2014.03.14.
13:39

Írta: lowoa

Nukleáris számadás - Világunk ma 2013-2014 fordulóján

Néhány adat (2014-2020)
Most, miközben ezeket a sorokat olvasod, az alábbi számok és adatok jellemzik a világot, amiben élünk. Az Európai Unióban 446 város él és virul, melynek lakossága meghaladja a százezer főt. Az Egyesült Államokban 289 ilyen város található. Ez összesen 735 nagyváros. Oroszországban 168 nagyváros található. Ha az egész világot vesszük figyelembe, akkor kb. 4.600 város létezik, melynek lakossága meghaladja a százezer főt. Jelenleg Oroszország 4.500 stratégiai (hadászati-hadműveleti) nukleáris töltetet tart hadrendben. Ehhez jön 700 töltet, melyek raktáron vannak, valamint 4.000 töltet, melyek megsemmisítésre várnak.
Jelenleg az Egyesült Államok 2.150 stratégiai (hadászati-hadműveleti) nukleáris töltetet tart hadrendben. Ehhez jön még 2.500 töltet, melyek raktáron vannak és 3.000 töltet, melyek megsemmisítésre várnak. Vegyük csak a hadrendben álló tölteteket, és csak Oroszországot és az Egyesült Államokat figyelembe. Ez esetben összesen 6.650 nukleáris töltet áll rendelkezésre. Ugye nem kell hangsúlyoznunk, hogy célpontként elsősorban az északi félteke városai szerepelnek, s azt sem, hogy nem minden százezer lakosú város célpont. Na, most számolgass. Hány város is van? 735. Hány töltet van? Legkevesebb 6.650. Ezen gondolkodj el. (Nyilván érdekelne az összhatóerő is, hiszen az egy fontos információ. Nos, Hiroshima kb. 10-12 kT volt. A 6.650 töltet összhatóereje kb. 3.000 megatonna, azaz Hiroshima háromszázezerszerese; alaphangon. De érzem, ahogy lassan előveszed az utolsó aduászodat. "Hiszen a hidegháború sem vált forróvá?!" Így van. Tegyük mindjárt hozzá, hogy akkor nem 6.000-20.000 töltet volt, hanem valamivel több, mint 100.000. De tegyük azt is hozzá, hogy akkor katonai-, gazdasági- és energia egyensúly és erőegyensúly volt. Most nincs. Különösen az energiaegyensúly kezd eltűnni, amiből az következik, hogy ha a puszta túlélés a tét, akkor bizony egészen más helyzetbe kerülünk, mint a hidegháború legsötétebb éveiben. De kanyarodjunk még egy kicsit vissza a nukleáris fegyverekhez. Azért, mert egyrészt nem vagy tisztában a létükkel és mennyiségükkel, másrészt - minő véletlen - hogy a demokrácia bajnokai és kiszolgáló szervei egy büdös szóval nem említik ezeket, de már lassan a csapból is az iráni atomveszély folyik. (Csak úgy egészen mellékesen Izrael kapásból rendelkezik 200-300 töltettel, melyet hivatalosan tagad. S Izrael a világ egyetlen állama, amely sem a nukleáris, sem a vegyi, sem a biológiai fegyverek tilalmáról szóló nemzetközi egyezményeket /NPT, CWC, BWC/ nem írta alá. Ellenben Irán igen.) Oroszország ma 1.050-1.100 ICBM-el (= interkontinentális ballisztikus rakéta) rendelkezik, melyek hatóereje összesen kb. 713-760 megatonna. Hadrendben tart továbbá 624 SLBM-et (= tengeralattjáróra telepített ballisztikus rakéta), 55 megatonna összhatóerővel, valamint ismeretlen számú repülőgépről indítható vagy kioldható nukleáris fegyvert. Mindezeket a START egyezmény(ek) szabályozzák. Ám a taktikai (harcászati) atomtölteteket nem. Ezekből Oroszország 2.000 darabot tart hadrendben. Mindegyik minimum Hiroshima-kategóriájú. Az USA ma 500 ICBM-el rendelkezik, melyek hatóereje összesen kb. 159 megatonna. Hadrendben tart továbbá 1.152 SLBM-et, 252 megatonna összhatóerővel, valamint ismeretlen számú és hatóerejű repülőgépekről indítható töltetet. Ehhez jön még - a START egyezmény hatálya alá nem eső - 200 darab taktikai töltet, melyek Európában vannak! Mennyi is az annyi? Van az Egyesült Államokban, Európában és Oroszországban 735 nagyváros. A töltetek száma ennek többszöröse.
És akkor helyetted is előveszem az utolsó aduászt: de hiszen komoly tárgyalások zajlanak a leszerelésről és az Új START egyezményről. Aha. Amely 1.500-1.500 töltetben (gyengébbek kedvéért 3.000) határozná meg a hadászati töltetek számát, miközben 735 nagyváros van. Hát, Sorstársam ezek a számok vannak körülöttünk, miközben mindenki mosolyog és "jaj, de szép is az élet". Pontosan addig, amíg be nem következik az energiaválság. Mert akkor, amikor a puszta túlélésért megy majd a nagy globális játszma, akkor majd a fenti számok halálosan komoly számok lesznek. Ja, és mielőtt elfelejtődne. Ugye azt tudod, hogy a NATO tagságunk következményeként Budapest és még pár helyszín éppen most is egy nukleáris rakéta célkoordinátája?! Bécs, amúgy nem. Zárszóként, szerinted hány atombomba robbant fel 1945 óta? Hiroshima, Nagasaki...
... 2056 robbant, melyből a legerősebb 50 megatonna volt, s a tizedik legerősebb 10 megatonna. Szerinted mi a HAARP feladata? Nem, nem jövünk most a szokásos marhasággal. A HAARP egyetlen katonai feladata, hogy egy nukleáris háború esetén megvédje a katonai és kommunikációs műholdakat, mert azokat a nukleáris robbanásoknál keletkezp nagyenergiájú töltött részecskék tönkretennék. Hát ezért van HAARP. Nyilván csak merő passzióból, s nem azért mert netán mégis csak ott lebeg az a damoklészi kard a fejünk felett.





Forrás: http://bos.sagepub.com/cgi/collection/nuclearnotebook