2014.04.08.
13:41

Írta: lowoa

Elrabolják lányaink…

Néhány hete „Borsodban is egyre aktívabbak a nőkereskedők” címmel jelent meg egy cikk a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Észak-Magyarország napilapban.
A cikk azzal foglalkozott, hogy a rendőrség őrizetbe vett a közelmúltban egy csincsei férfit, aki két nőt vitt ki Hamburgba, hogy ott prostituáltként dolgoztassa őket, majd egyiküket eladta. A cikk írt arról, hogy egy kecskeméti férfit elítélt a bíróság, aki 200 ezer forintért „vett” két ózdi lányt, akiket Svájcba adott el, hogy ott örömlányként dolgozzanak, valamint néhány hónappal ezelőtt egy miskolci férfit vett őrizetbe a Nemzeti Nyomozó Iroda, mert egy nemzetközi bűnszervezet tagjaként adta-vette, futtatta a lányokat külföldön.
Mivel a megyei példák tehát sokasodtak, így nem mehetett el a téma mellett a megyei rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztálya sem, s az e havi elektronikus lakossági hírlevelét ennek szentelte. Gyakorlati tanácsokat adnak a külföldön munkát vállalni szándékozó nőknek, lányoknak, mire kell vigyázniuk, hogy ne váljanak futtatók, nőkereskedők prédájává.
 
Tanácsok kiutazóknak
Hogyan úszhatja meg, hogy eladják prostituáltnak külföldre?Talán a legfontosabb figyelmeztetés: gyanús, ha a hirdetés „könnyű” vagy „erotikus” munkát ígér, ha nyelvtudásra nincs szükség, ha mobiltelefonszámot vagy jeligét adnak meg. A törvényesen működő munkaközvetítő cégekről hivatalos nyilvántartás létezik. Akkor is érdemes gyanakvónak lenni, ha ismerős vagy rokon kínálja a könnyű pénzzel kecsegtető munkát. Kiutazás előtt fontos tájékozódni, és részletes szerződést kötni, a külföldi munkaszerződés kötelező tartalmáról Magyarországon jogszabály rendelkezik.
Ha mégis úgy döntött, belevág, az útleveléről készíttessen fénymásolatot, és hagyja itthon egy önről készült legfrissebb fotóval! Az otthoniaknak hagyja meg a kinti címét, és megbeszélt időpontokban telefonáljon haza! Legyen legalább egyvalaki, akit rendszeresen felhív, és akivel előre megegyezett valamilyen titkos jelmondatban, arra az esetre, ha netalán bajba kerülne és nem beszélhetne nyíltan! Az útlevelét soha ne adja ki a kezéből – ha azt valaki kéri, az biztos jele, hogy ki akarja használni! Ne fogadjon el semmilyen ajándékot, ne kelljen senkinek se „hálásnak” lennie! Legyen önnél legalább annyi pénz, amennyiből haza tud jönni!
A cikket olvasva eltöprengtem. Hová süllyedt a világ? Persze tudjuk nagyon mélyre, és várhatóan még mélyebbre fog és egyre gyorsabban és szaporábban. A gyengébbekkel szembeni agressziót mindig elitéltem. Meggyőződésem, hogy az erősebbnek nincs joga eltiporni a gyengébbet. Önvédelmi edzésen viccesen mindig azt mondom a legényeinknek, hogy bántani csak az erősebbet szabad, a gyengébbet védeni kell és segíteni neki, hogy erősebbé tudjon válni, és akkor, ha erősebb, akkor már lehet vele kezdeni.
Azonban, hogy egy embert rabszolgaságra kényszerítsenek, hogy eladjanak prostituáltnak, az, amitől gonoszabb tettet nem tudok elképzelni, amit egy ember személye ellen el lehet követni.
Gondoljunk bele egy lánynak a helyzetébe, aki ilyen helyzetbe kerül. Gondoljunk bele a családja, a barátja vagy a férje helyzetébe. Ha erre gondolok, ökölbe szorulnak a kezeim, és saját szeretteim jutnak az eszembe. Mit tennék, akkor, ha ők lennének az áldozatok? Te kedves olvasó! Te mitévő lennél akkor?
Nos aki látta az „Elrabolva” című akciófilmet Liam Neeson-nal, az úgy nagyjából el tudja képzelni, mit tudna tenni egy egészséges lélekkel rendelkező apa, férj vagy testvér, ha a szívéhez közel álló hölgyet bántanák.
De… Sajnos a gyávaság oly mértékben bele ette nálunk, az emberek lelkébe magát, hogy egy ilyen esetben sem az érintettektől, sem a társadalomtól nem várhatunk hasonló reakciót. Leírják a veszteséget, örülnek, hogy nem velük történt, és remélik, hogy elkerüli őket a hasonló baj. Csak a filmekben vannak olyan kemény legények, akik, ha nem segít rajtuk a „törvény”, akkor megoldják maguk a gondjaik.
Ám, mikor prostitúcióra való kényszerítésről beszélünk, akkor nem csak a közvetlen fizikai erőszakkal való kényszerítésre kell gondolni. Elrabolják, eladják, és a testüket használják.
Van ilyen is, sajnos egyre több, de nem ez a legfertőzőbb járvány, ami pusztít a világban.
 
Átvitt értelemben ugyan, de lányainkat, asszonyainkat prostitúcióra kényszerítik nap-mint nap.
Megmérgeznek minket lányainkkal, asszonyainkkal együtt. Fertőz minket a média és az elbutult ember tömeg. Öltözködés, életmód, az erkölcs hiánya, az önkorlátozás elfelejtése, a zabolátlanság. Ezek mind azok a dolgok, amik szinte kiprovokálják „elrablóink”, „eltipróink” bűnbeesését. Hisz mit tegyen egy bűnöző, egy gyenge ember, ha előtte hagyjuk értékeinket. Kiterítve, leplezetlenül és fedetlenül.
Mint az illusztrációkén mutatott képen is látszik, leánygyermekek mutogatják magukat az interneten. Ez a fotó is onnan való. Nem kellett soká keresni. A képválasztásnál igyekeztem olyan fotót választani, ami még nem pornográf, és csak mérsékelten botránkoztatja majd meg olvasóinkat, de jól mutatja, hová jutottunk. Mindenki nézzen körül a „facebook”-on és győződjön meg a saját szemével, az igazságról.
Lányaink, asszonyaink kitárják mindenük, megmutatják a hétköznapoknak, az utca emberének azt, ami legféltettebb kincsükként kellene őrizniük. Az erényük, a tisztaságuk. Akár önszántukból is, józanul (de elbutulva) odadobják bárkinek, egy senkinek is.
Megvallom, nagy tisztelője vagyok a női szépségnek, de hiszem azt, hogy vannak mértékek. Hagyjuk meg a kurváknak a kurválkodást. Nem illő és nem egészséges sem a testnek, sem a léleknek, azaz irány, amit a „világhóditók” ráerőltetnek lányainkra és asszonyainkra. És ráerőltetik a férfiemberre, hogy elvárja a nőktől, hogy kincseiket szórják, feleslegesen pózolva.
Mi férfiak is nézzünk magunkba. Mert ahogy lányaink elkurvultak, úgy mocskolódtak be fiaink is. Romlottak a szülők és romlott a világ, amiben élünk. Ismerjük föl és fogadjuk el. Mert csak így tudunk tenni ellene. A jó Isten teremtette a testünk is, a szépséget és a vágyat is ő adta nekünk. De adott mellé önuralmat, erkölcsöt és mértékletességet is. Adott szégyenérzetet és adott büszkeséget. Ezen tulajdonságokat, azonban meg kell tanulnunk uralni, de ne csak a testünket próbáljuk meg uralni, hanem a lelkünk és az eszünket is. Férfi testvéreim, asszony és leány nővéreim, és húgaim! Ne adjátok értékeiteket, és ne vegyétek mások javait méltatlanul, ne pazaroljátok erényeiteket, és ne kívánjátok mások erényét. Csak úgy vegyetek, ha adtok is érte. Csak úgy adjatok, ha tudjátok méltó arra az, akinek adjátok.
Sokan úgy tartják, hogy kard által hal, ki kardot ragad. Azonban az is meghal, aki csak áll és nem védekezik. Sajnos nem lehetünk ott mindig szeretteink mellett, ezért elengedhetetlen, hogy megtanulja mindenki megvédeni magát. Nem kell mindenkinek harcművésznek lenni, sem küzdősport bajnoknak. Az MNA már több csoportja nyitottá tette önvédelmi edzéseit, a lakosság részére. Ezzel példát szeretnénk állítani minden közösség elé, hogy van rá mód, hogy megvédjük magunk, van rá mód, hogy megtanuljunk túlélni. Gyertek el közénk, vagy alakítsátok meg saját önvédelmi körötök, ha kell, kérjetek segítséget tőlünk!

Ne öltözködjetek, és ne viselkedjetek kihívóan, és ami a legfontosabb ne éljetek áldozatként, ne lássa bennetek minden gonosz és rossz ember az áldozatot! Legyetek kosok, a bárányok között! Ha látják a bennetek rejlő élni akarást, akkor messzire kerülnek bennetek a farkasok.

Dicsértessék a Jézus Krisztus!
Ulisnyák Oktár