberek és intézmények sokszor és világos jelzést kaptak arról, hogy ez nem lehetséges: az eretnekségek tisztázását kérőket válaszra sem méltatta, a II. János Pál Intézetet beszántotta, majd az argentin püspökök értelmezését tanítóhivatali szintre emelte, kinyilvánítva, hogy nem lehetséges más értelmezés az általuk megfogalmazotton kívül. Azaz: a szexuálisan aktív, rendezetlen kapcsolatban élők szentségekhez járulhatnak, bennfoglaltan állítva ezzel azt, hogy a tisztaság megtartása lehetetlen és fölösleges, nem szükséges bűnbánat és kegyelmi állapot az eucharisztia vételéhez, a szituációs etikát emelve az egyház tanítása helyébe. Mindezt az irgalom jegyében.

Nos, ez az irgalom nem az az irgalom, amely után a bűnbánó, megtört és alázatos szívű ember esedezik, hanem a bűntől elhomályosult értelmű, megátalkodott bűnös által követelt irgalom, a hamis irgalom, amely „az embereknek problémáik látszólagos megoldását kínálja föl cserében azért, hogy elpártolnak az igazságtól” (vö. KEK 675).

Franciscus 2016. március 19-én, Szent Józsefnek, az egyetemes egyház védőszentjének ünnepén adta ki az Amoris laetitiát. Annak a tiszta, szűzi életű Szent Józsefnek ünnepén, akit Isten minden férfi közül választott ki arra, hogy a szeplőtelenül fogantatott Szűz társa és védelmezője, a megtestesült Második Isteni Személy nevelője és tanítója legyen. Franciscus kinyilvánította, hogy a tiszta élet nem lehetséges és nem is szükséges. És erre pont Szent József ünnepét választotta.
És ha valaki azt gondolná, hogy mindez véletlen, annak megvilágosítására megismételte a blaszfémiát: Szent József-évnek nyilváníttatta (nem ő tette…) 2021-et, hogy aztán Szent József ünnepén megkezdje az Amoris laetitia-évet az Istent és Szent Józsefet gyalázó eretnekség elmélyítésére.

Azt mondják, hogy Franciscus egy alvó Szent Józsefet ábrázoló szobrot tart az íróasztalán. Nehezen, egyre nehezebben hihető, hogy ez igaz tisztelet megnyilvánulása lenne Szent József iránt, aki az álmában kapott isteni parancsot ébredés után azonnal, késlekedés nélkül teljesítette. Mintha inkább blaszfémikus gúny tanúi lennénk: az egyház védőszentje tehetetlenül, öntudatlanul alszik, és semmit sem tesz, mert íme, Franciscus zavartalanul uralkodik.
Ugyanolyan blaszfémia lehet ez, mint a mellkeresztje, amely sajnos nem lett eltemetve a sátáni Bernardin bíborossal együtt. Ehelyett ismét feltűnt, immár Franciscus nyakában, hogy a rajta lévő központi alak kicsavart, hátrafele néző jobb lábbal, szabadkőműves módon keresztbefont karral, sátáni grimasszal, üresen meredő szemgödrökkel, lángok között álljon Krisztus követőinek szeme előtt. Ez az a blaszfémikus, szemberöhögő gúny, amely a hamis próféta mögött álló gonosz sajátja.

„Kelj fel, Isten! Védd meg ügyedet!
Emlékezz meg a gyalázatról,
amellyel egész nap illet téged az esztelen!
Ne feledd el ellenségeid lármáját;

Szüntelen növekszik az ellened szegülők háborgása!” (Zsolt. 74)


https://gloria.tv/post/cU4ZGEHPCACb3nPu7iy6G19AC